Soltész Miklós arról beszélt, hogy a legutóbbi népszámlálás eredményei szerint a 2011-es adatokhoz képest nagy arányban csökkent jó néhány nemzetiségnél a magukat annak vallók aránya, de – mint fogalmazott – senki se ijedjen meg, mert a két felmérés kérdőíve és a kitöltési módja összehasonlíthatatlan.
A számok helyett inkább azt kell nézni, hogy a kormány és a nemzetiségek által az elmúlt évtizedben közösen végzett munka meghozta gyümölcsét az oktatásban, a nevelésben, a kultúrában, az önkormányzati és a támogatási rendszerben – emelte ki, hozzátéve, hogy ezt a munkát kell folytatni és erősíteni az összes nemzetiségi közösségben.
Soltész Miklós megjegyezte azt is, hogy a háborúk, és az abból fakadó nehézségek által okozott akadályokat is sikerült jól venni, az országos és a helyi önkormányzatok nagyszerű munkájának köszönhetően legyőzték az energetikai és gazdasági nehézségeket.
Az államtitkár úgy vélekedett, hogy Európa és a világ „szörnyű helyzete” a nemzetek közötti meg nem értésből, a nagyhatalmi ambíciókból, valamint a kisebbségek, nemzetiségek elnyomásából fakad.
Utóbbi miatt volt fontos az Európai Unió (EU) Tanácsának magyar elnöksége alkalmából a Nemzeti kisebbségek helyzete az EU-ban címmel rendezett nemzetközi konferencia, amely után számos olyan visszajelzés érkezett, miszerint a magyar nemzetiségi politika követendő példa – mondta Soltész Miklós.
Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarországon erős a nemzetiségi politika és erősek a nemzetiségek is, amelyek sokat tudnak segíteni a kétoldalú kapcsolatok ápolásában.
A díjat idén 12 embernek és egy szervezetnek ítélték oda. Elismerésben részesült mások mellett „Bódi” Varga Gusztáv, a Nagyecsedi Fekete Szemek együttes és a Fekete Szemek Zeneműkiadó alapítója és a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet.
Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.
Magyarországon 1995. szeptember 21-én döntött arról a kormány, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig Nemzetiségekért díjnak nyilvánította.
Forrás: MTI
