Hazánkban általánosan elterjedt az üde réteken, főként tavak, vízfolyások mentén az alföldi vízjárta gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig. Táplálékát - más hazai gyíkokéval átfedve - elsősorban ízeltlábúak alkotják. Közepes termetű faj, kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb, mint a homoki gyík. Teljes hossza 20-23 cm, ennek jóval több, mint a felét a farok teszik ki. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át a Bajkálig előfordul.
Fotó: Baracsy Ákos
A téli hibernációból március végén bújik elő. Párzása áprilisban, májusban történik. A hímek harcolnak egymással, amit egyikük vagy mindkettőjük farka is bánhat. A nőstény tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakja 5–12 pergamenes héjú tojását. A kis gyíkok július végén és augusztus első felében kelnek ki. Nappali életmódot folytat, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt tölti. Egész nap aktív, de a forró, aszályos napokon aktivitása a hűvösebb órákra korlátozódik. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, a fiatalok még október közepén, végén is aktívak lehetnek.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
