A nap sztorija – Viva La Vida, avagy Frida Kahlo élete

A behir.hu mai időutazásában Frida Kahlo-t, az egyik legismertebb és legelismertebb női képzőművészt mutatjuk be. Bár festményei az 1900-as évek első felében születtek, azok még ma is aktuálisak és rendkívül hatásosak, hiszen olyan egyetemes, időhöz nem köthető témákról vallanak, mint például a fájdalom, a szexualitás, a születés vagy az elmúlás. „Merj élni, meghalni bárki tud!” – hirdette a 20. századi Mexikó emblematikus alakja, a modern festészet egyik legkülönlegesebb személyisége. Ismerjük meg Frida Kahlo életpályáját!

 

 

Az élet gyümölcse

Magdalena Carmen Frida Kahlo y Calderón napra pontosan 111 éve, 1907. július 6-án született Coyoacán, Mexikóváros külvárosában, a Kék Házban. Frida később 1910-et jelölte meg születési éveként, nem női hiúságból, hanem a mexikói forradalom iránti tiszteletből.

A négy testvér, Frida elől, középen (forrás: wikipedia)

Apai nagyszülei erdélyi magyar zsidók voltak, akik Németországba települtek át, majd a nagymama halála és a nagypapa újranősülése után önállóvá váló Guillermo Wilhelm Kahlo áthajózott Mexikóba. A fényképész apa egy spanyol-indián származású nőt vett feleségül, Matilde Calderón-t, négy lányuk közül a harmadik, a világhírűvé váló, apját bálványozásig szerető Frida volt.

Hősünk élete traumák hosszú sora volt, ezek közül az első korán bekövetkezett. Hatéves korában gyermekbénulást kapott, emiatt egész életében sántított. Az amúgy sem hétköznapi lány ezért szívesen bújt férfiruhába vagy hosszú, mexikói szoknyába. A tehuana népviselet egész életében kedvenc öltözéke maradt. Gyermekkorában ennek ellenére bátor, fiús kislány, és emiatt apja kedvence lett. Apja haladóan gondolkodott lánya neveltetéséről, aki 1922-ben beiratkozott a Preparatoriába, a legrangosabb mexikói, művelődési intézménybe, amely akkoriban nyitotta meg kapuit a hölgyek előtt. Frida egyike lett a csupán harmincöt lánynak a kétezer diák között.

A csoporttársaival itt kezdett élénk politizálásba: elkötelezett baloldali és nemzeti érzelmekkel azonosult. Társairól készítette első portréit.

Továbbtanulási és művészi kibontakozását azonban 1925-ben egy buszbaleset állította meg, melynek során súlyos gerincsérülést szenvedett, következményeit soha nem heverte ki. Hónapokig feküdt gipszfűzőben, az unalom és a fájdalom elől menekülve kezdett festeni. Betegágyára egy festőállványt és tükröket szereltettek, így állandó modellje lett saját magának, hogy aztán a megszülető képek megrendítően meséljenek magányáról és fájdalmairól.

 

 

Függönyök között

Miután ismét járni tudott, 1928-ban csatlakozott az önálló mexikói kultúra megteremtését célul kitűző baloldali művészek csoportjához. Itt ismerkedett meg a nála huszonegy évvel idősebb Diego Rivera festővel, akihez 1929-ben feleségül ment. Rivera nagy hatású freskóit, korai kubista képeit és letisztult portréit a mexikói művészet legnagyobb alkotásai között tartják számon.

 

Frida és Diego (forrás: youtube.com)

 

“A galamb és az elefánt viszonya” – jegyezte meg Kahlo anyja, miután tisztán kiütközött, hogy Rivera mind szellemben, intellektusban, mind fizikai vonzásban társa tudott lenni soha nem nyugvó hősünknek – noha számtalan más partnere is volt -, alapvetően meghatározta életét mint szerető, mint férj és mint művész. Diego Riviera a korszak legismertebb mexikói művésze volt, aki ekkorra már igen nagy hírnévre tett szert – festőként és nőcsábászként egyaránt. Rivera hatására erősödött meg benne az elhatározás, hogy végleg a festészetet válassza.

