A pénz igenis boldogít

A kisebb településeken boldogabbak emberek, pedig rosszabb körülmények között élnek.

A kisebb településeken nagyobb arányban élnek magukat általában boldognak érző emberek, pedig szinte minden mutató szerint rosszabb körülmények között élnek. Úgy tűnik, a vidéki élet összességében a jómódú országokban okoz több örömöt. Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban és Svájcban nagy arányban, de kisebb mértékben Lengyelországban is így van ez – írja a Világgazdaság.

 
A boldogságról tavaly a KSH is készített egy kutatást, amelyből az derült ki, hogy a magasabb iskolai képzettség, a munkaerőpiacon való boldogulás, illetve a túlmunka volt a leginkább meghatározó abban, hogy ki mennyire elégedett az életével.
A felnőtt férfiak 58 százaléka érzi magát általában boldognak, ez az arány a nők esetében 55 százalék volt. A 45–64 éves férfiak – az úgynevezett rendszerváltó nemzedék – közül számoltak be a legkevesebben (49 százalék) arról, hogy általában boldogok. A nők esetén az életkorral arányosan csökken a magukat általában boldognak érzők aránya, 55–65 éves korban már kisebb volt, mint 50 százalék, a 75 év feletti nők körében pedig csak 38.

Gazdag szegénység

A legszegényebb jövedelmi ötödbe esők 46 százaléka számolt be arról, hogy általában boldog, míg a leggazdagabb jövedelmi ötöd esetén ez az arány lényegesen nagyobb (64 százalék). Vagyis nem igaz, hogy a pénz nem boldogít, bár a boldogsághoz nem elég a pénz.
A települések típusa, mérete szerinti vizsgálat nem mutat ki markáns különbségeket, de érdekes, hogy a kisebb településeken nagyobb arányban élnek magukat általában boldognak érző emberek, pedig a mutatók szerint rosszabb körülmények között élnek. Az arány a községek esetében a legmagasabb (57 százalék) és Budapesten a legalacsonyabb (53 százalék). Amíg Nógrád megyében a felnőttek 39 százaléka vallotta magát általában boldognak, Győr-Moson-Sopron megyében 71, Vas megyében 69 százalék.

Az egészség
Az is csak egy közhely, hogy vidéken egészségesebb az élet, mint a nagyvárosban. A levegő kétségtelenül jobb, de már a sokat emlegetett nyugalom is inkább csak romantikus elképzelés. A települések nagyságát tekintve az 50 ezer fő fölöttieken a legmagasabb a születéskor várható élettartam: férfiak esetében 72, nők között 79 év. Ettől lefele, minél kisebb a lélekszám, annál rövidebb életre számíthatnak. Márpedig a magyar lakosság közel kétharmada ennél kisebb településen él. Noha a népesebb településeken élő férfiak 3–4 évvel, a nők bő 2 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint az 1000 fősnél kisebb községekben lakók, még az ő életkilátásaik is 3–5 évvel elmaradnak az Európai Unió átlagától. A várható élettartam Budapesten a legmagasabb. A legrövidebb életre mindkét nem esetében azoknak van esélyük, akik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében születtek. A városi gyerekek jobb kondícióban vannak vidéki társaiknál. A statisztikákból egyértelmű, hogy egyes egészségügyi problémák megoldására, illetve a hosszú életre nagyobb az esélye a városok lakóinak, mint a falusi embereknek. Ez összefügg azzal is, hogy az országban eltérő az orvoshoz jutás esélye. Közép-Magyarországon csak 258 lakos jut egy orvosra, míg a legrosszabb helyzetben lévő Közép-Dunántúlon 492-en osztoznak egy orvoson. Tavaly a lakosság 17 százaléka számolt be arról, hogy nem tud igénybe venni orvosi ellátást, ami főleg a kistelepüléseken élőkre volt jellemző.

A teljes elemzés itt olvasható.

Megosztás:

Címke: , , ,