Ha valakit banki ügyintézőként bemutatkozó idegen hív fel telefonon, ne adja meg a számlája adatait, a bankkártyája kódjait! Az azonosításhoz névre, születési dátumra, és az ügyfél anyja nevére lehet szükség, a számlák, bankkártyák adatait a valóban bankban dolgozók látják, tehát nem kérdezik meg.
Jó megoldás lehet a csalók leleplezésére, ha a hívott fél visszakérdez: kérje meg a telefonálót, mondja meg annak a bankszámlának a számát, amivel kapcsolatban telefonál, és azt, hogy éppen akkor mennyi az egyenleg. Ha banki alkalmazott, akkor erre a már említett személyes adatokkal történő azonosítás után pontos választ fog adni, hiszen látja az adatokat. Ha nem, akkor ki is derült, hogy nem banki ügyintéző van a vonal másik végén.
Megoldás lehet az is, hogy a számla, bankkártya adatait nem adja meg a hívott fél, megszakítja a vonalat, és az ügyfélszolgálati telefonszámon felhívja a bankját, hogy valóban kell-e valamit intéznie, van-e teendője a számlájával kapcsolatosan?
Az ismeretlen, rossz szándékú telefonálókat úgy is meg lehet próbálni leleplezni, hogy megkérdezzük: visszahívhatjuk-e egy későbbi időpontban? Kérjük meg, hogy adja meg a nevét, hogy tudjuk kit keressünk a visszahívásnál! A csalók gyakran olyan generált telefonszámokról indítják a hívásokat, amelyeket nem lehet visszahívni.
Amikor egy-egy tranzakcióhoz jóváhagyó kódokat kapnak a banktól, azt ne továbbítsák senkinek! Sem akkor, amikor megkapták, se később! Amennyiben úgy érzik, hogy önállóan nem tudják megcsinálni számítógépen a szükséges lépéseket, inkább kérjenek segítséges egy olyan személytől, akit ismernek és akiben bíznak.
Gyakori, hogy idegenek telefonon, vagy üzenetekben arra kérnek embereket, hogy telepítsenek a telefonjukra, számítógépükre programot, alkalmazást. Ezt semmiképpen ne tegyék! Vannak olyan alkalmazások, amelyeket jól tudnak használni azok, akik egymástól távol dolgoznak és együtt kell működniük. Ilyen például az Anydesk, a Teamviewer és a Rustdesk. A csalók azonban olyan linket küldenek a kiszemelt áldozatoknak, amelyekkel ezeknek az alkalmazásoknak egy módosított változatát fogják letölteni az eszközeikre, és így illetékteleneknek teremtik meg a lehetőséget arra, hogy átvegyék az irányítást a telefonjuk, számítógépük fölött, hozzáférjenek a jelszavaikhoz. Ha valamilyen alkalmazást le akarnak tölteni, mert szükségük van rá, azt ne e-mailen kapott linkeken keresztül tegyék, hanem az webáruházakból (App Store, Play Áruház)! Idegenek kérésére ne kattintsanak rá e-mailben, üzenetekben kapott linkekre! A kódjaikat, jelszavaikat ne adják meg másoknak! Például ha az Anydesk segítségével dolgozik, akkor a 9 jegyű azonosítóját soha ne ossza meg senkivel! Ha úgy látja, valaki átvette az irányítást az internethez kapcsolt telefonja, számítógépe fölött, azonnal szakítsa meg az internetkapcsolatot! A telefonnál jó megoldás lehet, ha repülő üzemmódba kapcsolja. Miután leválasztotta az eszközt az internetről, ne kezdjen el törölni dolgokat, mert a bűncselekmények felderítése szempontjából jelentősége lehet a telefonon, számítógépen maradt adatoknak.
A jelszavaikra, belépési kódjaikra nagyon vigyázzanak, ne adják meg senkinek azokat! A különböző alkalmazásokban tanácsos eltérő jelszavakat használni, ugyanahhoz az e-mail címhez ne tartozzon minden felületen (banki oldal, webáruházak, levelező stb.) ugyanaz a jelszó! A jelszavak lehetőleg ne a családtagok keresztneveiből, születési dátumokból álljanak, tartalmazzanak speciális karaktereket is! A jelszavakat a böngészőben történő mentés helyett érdemesebb felírni, a jegyzetet otthon tartani és nem automatikus kitöltést választani, vagy egy file-ban a számítógépen tárolni. Amikor különböző alkalmazásokban tranzakciót jóváhagyó, vagy az azonosítást megerősítő kódokat kapnak, azokat se továbbítsák másoknak se akkor, se később!
Az interneten hirdetőknek, vásárlóknak nagyon óvatosnak kell lenniük. Az elmúlt időszakban gyakorivá vált, hogy eladókat csapnak be. Feladnak egy hirdetést és kis idő múlva már érkezik is az üzenet, hogy valaki megvenné a meghirdetett dolgot, kéri az eladó e-mail címét. Tanácsos először nem az e-mail címet beírni, hanem véletlenszerűen begépelni különböző karaktereket, vagy két-három szót. Ha például arra, hogy „ugyenemvagycsalo” nem azt a választ kapjuk, hogy az illető nem érti, miért írtuk ezt, akkor előfordulhat, hogy nem valódi vevő jelentkezett nálunk. Gyanús tehát, ha nem az e-mail címünket írjuk be, és mégis folytatja az egyeztetést az adásvételről, sőt, bizonygatja, hogy nagy szüksége van az adott dologra, mindenképpen meg szeretné venni. Ekkor valószínűleg egy csaló által irányított automatikus hirdetésfigyelőtől kaptunk üzenetet, és a rendszer vagy rákérdez a banki adatainkra, vagy olyan felületre navigál majd minket, amely teljesen hasonló egy csomagszállító cég vagy bank oldalához és oda kéri majd beírni az adatainkat. Feltűnő lehet az is, ha ragaszkodik egy csomagszállító céghez, vagy egy bankhoz, fizetési felülethez, nem akarja más szolgáltatókon keresztül lebonyolítani az üzletet. Tanácsos tehát tesztelni a kérdezőt, először nem a valós adatokat, címet megadni. Ha valódi vásárló az érdeklődő, akkor úgyis pontosítást kér.
