Nem ismert, hogy a kirepült fiókák milyen kondícióval vágtak neki a vonulásnak. Erre az ad majd választ, hogy a 2022-ben meggyűrűzött 1207 fióka közül mennyiről érkeznek visszafogási adatok a vonulási útvonalak és a telelőterületek országaiból, illetve közülük hány tér majd vissza három-öt év múlva ivaréretten költeni.
– Hogyan tudtak fehér gólyáink ilyen sikeresek lenni a pusztító aszály közepette? Bár a mesékben a gólya békát eszik, a valóság – mint általában – sokkal összetettebb. A faj valóban kedveli a vizes, tocsogós élőhelyeket, mocsarakat, nedves réteket, de valójában bármit elfogyaszt, amit meg bír fogni és le tud nyelni. Ez lehet földigiliszta, egér, pocok, bogár, lótücsök, szöcske, sáska, kisebb számban hal, béka, kígyó. A tavalyi száraz évben sok szöcskét, sáskát, tücsköt tudtak fogni a gólyák a szárazság miatt kiégett gyepeken is. A sikerük mögött álló másik ok, hogy 2022 május-júniusban nem volt olyan több napig tartó hideg, esős időjárás, amiben a fiókák tömegesen megfázhattak, elpusztulhattak volna. Ennek köszönhetően a sikertelen párok aránya 17% volt, az összes költőpárra számított fiókaszám pedig 2,33 értéket mutatott – áll az egyesület közleményében.
A 2022-ben 4100 pár körülire becsült hazai fészkelő fehérgólya-állomány megegyezik a 2019-ben számolt adattal.
– Sok madárfajnál tapasztalt és korábban a fehér gólyánál is kimutatott állománycsökkenés utóbbi faj esetében az elmúlt pár évben megállt. A csökkenésben nemcsak a szárazodó időjárás játszik szerepet, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt csökkenő táplálékmennyiség és a természetközeli élőhelyek zsugorodása is, ami a gólyáinkhoz hasonlóan hosszú távú, a Szaharától délre vonuló madárfajokat még fokozottabban érinti – olvasható.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
