„Vidalszasszon vásendgo” mondták egymásnak a gyerekek a játszótéren, viccelődtek a proletárokból lett demokraták és üvöltötték a mámoros ifjak az éjszakába. Mindez az 1990-es évek elején történt Magyarország valamennyi településén. Legtöbbünk a reklámokból tudtuk meg, hogy létezik egy ilyen nevű ember, aki nagyon ért a hajakhoz. Mindez azonban már múlt idő, hiszen ma 6 esztendeje, hogy 84 éves korában elhunyt Vidal Sassoon, aki a fodrászok számára ikon volt, a nők számára pedig a férfi, aki képes volt egyetlen ollóval forradalmat kirobbantani. Kevesen tudják, hogy az élete milyen kalandos volt. Ismerjük meg!
Söprögetőből király
Vidal Sassoon 1928. január 17-én született Londonban. Anyja ukrán zsidó, apja görög volt.
Apja három éves korában elhagyta az amúgy is szegény életkörülmények között élő családot, anyja pedig testvérével együtt egy zsidó árvaházba helyezte el a kis Vidalt, ahonnan csak 11 éves korában vette ki őket az akkor újraházasodott mama. 14 évesen ment el söprögetni egy fodrászszalonba, és akkor érezte azt, hogy az ő igazi hivatása a hajak megalkotása lesz.
17 évesen csatlakozott egy csoporthoz, amely veteránokat tömörített a nácik ellen Londonban. 1948-ban Izraelbe ment, és részt is vett az arab-izraeli háborúban. Ezt az évét úgy jellemezte, hogy a legjobb, ami valaha is történt vele. Zsidósága fontos volt számára, tökéletesen beszélt héberül, és 1982-ben a jeruzsálemi Héber Egyetemen megalapította a Vidal Sassoon Antiszemitizmuskutató Központot.
A háború után egyetemi éveit New Yorkban töltötte, de végül mégis a fodrászatot választotta. 1954-ben nyitotta meg első szalonját Londonban. Fiatalkori hitvallását később így összegezte: „Fodrászként meg akarom változtatni a dolgokat. Meg akarom szüntetni a felesleges dolgokat, és el akarok jutni a legegyszerűbb formákig és vágásig”.
Sassoon 1956-ban nősült meg első alkalommal, aztán még háromszor állt az oltár elé. Feleségeinek többsége természetesen modell volt. Összesen három gyereke született, egyet pedig örökbe fogadott. Egyik lánya, Catya 2001 szilveszterén kábítószer-túladagolásban meghalt.
A munkától való visszavonulása után még fellépett, előadásokat tartott.
Iskolateremtés
Vidal tudatosan készült a forradalomra. Ollójával teljesen megváltoztatta a női arcot.
A korábbi becsavart, tupírozott, a lakktól mozdulatlan egyen-frizurák helyett az archoz igazodó, réteges hajvágást vezette be és ezzel iskolát teremtett. Őt követve a világ minden táján az egyenes laza haj lett követendő, és a mai napig is ez a vágástechnika határozza meg a fodrászszakmát.
Ahogy a róla szóló dokumentfilmben elmondta, pályája kezdetén egyet tudott, hogy mit nem akar. A hajvágást az építészethez hasonlította, a Bauhaus geometriai formái ösztönözték munkáját, és ezek alapján kreálta később a geometriai alakzatokat utánzó frizuráit.
Vidal Sassoon munkássága tökéletesen illeszkedett a 60-as évek lázadó hangulatához, a korábbi divat, életforma teljes tagadásához. Nem véletlen, hogy Mary Quant divattervezőnek, a miniszoknya feltalálójának jellegzetes imázsát is ő kreálta. A „mosd meg és viseld" sassooni jelszó hozzájárult a nők felszabadításához.
Sassoon hamar híresség lett, modellek, színésznők keresték. Üzletei Londonban, New Yorkban, majd Los Angelesben a városok nevezetességei közé tartoztak. Hírnevéhez hozzájárult barátja, Roman Polanski, aki Iszonyat című filmjét Catherine Deneuve főszereplésével az ő londoni üzletében forgatta.
Hajszobrász a piacra is kilép
A kreatív Vidal a hatvanas évek végére a világ leghíresebb fodrásza lett. Ezt nem is érdemes kétségbe vonni. Olyannyira sztárfodrász vált belőle, hogy ötezer dollárt kapott csak azért, hogy 1968-ban Mia Farrow színésznő hosszú haját egészen rövidre levágja a Rosemary gyermeke című mozifilmbeli szereplésére. 1984-ben a Los Angeles-i Olimpia hivatalos fodrásza is Vidal volt. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy az első, stílussal foglalkozó televíziós műsor házigazdájának is őt kérték fel.
A tehetséges hajszobrász azonban nemcsak a vágásban brillírozott, hanem voltaképpen ő volt az, aki a hajápolási termékek piacát hallatlanul gyümölcsöző iparággá fejlesztette.
1985-ben lépett egy korszakalkotót és eladta a neve alatt futó hajápoló termékek gyártási jogát a Procter and Gamble-nek, a világ egyik legnagyobb multinacionális cégének.
A pálya vége
Munkásságát 2009-ben II. Erzsébet királynő birodalmi érdeméremmel ismerte el.
Életéről könyvet írt és meg is filmesítették. Azonban a gyilkos kórral szemben nem védhette meg az ollója sem. 2011-ben leukémiát diagnosztizáltak nála. Ma, vagyis május 9-én hat éve, hogy itt hagyta a földi fodrászszalont.
Egy modell mondta róla, hogy: „Vidal az a hajnak, ami Picasso a festészetnek.”
