A nap sztorija – Ez történt 1969. február 19-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. február 19-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma egy, Békés megye téli almaellátásának hiányát boncolgató jegyzet, egy, a felsőoktatásba készülők számára készített tájékoztató és néhány rövidhír kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

Ne csak a vendégnek, a vásárlónak is

Tovább javítja a megye zöldség- és gyümölcsellátását a MÉK

“Az idei télen egyetlen alkalommal találkozott e cikk írója igazán szép, piros, hibátlan jonatán almával: a MÉK közgyűlésén, a vendégek számára terített asztalon. Igaz viszont, hogy ezen a tanácskozáson sok szép terv, javaslat hangzott el a zöldség-, gyümölcsellátás javítása érdekében.

Visszatérve az almára: az elnök beszámolója szerint azért nem tudják maradéktalanul kielégíteni a lakosság szükségletét, – a boltokban kapható áru elég gyenge minőségű és az ára is magas – mert nem számoltak a többcsatornás értékesítési rendszerrel. Magyarán szólva: az alma termelő gazdaságok jobban válogathattak a piacok között, mint korábban és a későn „ébredő” MÉK már csak utólag, magas felvásárlási áron tudta biztosítani a megye igényét. (Amennyire tudta.) A tanulságot levonták a szövetkezetiek, és így várható, hogy, jövő télen már nemcsak a vendégek, hanem a vásárlók is találkozhatnak szép, piros gyümölcscsel.

Máshol kapható (forrás: FORTEPAN/Magyar Rendőr)

Természetesen az alma csak egy kis hányadát jelenti a megye ellátásának. Burgonyából, hagymából, és a többi zöldségféléből – a mennyiséget tekintve – ki tudták elégíteni az igényeket. Kifogás csak egyes zöldségfélék minőségével kapcsolatban merülhetett fel. Ezt viszont nem lehet a MÉK rovására írni, a nyári aszály és a hirtelen jött őszi esőzés miatt nem tudtak jobb árut szállítani a közös gazdaságok. Mindenesetre megnyugtató, hogy már októberig lekötötték szerződéssel a tervezett árumennyiség zömét, s körülbelül 1200 vagon zöldséget tartalékolnak 1969-re a megye lakosságának.

Örvendetes, hogy egyre több tsz foglalkozik primőrtermesztéssel és széles körben alkalmazzak a melegágyakat pótló műanyag fóliát. Igaz, hogy meg is éri a fáradságot a korai zöldségfélék termesztése, hiszen az elmúlt évben 15-30 ezer forint bruttóbevételt könyvelhettek el holdanként a primőrtermesztésre „szakosodott” gazdaságok. Az ellátás javulását eredményezi továbbá, hogy a zöldségszállításra szerződött tsz-ek a vetésterületnek több mint 25 százalékát öntözik.

Az idei télen nagy sikert aratott a MÉK kedvezményes hitelakciója, 3200 – zömmel alacsony keresetű – munkásembert láttak el ily módon burgonyával és egyéb cikkekkel. Az idén is megismétlik az akciót és egyéb módon is igyekeznek kedvében járni a fogyasztóknak. Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen új boltot nyitnak, egy helybeli tsz-szel közösen, s hasonló üzletek létrehozását tervezik Orosházán és Gyulán. Tojás- és baromfiárusítást is folytatnak, sőt hozzálátnak a húsfeldolgozáshoz. A békéscsabai vágóhidat átvették a tanácstól és itt – egyebek mellett – igazi csabai kolbászt gyártanak majd, amit részben saját boltjaikban árusítanak.”

 

Mai kommentár: Az 1967-ben elfogadott Tsz-törvény többek között rögzítette az önigazgatás elvét, vagyis azt, hogy a termelőszövetkezet önállóan választja meg termelésének szerkezetét. Az önállóságból következett a megtermelt termékekkel való rendelkezés, azok szabad értékesítésének lehetősége. A felvásárló és termeltető vállalatok ettől kezdve közvetlenül a tsz-ekkel álltak kapcsolatban, megszűnt a tanácsok gyámkodása. A tsz-ek mind a közös, mind a háztáji gazdaságokban előállított termékeket értékesíthették a felvásárló vállalatok mellett a kiskereskedelem, a vendéglátóipar, a közületek, az ipari felhasználók és a külkereskedelmi vállalatok irányában is. Ezt nevezték többcsatornás értékesítési rendszernek. Na ezzel a rendszerrel találkozott szembe a „későn ébredő” vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy a megváltozó piaci körülményekkel keveset foglalkozó MÉK 1968 őszén. Így vonult be ez a tél az almában szegény időszakként Békés megye történelmébe. Az viszont örömteli, hogy az azóta hungarikummá váló csabai kolbászt jelentőségét és értékét felismerve elkezdik azt gyártani és forgalmazni.

