Az ereklyetartó a szentek földi maradványait és a velük kapcsolatba került tárgyakat őrzi, amelyeket a hívők körében kultikus tisztelet övez, ugyanis hisznek azok csodatevő, gyógyító erejében.
A 9. századtól terjedtek el (először a bizánci kultúrában) a kereszt-ereklye tárolására szolgáló, kereszt alakú ereklyetartók, amelyeket sztaurotékának nevezünk (a görög sztaurosz, „kereszt” és téka „tartó” szavakból). A sztaurotéka fából készült. Lakkozták, arannyal vagy ezüsttel vonták be, drágakövekkel díszítették.
Ezek a nagyméretű, templomokban felállított sztaurotékák lehettek az előképei a kisméretű nyakban hordható ereklyetartó kereszteknek. Így a csodatévő, gyógyító erő a hívőt nem csak a templomban éri, hanem mindig, hiszen az ereklyetartó keresztet, benne az ereklyét állandóan viseli.
A tótkomlósi ereklyetartó mellkereszt 8,8 cm hosszú, 5,2 cm széles, 0,9 cm vastag. Árpád-kori, bronzból öntött, bizánci típusú, latin kereszt alakú. A kereszt 1900 őszén Balás Ádám Teleki – pusztán végzett ásatásán került elő.
Kiszélesedő végű vízszintes szárai csepp formájú díszekben, a szintén kiszélesedő végű alsó és felső szárai pedig lábakban végződnek, az elő és a hátlapját forgópántok rögzítették egymáshoz és a függesztő karikához. Az ereklyetartó mindkét oldala lemez vékonyságú, a korrózió miatt több helyen kilyukadt.
Az előlapon a keresztre feszített Jézus Krisztus látható. Jobbra billenő fejét glória veszi körül. Arcán jól kivehető a jobb szem és szemöldök, valamint a szakáll. Testét kerek nyakkivágású, rövid ujjú lábszárig érő ruha fedi. Trapéz alakú lábtartó deszkán áll. Karjait vízszintesen ábrázolták, tenyerekkel előre fordítva. Mindkét csuklója közepén egy-egy kerek pontot ütöttek be a szegeket jelölve ezzel. Jézus Krisztus felső végtagjai mögött és a feje fölött jól kivehető a keresztfa. Jézus Krisztus jobb karja, illetve a keresztfa vízszintes szára alatt az ereklyetartóba az I C X C görög betűket, bal karja, illetve a keresztfa bal oldali szára alá pedig a N H K A görög feliratot vésték (IHCOYC XPICTOC NHKA = Jézus Krisztus győz).
Az ereklyetartó hátoldalán ugyancsak vésett vonalakkal Szűz Máriát ábrázolták. Fejét szintén glória veszi körül. Ferde és függőleges vonalakkal megrajzolt, bő, bokáig érő ruhájának alsó szegélye hullámos. Tenyérrel előre fordított kezeit vállainak magasságáig emeli. Feje fölött a Mária monogramnak megfelelő MP OV görög betűkből álló rövidítés olvasható (MHTHP GEOY = Isten anyja). Karjai külső oldalán, sok és keskeny levelet hozó pálmát mintáztak meg.
Ez az igen szép és ritka tárgy a Munkácsy Mihály Múzeum régészeti gyűjteményében található. Reményeink szerint megtekinthető lesz az új állandó kiállításban.
Nagy Dániel Sándor
régész
