A Körösvölgyi Állatparkban ezen a napon az állatpark lakóinak közreműködésével több száz érdeklődő ismerkedhetett meg az állatok hangjaival. Az ovisok, kisiskolások, nagy felnőtek például megtudhatták, hogy hányféleképpen tud egy állat hangot kiadni. Miért bőg a gímszarvas? Milyen egy igazi farkasüvöltés? Tud-e énekelni a holló? Szóra tudjuk-e bírni valamelyik állatot?
Körömi Krisztina beszél – Forrás: Körösvölgyi Állatpark
– A délelőtt folyamán Pákót, az állatpark 18 éves tojó hollóját, Hannát, a fiatal róka lányt és a vízimadarat látogattuk és hallgattuk meg – meséli megkeresésünkre Körömi Krisztina látogatóközpont-vezető. – Pákót, a hollónkat idén először tükörteszt alá vetettük, hogy megnézzük, vajon felismeri-e a saját tükörképét? Mindenki nagy boldogságára nagyon aranyosan udvarolt önmagának, és buborékoláshoz hasonló hangot ad ki, úgyhogy sikerült szóra bírni. Hanna a játékos oldalát mutatta be a vendégeknek: hanyatt feküdt, és a gondozóink segítségével megmutatta, hogy hogyan nyüsszög, ugat, vagy épp morgolódik, ha játékos kedvében van. Azt követően a park vízi madarai – récék, ludak – kápráztatták el a közönséget. Etetésük közben megfigyelhették, hogyan használják hangjukat ezek a madarak a párkeresésben, a territórium védelmében, vagy épp a fiókák terelgetésében.
Forrás: Körösvölgyi Állatpark
Kérdésre elmondja, ma nem az a kihívás, hogy megszerettessük az élővilágot – mint ahogy volt egy generáció, amelyik, ha meglátott egy békát vagy egy siklót, nyomban agyoncsapta – hanem az, hogy manapság inkább az állatszeretet átfordult a cukiságba. Egy állatpark célja, hogy egy helyes természetvédelmi szemléletet tudjon kialakítani, akár a fiatal generációkban, amelynek tagjai ne a felnőtt korukban találkozzanak az élővilág elemeivel. Ne csak szeretethalmaz legyen, hanem legyen mögötte tudás is – fogalmazott a szakember.
