A szubkultúrák nem tűnnek el, csak átalakulnak

2018. augusztus 19. 18:45 | behir

Míg egy évtizeddel ezelőtt a kívülállók is jól el tudták különíteni egymástól a különböző, főként zenei irányzatok mentén szerveződő szubkultúrákat, addig napjainkban a digitalizáció térhódítása miatt már nehezebb meghatározni a fizikai térben, hogy egy fiatal mely közösség tagja. A lehetőségek gyarapodásával új közösségek jönnek létre, amelyek részben az interneten, részben az offline térben szerveződnek.

 

A szubkultúra fogalmát Albert Cohen vezette be a szociológiába. A kultúra egészének keretében ez magába foglal egy sajátos életvitelt, értékrendszert, ideológiát, viselkedési szabály- és normarendszert. A szubkultúra nincs elszigetelve az uralkodó kultúrától, csak bizonyos mértékben behatárolt. Ebben az értelemben úgy lehet meghatározni, mint értékek, szabályok, normák és viselkedési formák összességét, amelyeket az egyes csoportok tagjai elsajátítanak, tisztelnek vagy hangoztatnak. A szubkultúrák a valahová tartozás igényét szolgálják, az önazonosság, a mi-tudat megélésére adnak lehetőséget. A közösségek tagjai valahová tartozásukat megjelenésükkel – öltözködés, kiegészítők, jelképek – is kifejezik.

Ament Balázs ifjúságügyi szakember a hirado.hu-nak elmondta, a szubkultúra meghatározásakor a társadalom egészén belül létrejövő kisebb-nagyobb egyéni jellegzetességgel rendelkező csoportokat érdemes alapul venni. Példaként megemlítette, hogy bő tíz évvel ezelőtt egy középiskolai osztályközösségben jól elkülönültek egymástól a zenei irányzatok szerint a rockerek, a punkok vagy a metálosok. A kívülállók sokszor az utóbbi csoportok tagjait nem is tudták megkülönböztetni egymástól, mivel sarkítva a fiatalok mind bakancsban és sötét ruhákban jártak. A fiatalok azonban jól ismerték azokat a részleteket, amelyek alapján meg tudták különböztetni egymást és önmagukat a különböző csoportoktól.

 
A digitalizáció egyre több gátat tör át

 

A technológiai fejlődés és ezáltal a lehetőségek kiszélesedése is változást hozott a fiatalok aktivitásában, szabadidejük hasznos eltöltésében és nem utolsó sorban közösségeik szerveződésében. Az, hogy a mai fiatalok életében mennyire fontos szerepet tölt be az internet, mi sem mutatja jobban, mint annak a 14 évesnek az esete, aki egy alkalommal arról érdeklődött, lehet-e a legjobb barátja egy olyan személy, akivel online ismerkedett meg egy internetes zenei fórumon, és személyesen még sosem találkoztak, de mégis olyan szinten megbízik benne, hogy a legbelsőbb érzéseit is megosztja vele.

Ament Balázs ezzel az esettel kapcsolatban elmondta, hogy míg ő, aki az Y generáció térnyerésének első éveiben született, nem tartotta életidegennek ezt a helyzetet – látva merre tart a világ –, addig az X generációba tartozó iskolai szakpszichológus kizárta annak a lehetőségét, hogy fizikai kontaktus és személyes jelenlét nélkül működhessen egy baráti kapcsolat. A társadalmi norma ugyanis ma az, hogy a barátainkkal „offline” – interneten kívüli – kapcsolatban vagyunk, és fizikálisan is eltöltünk egy héten akár több alkalommal is valamennyi időt. Viszont a Z generáció tagjainál a digitalizáció már „leküzdötte” az eddigi távolságokat, számos esetben pedig a fizikai jelenlét, a találkozások szükségességét, igényét.

 

Az online tér új közösségeket hívott életre

 

Az internetnek köszönhetően a modern szubkultúrák már nem csak a fizikai térben szerveződnek, mint például pár évvel ezelőtt az amatőr zenekarok. Az azonos érdeklődési kör olyan közösségeket hívott életre mind az online, mind az offline térben, mint a koreai popzenét kedvelő K-poposokat, a gamereket, a cosplayeseket vagy az e-sportosokat.