Kapcsolatuk életre szóló, bár idillinek korántsem nevezhető kötelék volt. Rivera csalta nejét, még annak húgával is, de Frida sem volt a házastársi hűség példaképének nevezhető, számos férfival és nővel folytatott viszonyt. Szeretői között szerepelt Lev Trockij is, aki a titkos trockista Rivera házaspár kérésére kapott menedékjogot Mexikóban, amikor Sztálintól tartva, Lenin halála után kénytelen volt eltűnni a Szovjetunióból. Trockij Mexikóban sem bújt el a közélet elől, rendszeresen találkozott a mexikói kultúrélet színe-javával. Kahlo a kapcsolatuk emlékét megjelenítve Trockijnak ajánlotta egyik legszebb önarcképét, a Függönyök között címűt.

 

Budapest, 2018. július 5.
A Frida Kahlo mûveibõl rendezett, Remekmûvek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból címû kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2018. július 5-én, a sajtóbemutató napján. A tárlat július 7-tõl november 4-ig látható.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

 

 

A halálra gondolva

Frida elsősorban magának festett, így meglepte, hogy mások is érdeklődnek festményei iránt. 1937-ben több festővel együtt egy mexikói tárlaton mutatta be műveit, majd a következő évben New Yorkban nagy sikerű önálló kiállítása volt. Sok képet adott el és sok megrendelést kapott. A sikeren felbuzdulva 1939 tavaszán Párizsban is megnyílt a kiállítása, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Frida nem kedvelte a szürrealista művészeket és nyomasztónak találta Európát. Viszont ő volt az első latin-amerikai festő, akitől képet vásárolt a Louvre.

Tehuana viseletben (forrás: greennewsupdate.com)

1939-ben Frida és Diego elváltak, de a következő évben újra összeházasodtak és beköltöztek hősünk szülőházába, a Kék Házba.

A második világháború éveiben egyre aktívabb lett. Tanított, tagja lett a mexikói kultúrát támogató testületnek, részt vett a szürrealisták nemzetközi kiállításán. De gerince egyre jobban fájt, újra acélfűzőt kellett viselnie, majd 1946-ban New Yorkban megműtötték. Ez sem segített állapotán, súlyos depresszió gyötörte.

1950-ben hét operációt végeztek a gerincén, ettől kezdve tolószékbe kényszerült és állandó fájdalomcsillapításra szorult. Ez képein is meglátszik: a korábbi finom ecsetkezelés, pontos kimunkálás helyett vastag festékréteg, pontatlan ecsetvonások jellemzik utolsó munkáit.

1953-ban amputálták jobb lábát és nem hagyhatta el az ágyát. Ez nem akadályozta meg abban, hogy elmenjen első önálló mexikói kiállítására: mindenki legnagyobb meglepetésére ágyában fekve, díszes tehuana ruhában jelent meg a megnyitón.

1954 nyarán tüdőgyulladást kapott, állapota egyre romlott, majd a július 12-éről 13-ára virradó éjjel meghalt. Bár az orvosok tüdőembóliát állapítottak meg, naplója néhány bejegyzése miatt nem zárható ki az öngyilkosság sem.

A Kék Házat, ahol született, és ahol 1941-től haláláig lakott, Diego Rivera a mexikói államnak adta. Itt nyílt meg 60 esztendeje, 1958-ban a Frida Kahlo Múzeum. Életéről Frida címmel forgattak filmet Salma Hayek főszereplésével.

A Coldplay zenekar a Viva La Vida című dalát Frida azonos című festményétől kölcsönözte:

 

 

Viva la Vida Frida Kahlo Budapesten

A születésnap alkalmából, Frida előtt tisztelegve ma nyílik a festőnő első magyarországi kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában.

A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezett Budapestre. A válogatás – melyben a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az első vászonfestményeinek egyike 1927-ből, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások, rajzok, illetve fotók – betekintést engednek Frida szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, illetve az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba. A tárlat november 4-éig látogatható.

Isten áldjon Frida! Hamarosan találkozunk.

 

Budapest, 2018. július 5.
A Frida Kahlo mûveibõl rendezett, Remekmûvek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból címû kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2018. július 5-én, a sajtóbemutató napján. A tárlat július 7-tõl november 4-ig látható.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

 

(A fejezetcímeket Frida Kahlo alkotások címeiből kölcsönöztük.)

Megosztás:

Címke: , , ,