A behir.hu napi rovatának mai főszereplője a magyar stand up műfaj megteremtője. A rendszerváltás áporodott szagú, kissé unalmas kabaréjába friss levegőt hozott. A felhalmozott élmények, a bölcsész végzettség, illetve a hazai underground és filmes világban eltöltött idő sajátos humorforrása lett, amelyre ráharapott a magyar társadalom. A műfajban elsőként kapott lehetőséget saját show-műsorra, mely sokáig a legnézettebb saját gyártású produkció volt hazánkban. A mindent és mindenkit kritizáló Fábry Sándor ma ünnepli 65. születésnapját. Ismerjük meg nem mindennapi életútját! Tartsanak velünk!
Sanyika – Harc az enyészettel
Fábry Sándor napra pontosan 65 esztendeje, 1953. november 20-án született Budapesten. Édesapja, idősebb Fábry Sándor ügyvéd, édesanyja, Kovácsy Éva háztartásbeli, második fiúgyermekeként érkezett Sanyika.
A család 1916-ban menekült Erdélyből Budapestre. Nagyapja viszonylag fiatalon hunyt el, négy fiút hagyva maga után. Édesapja ügyvédként tevékenykedett, ennek ellenére a család viszonylag szerény életszínvonalon élte mindennapjait, a belvárosi Kodály köröndön.
A szűkös anyagiak ellenére a családnak volt egy nyaralója Leányfalun. A házat Sanyika anyai nagyszülei vásárolták 1937-ben, de már akkor felújításra szorult. Pénzük viszont nem volt a tatarozásra, maguk toldozgatták-foldozgatták az épületet. Saját elmondása szerint egész gyermekkorában harcoltak az enyészettel.
Sanyi – A háromdiplomás bölcsész
Sanyi belvárosi vagányként tengette középiskolás éveit, mikor 18 évesen, 1972. március 15-én benne volt abban a 200 főnyi tömegben, amely a fővárosi Batthyány-örökmécsesnél elénekelte a Himnuszt, amiért többedmagával izgatás bűntette és szabálysértés miatt előállította a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
Az esett miatt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Tudományos- Kulturális és Közoktatási Osztálya nem javasolta egyetemi továbbtanulásra. Ennek ellenére mégis elkezdhette ugyanez év szeptemberében a Pécsi Tanárképző Főiskolát.
A pécsi évek után, 1976-78 között Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–német szakán folytatta tanulmányait. Ezzel párhuzamosan elvégezte a Magyar Filmgyártó Vállalat (MAFILM) Filmíró Iskoláját is.
Így 1978-ban már három diploma is volt a kezében.
Sándor – A filmgyárból a képernyőre
Befejezve tanulmányait a kézenfekvő tanári pálya helyett 1978 és 1992 között a MAFILM dramaturg-gyakornoka, majd dramaturgja volt.
Pályafutása során több mint 40 forgatókönyvet írt, melyek közül kiemelkedik az 1980-as Vámmentes házasság, az 1983-as Könnyű testi sértés, az 1990-es Céllövölde, az 1992-es Sose halunk meg, az Ördög vigye és a Video Blues, majd 1994-ben a Megint tanú.
Dramaturgi munkássága közül a legbüszkébb a Jeles Andrással – a Saul fiáért Oscar-díjat kapó Nemes-Jeles László édesapjával – 1986-tól 1989-ig forgatott Arc és álarc című irodalomtörténeti jelentőségű portréfilmre, melyet az általa írói munkássága és életszemlélete miatt egyaránt nagyra értékelt Szentkuthy Miklós íróval készítettek.
Filmgyártói évei alatt összeismerkedett a mozgóképes szakma nagy öregjeivel, mint például Bacsó Péter és akkori feltörekvőivel, úgymint Szomjas György. Sajátos stílusa miatt több filmszerepre is felkérték, de csak a hevrok kamerája elé állt oda. Legutóbb 2014-ben Rudolf Péter Kossuthkifli című televíziós adaptációjában láthattuk.
A művészvilágban mozogva barátokra lelt a Bizottság együttes tagjaiban. A szentendrei képzőművészekből álló underground csapat a kor meghatározó zenekara volt. Wahorn András, feLugossy László és ef Zámbó István Hősünk életének meghatározó szereplőivé váltak.
Sándor az 1989-ben induló Hócipő szatirikus lapban kezdte meg publicisztikai munkásságát. A lap egyik legnépszerűbb rovatává vált a Dizájn Center.
Szélesebb körben az 1990-es évek elején figyeltek fel először humorára. Rövid idő alatt számos kabaréműsor konferansziéja, önálló betétek szerzője lett a Rádiókabaréban.