 

Nagoja, 2015. augusztus 2. A nemzetközi cosplay-csúcstalálkozó (WCS) résztvevői Nagojában 2015. augusztus 2-án. Huszonhat országból több száz résztvevő érkezett a világ egyik legnevesebb jelmezes megmérettetésén. A cosplay - az angol costume (jelmez) és roleplay (szerepjáték) szavak összevonásából - japán eredetű ifjúsági szubkultúra, a japán képregények (manga), rajzfilmek (anime) és videojátékok szereplőinek megformálása. (MTI/EPA/Franck Robichon)A nemzetközi cosplay-csúcstalálkozó (WCS) résztvevői Nagojában 2015. augusztus 2-án. Huszonhat országból több száz résztvevő érkezett a világ egyik legnevesebb jelmezes megmérettetésén. A cosplay – az angol costume (jelmez) és roleplay (szerepjáték) szavak összevonásából – japán eredetű ifjúsági szubkultúra, a japán képregények (manga), rajzfilmek (anime) és videojátékok szereplőinek megformálása. (MTI/EPA/Franck Robichon)

 

Ament Balázs hozzátette, míg a 2000-es évek elején a média vagy az irodalom iránt érdeklődő fiatalokat a suliújságok szerkesztőségei vagy a színjátszókörök tömörítették magukba, addig ma már a 12-15 évesek is profi módon vezetnek blogokat vagy szerkesztenek videókat. Az internet révén pedig egy-egy kiterjedt, hasonló érdeklődésű közösséget is képesek elérni: nemritkán akár több száz, vagy több ezer követővel rendelkeznek. Ezeken a felületeken ezek a kamaszok elmondhatják a véleményüket az őket foglalkoztató témákban, és ugyanitt visszacsatolást is kaphatnak társaiktól, követőiktől. Napjainkban pedig egyre inkább teret nyernek az influencerek – magyarul véleményvezérek –, akik kellően jó marketinggel tevékenységükkel idővel pénzt is kereshetnek.

Az ifjúsági szakember szerint azt nem lehet kijelenteni, hogy a szubkultúrák megszűntek volna, viszont azt megérné megvizsgálni, hogy milyen új fókuszpontok mentén jönnek létre az új közösségek, és ezeknek melyek a kommunikációs csatornáik. De az is kérdés, hogy egy közösség milyen arányban van jelen az online és a fizikai térben. A szakembereknek fontos lenne azt is megvizsgálni, hogy mely megjelenési formákkal érhetők el leginkább a fiatalok.

A tapasztalat az, hogy a mikroközösségek egyre inkább teret nyernek, amelyek a határtalan online világnak köszönhetően komoly létszámú gigaközösségekké formálódhatnak. Például a helyi, pár főt magába foglaló k-pop csoport online bekapcsolódhat egy nemzetközi k-pop közösségbe. Míg előbbi esetben az összetartozás a helyi szinten személyes találkozókon is megvalósítható, az utóbbinál a digitalizáció hidalja át a távolságokat. Ezzel szemben a 2000-es évek elején egy-egy zenekar rajongói köre a helyi baráti körökből úgy tudott nagyméretű közösségé válni, hogy koncertekre, fesztiválokra jártak együtt, amelynek eléréséhez akár hosszú hónapokig is pénzt spóroltak.

 

Csökken a társadalom előítéletessége

 

Szabó Attila Kobura, az Országos Gothic Találkozó (OGT) koordinátora a hirado.hu megkeresésére elmondta, hogy az ő közösségükben kezdetben három nagy online közösségi portál szervezett kisebb budapesti közösségtalálkozókat. Idővel több megyében is kialakult egy rendezvénysorozat, amelynek eseményein a szubkultúra tagjai személyesen is találkozhattak. Mára két nagyobb portál a Facebook térnyerésével elvesztette a jelentőségét, és közösségszervező erejük is elhalt. Az Országos Gothic Találkozó eleinte az általuk hagyott űrt igyekezett betölteni.

