A Simsonját egy távcsőre cserélte – Mácsai Attila, a csillagász taxis

2020. január 14. 13:18 | Such Tamás

Számtalan lappangó kincs él Békéscsabán. Ilyen például az orosházi származású Mácsai Attila taxis is, aki közel 40 éve koptatja a város macskaköves utcáit, ami már önmagában is... Két vendég között általában keresztrejtvényt fejt. Miközben a kollégái megsúgták, a csillagok nagy szerelmetese.

– Hogyan kezdődött az egész? Az éjszakai műszak közben elkezdted számolni a csillagokat?

– Így van! Azért valljuk be, a csillagászat nemcsak éjszakai tudományág: nappal is zajlik.

 

– És korábban?

– Kisgyerekként egy szemüveglencséből csináltam egy távcsövet, de az borzalmas volt. Nos, később, már taxis koromban beszereztem A távcső világa című nagyon vastag könyvet, és szó szerint két fuvar között elolvastam. Majd hamarosan, amikor még a sportcsarnoknál volt a bolhapiac, megláttam egy Mizar típusú távcsövet, és azt mondtam a manusnak, hogy odaadom érte a Simson robogómat. És belement!

 

– Nem kaptad meg, hogy ejnye, Attila!

– Nem! Meg amúgy sem érdekel, hogy ki, mit mond. Ho-hó, várjunk! Sokan most már odasündörögnek hozzám, még a taxis kollégák is, pedig azok mindenhez értenek, hogy „Figyuzz, már, mit is mondtak a rádióban? Mi volt az az üstökös?” Akkor elmesélem, hogy mit tudok.

 

Mácsai Attila

Attila az egek ostroma előtt, még a droszton...

 

Tehát a csillagászat sokrétű. Például szabadszemes – amikor látod a Nap- és a Holdfogyatkozást –, mélyégbolti, illetve planetáriumi megfigyelésekre épül. De a lényeg, hogy olyan távcsövet kell beszerezni, amely a Föld forgására szinkronizált.  (Többek között Attila is adott képet a Békés Megyei Hírlapnak az 1999-es napfogyatkozásról.)

 

– Mi hajtott ehhez a tudományhoz?

– Az ismeretlen megismerése, amelynek az ismeretanyaga végtelen.

 

– Volt ember a Holdon?

– Volt! Volt-volt-volt. És azt nagyon komoly hőstettnek tartom.

 

– De azóta miért nem jártak arrafelé?

– Azért, mert nem tudnak olyan rakétát előállítani, mint anno Wernher von Braun, amely tisztán 30 tonnát juttatott a világűrbe.

 

– Miközben ma már annyi mindent elő tudnak állítani.

– Az igazság az, hogy az Apollo-program egy paraszthajszálon függött, de sikerült, a többi mind szenzáció.

 

– És van-e élet Földön túl?

– Húúú… ez a kedvencem! Épp most olvastam egy nagyon komoly cikket, amely több oldalról határozottan aláhúzza: nincs! A szakemberek, akik meg tudják különböztetni a Holdon a foltokat vagy egy csomó dolgot a világűrben, vajon ők miért nem láttak eddig még semmit? Miért csak az átlagember látja a földönkívülieket?

Engem az jobban izgat, hogy a Földön az élet, a civilizáció és a tudattal rendelkező civilizáció miképp alakult ki? Nyilván őrült nagy véletlenek sora hozta össze őket. Szinte hajlamos vagyok azt gondolni, hogy ez egy isteni eredetű elrendezés. Viszont, ha elfogadjuk a másik oldalt, akkor merevedik le mindenki: hogy az isteni elrendezés csak minket hozott létre a világmindenségben, és akkor ezzel nem szabadna visszaélnünk. És nem szabad szétbaltázni a Földünket.

 

FEL