Egy nagykamarási nő – a későbbi sértett – 2004-ben meg kívánt vásárolni egy nagykamarási lakóházat és a mellette fekvő, külön helyrajzi számon nyilvántartott szántó művelési ágú ingatlant, azonban azok tulajdonjogát nem kívánta bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba – idézte az esetet a Békés Vármegyei Főügyészség. Ezért megkérte egy ismerősét, a terhelt nőt, hogy az adásvételi szerződések megkötésekor helyette vevőként járjon el és abban is megállapodtak, hogy az ingatlanok tulajdonjoga a terhelt nő nevére kerül bejegyzésre. Így is történt: a szerződések megkötésénél, az eljáró ügyvéd előtt a terhelt jelent meg, és ő került tulajdonosként bejegyzésre az ingatlanok vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba, de az eladókkal az adásvétel részleteiről a sértett nő egyezett meg és az ingatlanok vételárát is ő fizette meg.
Ilyen előzmények után a sértett 2022 decemberében felvette a kapcsolatot a terhelttel és kezdeményezte az ingatlanok tulajdonjogának a valós állapotnak megfelelő rendezését és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. A terhelt nő hónapokon át időhúzó magatartást tanúsított, majd tudva azt, hogy azok valójában nem a sajátjai, hanem a sértett tulajdonát képezik, 2023 áprilisában mindkét ingatlant eladta egy vevő részére. A terhelt az adásvétellel kapcsolatos egyeztetések során jogtalan haszonszerzés végett – tudva, hogy az ingatlanok nem az ő tulajdonát képezik – a vevőt a valós tulajdoni viszonyokról nem tájékoztatta, az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kialakult téves feltevését fenntartotta. A terhelt a két, összesen 1,9 millió forint értékű ingatlant a kölcsönösen kialkudott 2 millió forint vételárért értékesítette a vevő részére, akinek tulajdonjoga bejegyzésre is került az ingatlan-nyilvántartásba. Ily módon az ügyészség szerint a terhelt 1,9 millió forint kárt okozott az ingatlanok valós tulajdonosa részére, amely ezidáig nem térült meg.