A rendezvény koordinátora hozzátette, hogy a Facebook-on kisebb-nagyobb csoportok alakultak kifejezetten a szubkultúra képviselőinek, ahol megoszthatják tapasztalataikat, gondjaikat, műveiket, ismerkedhetnek és nem utolsó sorban goth stílusú kiegészítőket is cserélhetnek. Magyarországon más digitális színtér nem is igazán létezik számukra, de az OGT-n és a kisebb-nagyobb eseményeken és találkozókon a tagoknak közösségi élményben is részük lehet.

Bár tapasztalatuk szerint csökkent a társadalom előítéletessége a szubkultúrájukkal szemben, mégis sokszor a fővárosban jobban megnézik az extrémebb esetleg kirívó öltözködésű fiatalokat. A szervező szerint ennek az lehet az oka, hogy vidéken jobban összemosódnak ezek a szubkultúrák, nincs értelme egy-két fős klikkekbe verődve élni. Budapesten pedig mindenki megtalálhatja a maga kis mikroközösségét, ami azonban gerjeszti az elkülönülést.

 

A popkultúra is felfedezte magának a steampunk stílust

 

A steampunk szubkultúra is egyre többek érdeklődését kelti fel, látványos megjelenése sokakat lenyűgöz. Sok egykori cosplay-es és dark-goth-os is felfedezte magának ezt a stílust. Konan S. Tale, a Hungarian Steampunk közösségszervezője a hirado-hu-nak elmondta, hogy ez a szubkultúra egyszerre visel magán retro, futurisztikus és szerepjátszó jegyeket. A viktoriánus kortól épít egy alternatív jövőképet, alternatív valóságot a gőztechnológia mentén fejlődve. Szerepjátszó mivolta miatt legtöbben egy fiktív személyiséggel vesznek részt benne, ez jó lehetőség arra, hogy azokká váljanak, akikké a valóságban nem volt lehetőségük.

Jellemző elemei, mint a fogaskerekek, a krakent idéző polipok vagy a viktoránius kor divatjára hajazó ruhák – csipkés felsők, ingek, fűzők, csizmák – a popkultúrában is megjelennek. A steampunk egyik jellemzője az anakronizmus. A régi dallamokat modern hangszerelésben, új elemekkel feldolgozva adják elő a stílus képviselői vagy pont fordítva napjaink kedvelt dalai kifejezetten régies hangzással, tradicionális hangszereken – vonósokkal vagy népi hangszerekkel – előadva csendülnek fel.

Mindkét közösség tagjai elmondták, hogy visszafogottan, és kellő átgondoltsággal a hétköznapi megjelenésükkel is ki tudják fejezni, hogy mely szubkultúrához tartoznak. A dark goth stílus esetében van, aki egy ékszerrel vagy kiegészítővel jelzi a külvilág felé, hogy hová tartozik, míg mások inkább a zene útján fejezik ki önmagukat. Az úgynevezett corporation goth pedig előszeretettel merít az irodai viseletből, így elegáns darabjai a mindennapokban is megállják a helyüket. A steampunk viseletek alapjait képező ruhadarabok pedig nem jelmezek, így nem is feltűnőek, más, átlagos ruhadarabokkal könnyű őket párosítani.

 

Az internet legyőzi a távolságokat, de nem pótolja a személyes találkozást

 

A szubkultúrák jövőjével kapcsolatban Szabó Attila kifejtette: örök körforgásban élnek szoros összefüggésben a mainstreammel. A mainstream – az adott kor uralkodó stílusirányzata – mindig is a szubkultúrákból merítkezett. Azonban amikor egy bizonyos szubkultúrából túl sokat emel át, az adott szubkultúra elveszti egyedi jellegét, felhígul vagy beolvad a mainstreambe – tette hozzá. Ennek következtében azonban teret ad más kisebb közösségeknek, hogy megerősödjenek, ismertebbek legyenek.

Mindkét szubkultúra képviselői egyetértettek abban, hogy az online felület lehetőséget ad arra, hogy a legmesszebb élő tagjuk is tudja: nincs egyedül, a közösség része. Bár az internetes fórumokon is megoldható a kapcsolattartás, a közösségeknek igénye van a rendszeres találkozókra is, ahová bátran felvehetik extrémebb ruháikat is, és társaik körében még inkább kifejezhetik önmagukat.

Forrás: Krupincza Mariann/hirado.hu

 

FEL