Wagner József 1861 és 1971 között élt, Mezőberényben kötött házasságából egy fia született. Békéscsabára költöztek, ahol a Haán Lajos utcában laktak, körülbelül a mai belvárosi iskola épülete helyén. Azt, hogy milyen tanulmányokat végzett, azt nem sikerült kideríteni.
Megyeszerte tervezett és az építést is levezette. A gyulavári református templom, a csorvási polgármesteri hivatal, az evangélikus és a római katolikus templom, a medgyesegyházi evangélikus templom és lelkészlak, a gyomai tisztikaszinó, az Erzsébet-ligeti pavilon, a mezőberényi Berény Szálló, a Hegedűs kápolna, az Árpád óvoda, Mezőtúron a vasútállomás bővítése, a református templom és parókia, iskolák tervezése fűződik a nevéhez.
A békéscsabai tevékenységét részletesen sorra vettük, többször az eredeti tervek fotóit is láthattuk. A Méntelep épületeit, amiből maradtak elemek a Kazinczy lakótelepen, az Urszinyi házat, ami most a könyvtár része, a református templomot, vagy a múzeum ma is gyönyörködtető neoklasszicista épületét. Megismertük azokat a helyszíneket, ahol átalakításokban, kivitelezésekben közreműködött Wagner József és később a fia is. Ezek az evangélikus gimnázium, a Fiume Szálló, a színház, a Békés Megyei Gazdasági Egyesület székházának, ma FEK, vagy a Biener-Laszki ház, ma OTP emeletráépítései. Kis Béla kitért a tervezőkre, Wagner építőmester átalakításokban nyomon követhető érdemeire és az épületek sorsára, mai felhasználásukra is.
Wagner József egyéb társadalmi tevékenységéről is számot kaptunk. Helyi és országos egyletek tagja volt, a Békés Megyei Iparosok Lapjának és a Csabai Gőztéglagyárnak az egyik megalapítója volt.
A fia, Csabai Wagner József miután végzett a budapesti építészeti egyetemen és letöltötte a 101-es Gyalogezredben a katonaéveit, a család vállalkozásában dolgozott, fél évtizedet töltve Békéscsabán. Viszont apja halála után a festészet felé fordult és tanult. Főként akvarell és pasztell képeivel ért el itthon és külföldön is sikereket. Végül Mezőtúron telepedett le és tanárként dolgozott.
Kis Béla előadásából ismét sok új érdekességet tudtunk meg városunk építészetének történetéről, s a Wagnerek ebben elfoglalt jelentőségéről. Szomorú, hogy a vasúti temetőben fellelhető sírjuk elhanyagolt állapotban van, ennek gondozásában újabb feladat hárul a városvédőkre.
Mészáros Zsuzsanna, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület alelnöke
