A két egyetem a kutatásait egymástól függetlenül végzi. A kutatásban felmérik a Delhi telep lakóinak iskolázottságát, igényeit valamint körülményeit. A felmérés túlnyomóan kérdőíves felvétel alapján, az ott élők gazdasági, szociális és kulturális viszonyait vizsgálja. Ezen a városrészen körülbelül 400 lakosról tartanak számot.
A kezdeményezés atyja a Cigány Módszertani és Kutatóközpont. Az igazgató elmondta, a kutatás célja, hogy segtísen egy komlex felzárkóztatási stratégia kidolgozásában.
– Ezen kutatások a cigány lakosság társadalmi felzárkózási folyamatainak tudományos igényű feltárásával, szakmai párbeszédek kialakításával, továbbá jól bevált gyakorlatok és módszerek modellként történő bemutatásával segítik az itt élőket – fogalmazott Surman László.
Az igazgató elmondta, hogy a Delhi telepen épülő templom egy közösségi térként is szolgál majd a városrészen lakóknak. Szeretnének szakmai képzéseket, vagy akár érettségi felkészítőket is szervezni. A szervezet célja, minden olyan lehetőség megteremtése, ami segíti a Delhiben élők előrelépését az élet bármely területén.
A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének képviseletében dr. habil Kotics József intézetigazgató és tíz egyetemi hallgató végzi a kutatást, amelynek célja a Mezőberényben található „Delhi” telepen élő családok élethelyzetének feltérképezése, és a valláshoz való viszonyuk megismerése. Az igazgató kiemelte, nemrégiben Békés "Párizs" részén egy hasonló felmérés volt, ahol a telepen élők körében végzett kutatás eredményei is egyértelműen megerősítették, hogy akik a Pünkösdi gyülekezetekbe járnak, azok életfelfogásában, életvitelében változások következtek be.
– A két kutatásban az a közös, hogy mindkét esetben olyan városrészekről beszélünk, ahol többségében romák laknak, akik alacsony iskolai végzettséggel bírnak, és a munkaerő-piacon való megjelenésük nem erős, ezért tekintik ezeket a részeket szegregátumnak. Mi azt vizsgáltuk, hogy ezek a szegregátumok milyen jellegzetességeket mutatnak – fogalmazott Kotics József.
Az egyetemi docens hozzátette, hogy nagyjából minden családhoz bejutottak. Békésen és Mezőberényben is azt tapasztalták, hogy az ott élő családok négyen-öten vannak egy háztartásban. Egy-két eset volt, ahol ötnél több gyermek lakott szüleivel. Az egyetemi kutatásból kiderült, hogy bizonyos családok mennyit keresnek, hogyan élnek, milyen szórakozási lehetőségeik vannak.
Kotics József kiemelte, hogy a különbség a két telep között jelentős. Infrastrukturális szempontból, "Párizs" kifejlettebb, hiszen van gáz, szennyvíz és ivóvíz, amit mindenki igénybe is vesz. Míg "Delhi" településrészen a legszegényebb utcákban nincs gáz és szennyvíz, ami nagyon komoly problémát okoz. Vezetékes víz ugyan van, de a legszegényebb családok nem tudják ezt kihasználni, így még a mosáshoz is közkútra járnak vízért.
A Tokaj-Hegyalja Egyetem kutatásának vezetője, dr. Gulyás Klára egyetemi adjunktus és interkulturális referens elmondta, hogy ennek a kutatásnak a célja a „Delhi” telepen élő szülők iskoláztatáshoz való attitűdjének megismerése, és a gyermekek oktatási helyzetképének feltárása.
– Ez a két mutató rendkívül fontos pédául különböző oktatás integrációs programok kidolgizásában. Azt gondolom, hogy a missziónak a munkájában ez egy abszolút hasznosítható értéket tudnak produkálni a kutatási eredmények – emelte ki az adjunktus.
A kutatási eredményekben vizgsálták a gyermekek iskolai eredményeit, azt, hogy mennyi közülük a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, vagy kik azok a gyerekek, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. A kutatásban 53 háztartásból 124 gyermekről állnak rendelkezésre adatok. Az eredmények azt mutatták, hogy mindössze csak a családok fele jogosult rendszeres gyermekvédelmi támogatásra.
Gulyás Klára kiemelte, hogy az iskoláztatásnál nagyon érdekes eredmények születtek: a pályaválasztást nagyban befolyásolja a roma-cigány indentitásuk. Aszerint választanak a szülők szakmát a gyerekeiknek, hogy később, az iskola befejzése után el tud-e helyezkedni cigányként, az adott szakmában.
