Az idén az első öt hónapban az értékesített zöldségek mennyisége közel 500 tonnával haladja meg az egy évvel korábbit, de ebben az évben is kihívást jelentenek az energiaárak, az inputanyagok ellenértéke, illetve megjelennek a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) jelentette pluszköltségek – közölte az 500 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ. Meglátásuk szerint szerkezeti változások indultak el a zöldségpiacon, és még hangsúlyosabb lett a belföldi értékesítés, ezen belül is leginkább a diszkont-élelmiszerláncok felé való értékesítés.
A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2023 első öt hónapjában közel 7500 tonna zöldséget értékesítettek, ez 410 tonnával többet jelent éves szinten. A borús napok száma és a kártevőnyomás miatt az első öt hónapban a fehér paprikánál az értékesített mennyiség elmaradt a tavalyi év május végéig eladottól, a termelői ár viszont némileg nőtt. Az áremelkedés mértéke a hegyes erős és a kaliforniai paprikánál kifejezetten jelentős volt. A paradicsom értékesített mennyisége 8 százalékkal nőtt, az árakban viszont május végén, június közepén markáns csökkenés ment végbe. Paradicsomból ugyanis nemzetközi szinten is csúcsmennyiség érhető el a boltokban.
Az energiaválság miatt a pótmegvilágított üvegházakból lényegesen kevesebb működött például Hollandiában is, ahol részben emiatt, részben a paradicsomot sújtó Jordán-vírus következtében eltolták az ültetéseket. Így májusra, júniusra a rengeteg elérhető termék árnyomást okoz. Az árak június végével érhetik el a mélypontot a nemzetközi piacokon, ami a magyar piacra is begyűrűzhet.
Összességében a DélKerTÉSZ-nél az áruházláncok, főként a diszkontok felé jelentősen, közel 700 millió forinttal nőtt az értékesítés az év első öt hónapjában, a külföldi eladások viszont csökkentek. A DélKerTÉSZ árbevétele május végéig 1 milliárd forinttal nőtt éves szinten, és elérte a 6,6 milliárdot. A zöldség- és gyümölcsértékesítés árbevétele az idén 23 milliárd forint lehet.
„Az első öt hónap adataiból azt látjuk, hogy a tavalyi év trendjeihez képest van változás. Bár az export továbbra is jelentős a DélKerTÉSZ-nél, az árfolyamhatás, azaz a forint erősödése nem segíti ezt, ugyanakkor a belföldi kereslet kedvező hatású. Megerősödtek tehát a belföldi piaci pozícióink, és az is a legfőbb célunk, hogy a biztos belföldi partnereinket szolgáljuk ki. Emellett elindult egy nyitás az online és az offline értékesítés felé, szeretnénk, ha a DélKerTÉSZ zöldségei minél több háztartásba eljutnának, és a saját márkaboltokban is találkozhassanak velünk a vásárlók” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
Mint hozzátette, az idén is kell számolni kedvezőtlen behatásokkal és kihívásokkal. A termelőknél a műtrágyakészletek kezdenek kimerülni, itt azonban vannak biztató jelek, hogy jó áron tudják majd újrakötni ezeket a szerződéseket. A termelők egy részét a tavaly év végén kötött energiaárak is sújtják, így szükség lenne egy olyan szabályozásra, amely kedvezményes mezőgazdasági energiaárat biztosítana. Így tervezhetőbbek, kiszámíthatóbbak lehetnének az energiakiadások és hatékonyabbá tehető a termelés. Ma ez az energiaigényes kertészeti ágazat részére nem érhető el.
A zárt térben való termelésnek jelentős a forrásigénye is, akár energetikai, akár egyéb technológia beruházásokról van szó. Szentes a legfontosabb, úgynevezett hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés jelentős része nem szabadföldön történik, a külső környezetnek így nincsenek annyira kitéve a termelők.
Ahhoz, hogy a termelők folyamatosan fejleszteni tudjanak, szükség van kedvezményes kamatozású, kifejezetten a mezőgazdasági vállalkozásoknak szóló jegybanki vagy állami programra.
Nagypéter Sándor szerint örvendetes, hogy az idén elindult a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, azonban további gyors keretbővítésre lenne szükség. Kéne egy olyan hitelprogram is, amelyet kifejezetten az energiahatékonysági beruházásokra fordíthatnának a termelők.
A termelők helyzetét tovább nehezíti, hogy július elsejétől életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősségi díj. Az EPR többszörösen magasabb, mint az eddigi környezetvédelmi termékdíj, a bevezetése pedig jelentős pluszköltséget jelent a gazdák számára, és ez megjelenhet az árakban. A jelenlegi szabályokkal és díjtételekkel ugyanis 6-7-szeresére nőnek a kötelezettségek, amiket a termelőknek meg kell fizetniük. A szabályozásnak még több a kérdéses részlete, ilyen a rendeletben nem egyértelmű újrahasználható rekeszek utáni díjfizetés kérdése vagy az alternatív, lebomló csomagolások használatának jelenleg nem ösztönző szabályozása. A DélKerTÉSZ bízik abban, hogy hosszú távon egy olyan kiforrottabb rendszer jön létre, amely segíti a körforgásos gazdálkodást érintő célok hatékony bevezetését a termelők munkájába.
Forrás: Agrokép
