A klasszikus adathalász csalások mellett az utóbbi években a megtévesztésen, pszichológiai manipuláláson alapuló visszaélések kerültek előtérbe. Az előbbinél a csalók megszerzik (például egy e-mailben elküldött hamis weboldalon) az ügyfél adatait, amelyeket aztán felhasználnak, például webáruházban levásárolják a kártyáról elérhető pénzt. Az utóbbinál – szintén átveréssel – az ügyfelet veszik rá arra, hogy utaljon, vagy hagyjon jóvá valamilyen tranzakciót. A szakértő szerint ez kifizetődő a csalóknak, mert a védelmi és megelőzési megoldások fejlődnek, de ebben az esetben a megtévesztett ügyfél segít, vagy saját maga is közreműködik a csalárd fizetések kezdeményezésében, így nehezebb a csalást felfedezni – olvasható a kiberpajzs.hu oldalon.
A csalók nagyon figyelik az aktualitásokat, banki átalakításokat, trendeket, időszakokat, a jogszabályváltozásokat, sőt még a jótékonysági akciókat is például háború, vagy földrengés kapcsán, és ezekre építik a legújabb megtévesztéses csalási módszereket.
Fogadjuk meg a szakértők hasznos tanácsait, hogy ne váljunk csalók áldozataivá!
- Pénzösszeg fogadásához a nevünkön, számlaszámunkon (most már lehet e-mail cím, telefonszám is) kívül másra nincs szükség, ha valakinek ez nem elég, akkor azonnal szakítsuk meg vele a kapcsolatot!
- Soha ne adjuk ki telefonon internetbanki azonosítóinkat, fizetéshez szükséges bankkártya-adatainkat!
- Más kérésére semmilyen alkalmazást, programot ne telepítsünk a számítógépre vagy mobiltelefonra, még akkor sem, ha azt a bank nevében kérik!
- Nincs közös banki ügyfélszolgálat – csalóval van dolgunk, ha azt állítja, hogy átkapcsol másik bankhoz!
- Kérjünk keresztazonosítást, amelynek során a feltett kérdésekre a válaszok egy részét az intézmény ügyintézője adja meg, a válaszok másik részét pedig az ügyfél!
- Ha egy gyanús, sürgető hívás hitelességében bizonytalanok vagyunk, szakítsuk meg, és hívjuk fel mi a bankunkat vagy szolgáltatónkat az ismert kapcsolattartási telefonszámon!
- Online vásárlás esetén lehetőleg kizárólag az erre létesített, feltöltött virtuális kártyát (webkártya) használjunk. Ezen csak alacsony összeget tartsunk, illetve minden esetben mérlegeljük az előrefizetés kockázatát, legyen gyanús, ha utánvétre nincs lehetőség!
- Kérjünk értesítést a bankunktól a számlánkat vagy kártyánkat érintő műveletekről, pénzmozgásokról, továbbá állítsunk be limiteket, regionális és online korlátozást bankkártyáinkra!
- Mindig nézzünk utána, ellenőrizzük az adott oldalt, mielőtt vásárolnánk, nem valószínű, hogy mi leszünk az elsők, akit megpróbálnak átverni, és ennek általában nyoma van az Interneten.
- Gyanakodjunk a kereső által megadott „szponzorált” találtatokra (jellemzően ezek jelennek meg elsőként a keresések között). Ha tudjuk az adott bank/szolgáltató internetes címét, akkor saját magunk gépeljük azt be.
- Ne klikkeljünk meggondolatlanul üzenetekben érkező linkekre, csatolmányokra! A „túl szép, hogy igaz legyen” befektetési ajánlatokra ne kattintsunk rá, a megtakarítások kezelését bízzuk olyan szolgáltatóra, amely közismert, és rendelkezik a szükséges MNB-engedélyekkel! Mindez igaz a termékekre is: ha valamit nagyon olcsón árulnak, akkor feltehetően csalással van dolgunk.
További hasznos információkért érdemes felkeresni a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Navigátor oldalát, ahol a Digitális Biztonság (https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/digitalis-biztonsag) menüpont alatt fontos útmutatók találhatók arról, hogyan lehet védekezni az ilyen csalások ellen. A cikkek ismertetik a leggyakoribb adathalász csalástípusok jellemzőit, és tippekkel szolgálnak arra, hogyan érdemes megelőzni egy-egy ilyen támadást, de hasznos tudnivalókat tartalmaznak például a biztonságos ügyfélhitelesítés vagy a megfontolt közösségi médiahasználat jelentőségéről is.
