Ez az alkalom a karácsonnyal, húsvéttal kezdődő ünnepsor harmadik, kiteljesítő s egyben záró alkalma is. A Szentlélek a harmadik isteni személy, akit az Úr Jézus krisztusmennybemenetele után tíz nappal küld a világba. Külön fontos, hogy a Lélek közösségi formában tölti be az apostolok karát, épp abban a teremben, ahol az utolsó vacsora volt.
– Itt kell szólni a pünkösd szimbolikájáról is, melyhez szervesen hozzátartoznak a Lélek kiáradásának külső jegyei, a lángnyelvek, a zúgás és a szél is. A bibliai leírás alapján, önmagában a Szentlelket galambként ábrázolják. A pirospünkösd állandósult szókapcsolat a hagyomány szerint konkrétan a lángnyelvek színéből ered – fogalmazott Harangozó Imre néprajzkutató.
Ehhez a bibliai történethez kapcsolódnak hagyományok, szokások, amelyek pünkösdkor éltek-élnek. A középkorban például galambokat engedtek el a pünkösdi liturgia közben, a templomban. Arról is van néhány feljegyzés, hogy este a templomtoronyból tüzes csóvákat dobáltak le, a Szentlélek kiáradásának jeléül.
Pünkösd jeles búcsús ünnep is. Így búcsút tartanak, a teljesség igénye nélkül Máriaradnán, Mátraverebély-Szentkúton és Pálosszentkúton is.
– Csíksomlyó pünkösd-szombati búcsúja pedig százezreket megmozdító nemzeti zarándoklattá fejlődött. Az ünnephez kapcsolódó ősi szokás, a pünkösdölés hagyománya is, melyet a 20. század elején még a szegedi eredetű Újkígyóson is élt. A szokás leírást, szövegét és dallamait az utolsó pillanatban sikerült rögzítenem. Ez egy középkori, vagy még korábbi eredetű dramatikus játék, amikor házról-házra járva gyerekek és énekeltek. A kutatók szerint külön érdekessége, hogy benne akár Szent Erzsébet és édesapja András királyunk emléke is fölsejlik – tette hozzá a néprajzkutató.