 

Tájékoztatás az egyetemi felvételi vizsgákról, a pontozásról

A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára pályázók június 26 és július 20 között tehetnek majd felvételi vizsgát. A tanítóképző intézetek tanítói szakára és az óvónőképző intézetekbe jelentkezőket azonban még a felvételi vizsgát megelőzően pályaalkalmassági vizsgán kell átesniük.

Pártértekezlet a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (forrás: FORTEPAN/Urbán Tamás)

Mindazok, akik olyan egyetemekre, szakokra, karokra jelentkeztek, ahol a felvételi vizsga tárgya matematika és fizika, továbbá, akik a bölcsészettudományi, állam- és jogtudómányi kar okra pályázták országosan azonos időben, központilag megadott egységes írásbeli feladatokat dolgoznak ki. Ugyancsak ilyen módszer szerint bonyolítják le az írásbeli felvételi vizsgákat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és a felsőfokú szakiskolákon.

A felvételi vizsgán – az öt fokozatú osztályozási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osztályzatot 0-nak véve – külön-külön osztályozzák az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket, illetve gyakorlatokat. A pályázók itt maximálisan tíz pontot érhetnek el. E pontszámokat egészítik ki a felvételi vizsga tárgyaiból a középiskola második, harmadik és negyedik tanéve végén elért eredmény és az érettségi rendűségének figyelembevételével számított pontok.
Az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kürschák József matematikai verseny, az Eötvös Lóránd fizikai verseny 1-10. helyezettjei, valamint a televízió Ki miben tudós? szellemi vetélkedő első és második helyezést elért résztvevői mentesülnek, a felvételi vizsgakötelezettség alól abból a tantárgyból, amelyből a helyezések egyikét elérték.
Ezekben az esetekben a középiskolai eredmények alapján számított pontszámot 10-nek, a helyezés alapján számítottat pedig 5-nek veszik. Annak a fiatalnak, aki tavaly megfelelt a felvételi vizsgán, ha ismét ugyanabba az intézménybe és szakra jelentkezik nem kell felvételi vizsgát tennie. Erre vonatkozó kérését azonban a jelentkezéskor írásban kell közölnie.

A felvételi bizottságok határozatáról a jelentkezők írásbeli értesítést kapnak. Az elutasítottakkal közlik a felvételi vizsgán elért pontszámot, a döntés okát, valamint a fellebbezési lehetőségeket.

Mai kommentár: 1969-es lapszemlénkben ezidáig keveset foglalkoztunk a korszak felsőoktatásával, pedig ezen a téren is komoly változásokat hozott az emberarcúnak hazudott államszocialista diktatúra.

1945 után eltörölték a korábbi felvételi diszkrimináció¬kat, teljesen megnyitották a nők előtt az egyetemeket és az új típusú képzéseket, munkástanfolyamokat, esti tagozatokat alapítottak. 1948-tól a magyar felsőoktatás az állam és a párt irányítása alá került. Eltörölték az egyetemek idejétmúltnak minősített autonómiáját, az egész felsőoktatásban szovjet mintára végtelenül elaprózott és széttagolt intézményrendszert vezettek be. Az egyetemeken is életbe lépett a pártirányítás, és a felvételeknél a származás szerinti kategorizálás.
A szigorú központi és pártirányítás 1956 után sem enyhült, de a felvételiknél 1963-ban formálisan megszüntették a származás szerinti kategorizálást. A felsőoktatás széttagoltsága folytatódott, 1965-ben 92 felsőoktatási intézmény működött kishazánkban.
1969-től a demokratizálódás jeleként nagyobb önállóságot kaptak az egyetemek bizonyos vezető tisztségek betöltéséhez, és növelték a hallgatók részvételét az intézmények irányításában. Vagyis az 1969-ben felvételt nyert fiatalok már egy fokozattal szabad körülmények között juthattak a vágyott tudáshoz.

 

Rövid hírek

– JÁRDAÉPÍTÉS. Eleken, a járdaépítésre az idén 100 ezer, a piactér korszerűsítésére 130 ezer, a villanyhálózat korszerűsítésére pedig 100 ezer forintot fordítanak a községfejlesztési alapból.

– LOLLOBRIGIDA AUTÓBALESETE. Gina Lollobrigidát, a világhírű olasz filmszínésznőt Rómától 100 km-re északra autóbaleset érte. Lollobrigidát térdkalácstöréssel kórházba szállították.

– INGYENES JOGI TANÁCSADÁS. A Békés megyei Népújság jogtanácsosa február 22-én, szombaton délelőtt Békéscsabán (Szabadság tér 17, III. em. 12) ingyenes jogi tanácsadást tart.

– BŐVÜLT A KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYA. Az elmúlt évben 8100 forintot fordított a könyvállomány bővítésére Csabacsűdön a községi könyvtár köteteinek gyarapítására a községi tanács.