A sikerre való tekintettel 1992-ben szabadfoglalkozásúvá vált. Még ebben az évben jelent meg egyik mesterével, Bacsó Péterrel közösen jegyzett filmregényük, a Megint tanú.
Jellegzetes írásai a korszak fontos lapjaiban jelennek meg. Ilyen médium többek között a Filmvilág, az Elite Magazin a Népszabadság vagy a Playboy, ahol önálló gasztronómiai rovatot vezetett.
1994-ben Wahorn Andrással készített könyve pukkasztgatta a polgárokat.
1994–95 között a Merlin Színházban A pincér közbeszól című improvizatív önálló esttel lépett fel, majd pedig az Új Színházban tartott önálló komédiás estet A Fábry címmel.
Sanyi bácsi – Húsz éve az élvonalban
Fellépéseivel meghonosította a stand up comedy magyar megfelelőjét. Ez egy olyan szórakoztató műfaj, amelyben a humorista egyedül, leggyakrabban kellékek nélkül, közvetlenül a közönséghez szólva adja elő műsorát. Az előadó rendszerint gyors tempóban rövid, humoros történeteket mesél, illetve vicceket mond el.
A hallott, innen-onnan összeszedett vagy saját maga által kitalált történeteket ismerőseire-rokonaira vonatkoztatja vagy épp magát helyezi ezekbe, mivel a személyes élmény egyes szám első személyben jobban átadható. A stand up comedy előadásokat leggyakrabban kisebb közönség előtt adják elő, ahol az előadó és a közönség között rendkívül szoros kapcsolat van.
A műfaj leginkább az angolszász országokban népszerű, de Magyarországon is egyre nagyobb elfogadottabb. A stand up comedy kifejezésnek egyébkén nincsen elfogadott magyar megfelelője. Hazánkban, az 1970-80-as években Hofi Géza művelte magas szinten a műfajt.
Sanyi bácsi előadásai egyre szélesebb közönséget vonzottak. Idő kérdése volt, hogy mikor kap nagyobb teret. A pillanat húsz esztendeje, 1998-ban jött el, amikor a közszolgálati televízió-csatornán elindult az Esti Showder Fábry Sándorral című önálló televíziós műsora.
Az első évad végén a műsor elvesztette szűzies báját, ugyanis átkerült az RTL Klubhoz, ahol 2011-ig futott, kétheti rendszerességgel.
Hősünk 2012-től visszatért a közmédia képernyőjére, ahol Fábry címmel indított műsort.
Műsorainak állandó rovata a Dizájn Center, mely a show egyik legnépszerűbb eleme és főleg az elmúlt 50 évben gyártott, illetve a kereskedelemben egykor kapható termékeket vesz górcső alá, Kiszel Tünde fehérnemű-gyűjteményétől kezdve a Sokol rádión át a cigarettázó süniig.
Politikai nézeteltérések miatt 2002-ben végleg otthagyta Hócipőt. Azóta a Dizájn Centerről és a műsorairól öt könyvet is megjelentettek.
A kereskedelmi tévécsatorna igyekezett kiaknázni Sanyi bácsi népszerűségét és egyéb műsorokban is szerepet kapott. Ilyen volt zsűritagsága 2007-ben a Csillag születik című műsorban. Társait, Falusi Mariannt, Náray Tamást, Keleti Andreát minden héten ledumálta a képernyőről.
Gauland Ágnes 2006-ban írta meg életrajzát Fábry - Cenzúra Nélkül címmel. A kötet magánkiadásban jelent meg, ma már nehezen szerezhető be. Idén májusban dr.Máriással közös könyvet jelentettek meg Etűdök rókafűrészre és fröccsöntött szarkára címmel, melyet a média kulturális bombaként harangozott be.
Fábry Sándor – A magánember
Fábry élettársával, Zsuzsával 1998-ban ismerkedtek meg. 2008-ban azonban egy másik nőtől született fia, akit édesanyja nevel. Később mégis Zsuzsát vette feleségül, akitől 2011. március 7-én született meg kislánya, Borbála. A család Leányfalun él.
Hősünk 2009 januárjában Malawiban járt, ahol a nevére vett egy árvát, aki a Fábry Alexandre Alassane Keita Junior nevet kapta. A gyereket Fábry Sándor Magyarországról támogatja.
Magánemberként versenylovakkal is foglalkozik és futamokon hajtóként is szerepet vállal.
Reméljük, hogy még sokáig zavarsz! Isten éltessen, Sándor!