Szabászat (forrás: FORTEPAN/Urbán Tamás)

– KÁRTÉRÍTÉS. Az elmúlt évben keletkezett jégkár megtérítése címén az Állami Biztosító az endrődi Béke Tsz-nek 62 ezer forintot fizetett ki.

– FILM KÉSZÜLT BÉKÉSCSABÁRÓL. A megyeszékhely 250 éves évfordulója alkalmából az elmúlt évben 20 perces városismertető 16 mm-es film készült, melyet kölcsönzés céljából a Megyei Művelődési Ház filmtárában helyezték el. Ezenkívül a fotó-szakkör közreműködésével 100 képből álló Diafilm-sorozatot is készítettek.

– NÉPFRONTÜLÉS. Ma délelőtt fél 10-kor tartja ülését a Hazafias Népfront megyei bizottsága. „Az új gazdasági irányítási rendszer társadalmi és politikai tapasztalatai Békés megyében” címmel tájékoztatót tart dr. Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Délután a Fegyveres Erők Klubjában megemlékezés lesz a szovjet hadsereg fennállásának 51. évfordulójáról.

– MINISZOKNYA ÉS A NÉPSZAPORULAT. Egy angol nőgyógyász az egyik családtervezési kongresszuson többek között a mini divatot is a robbanásszerű népszaporodás okozójának mondta. Szerinte a hosszabb szoknya fékezné a veszélyt

– LAKÁSÉPÍTÉSI ANKÉT. Február 21-én este 6 órakor Kétegyházán, a helyi művelődési házban lakásépítési ankétet tartanak. A résztvevőket Fáskerti Imre, a Gyulai Járási Tanács Építési és Közlekedési Csoportjának vezetője, valamint dr. Horváth István OTP-fiókvezető, a Hazafias Népfront járási elnökségi tagja tájékoztatja.

– TIT-ELŐADÁS. Ma este 7 órakor Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában Az űrhajózás kockázatai címmel tart előadást Povori Thewrewk Aurél csillagász.

– TANÁCSTAGI FOGADÓÓRA. Február 21-én, 16-18 óráig Békéscsabán, a Munkácsy tér 2/B épületben Papp Imre tanácstag tart fogadóórát.

– TANÁCS VB-ÜLÉS. A Szarvasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága február 20-án délelőtt 9 órakor tartja ülését, melyen a húsipar szarvasi kirendeltségének elmúlt évi tevékenységéről tanácskoznak. Szó lesz a város növényvédelmi helyzetéről is.

– TENGERHIDAT ÉPÍTENEK. A Balti tengerben fekvő két legnagyobb dán-szigetet 17 kilométer hosszú híddal akarják összekötni. A híd kétszintű lesz, az alsó szinten dupla vágányú vasútvonal, a felsőn pedig autópálya vezet. A híd a tengerszint felett 63 méter magasan lesz.

– ROMÁNIAI ÚTINAPLÓ címmel február 21-én, Békéscsabán előadást tart Hursan György, a TIT természettudományi szaktitkára. Az előadást az Ország-Világjárók Baráti Köre rendezi a TIT Értelmiségi Klubjában.

– SZABNI TANULNAK. Lüktetőbb a nőmozgalom munkája Dévaványán. Rövid pár hónapja vette kezébe Ugrai Sándorné a nőtanács irányítását. Azóta már szép eredmények láthatók. Munkaterv szerint folyamatosan valósítja meg a feladatokat a vezetőség segítségévek Nagy gondot fordít arra, hogy a községben dolgozó nőbizottságokkal koordinálva, egymást segítsék. Jelenleg 45-50-es létszámmal működik a szabás-varrás-tanfolyam. Létrehozták a nők klubját is, amit szintén szívesen látogatnak az asszonyok.

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve érdekes, hogy 1968-ban Békéscsaba 250 éves évfordulója alkalmából 20 perces városismertető film, illetve 100 képből álló Diafilm-sorozat készült. Felmerül a kérdés, hogy a tavalyi 300. évforduló alkalmából miért nem került bemutatásra?
50 év távlatából megállapíthatjuk, hogy 1969. február 19-e nehéz napja lehetett a Hazafias Népfront megyei bizottsága tagjainak, hiszen délelőtt az új gazdasági mechanizmusról hallgattak meg tájékoztatót, délután pedig a szovjet hadsereg fennállásának 51. évfordulóját ünnepelhették. Vajon melyikbe izzadtak bele és melyiken fogyott több pogácsa?

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. február 19-ei Békés Megyei Népújság 5. oldalán jelent meg Tévé a műtőasztalon címmel és a következő képaláírással: Havonta ezerötszáz tévét gyógyítanak meg a GELKA békéscsabai szervizében. Tremmel József műszerész a betegnek kijáró gyengédséggel orvosolja a bajt.

 

 

 

 

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,