A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. november 23-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy, a gyulai SZOT-szálló építésének felgyorsítását követelő hírre, egy, a tótkomlósi KTSZ indulásának anomáliáit bemutató riportra és néhány rövid hírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2018-as kommentárok most sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Mikor adják át a SZOT-szállót?
"Ismeretes, hogy a gyulai Várfürdő szomszédságában 400 ágyas szállodát építtet a SZOT. Az ide beutalt reumatikus bántalommal küszködő betegek és üdülni vágyók a Várfürdő gyógyászati részlegét és a strandot veszik majd igénybe. Az igen jelentős beruházás generál kivitelezője a Békés megyei Építőipari Vállalat. Az építkezés jó ütemben halad. Az építtetők a tervezettnél jobb munkaidő kihasználással dolgoznak. Ez adhatott olyan gondolatot a SZOT vezetőinek, hogy kérjék az építőipari vállalatot az 1969. szeptember 30-i átadási határidő július 30-ra való rövidítésére.
A vállalat vezetősége megfontolta a SZOT előbb említett kérését. Megbízta Sztoborán Béla építésvezetőt, készítsen tervezetet a határidő módosítására. Az épületen jelenleg többségükben kőművesek dolgoznak. Most már kereken 10 napja a belső vakolást csinálják. Néhány napon belül újabb kőműves-brigádokat irányítanak a SZOT-szálló építkezésre, hogy február 28-ig, az összes építőmesteri munkával elkészülhessenek. Ezúttal az építők mindent elkövetnek, hogy teljesíteni tudják a kérést."
Mai kommentár: A Szakszervezetek Országos Tanácsának kérését az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja a címoldalon hozta le. Ezután, mint a Varászceruza című lengyel rajzfilmben, a lerajzolt dolgok megelevenednek. A hazai elvtársak meg csak kuncogtak egy sort, hiszen ilyesmit bezzeg a "butuska kapitalisták" nem tudtak. Amennyiben 2018-ban belegondolunk, hogy a SZOT által üzemeltetett üdülőkkel mi történt a rendszerváltás után, akkor szomorúak leszünk, hiszen a befizetett tagdíjakból és az állami dotációból finanszírozott szállók gazdát cseréltek, de az értük kapott pénz félő, hogy nem a tagok pénztárcájába vándorolt. De ez már egy másik történet.
Hová tartozik a műszaki vezető?
Új módszerek az irányításban + intenzívebb felvilágosítás = egységes kollektíva
"A régi gépjavító állomás helyén új középüzem nőtt Tótkomlóson: a volt kisipari termelőszövetkezetekből ez év derekán összevont vegyesipari ktsz. Az új, tekintélyes szövetkezet huszonnégy szakmát foglal magában, de négy fő üzemegységre épül, és több mint ötszáz embernek ad munkát. Kereken 40 millió forintnyi az éves tervük, ám, ahogyan szemléljük a pezsgő életet ebben a szövetkezetben, néhány év múlva ez megduplázódik. Az irodáktól nem messze ugyanis új épületek emelkednek a magasba., Még félig kész csak a 68 méteres szerelőcsarnok meg a raktár, s a szolgáltatóházon is van elég munka az átadásáig, de már látszik a látogató előtt is: Tótkomlóson komoly ipari tevékenység van kibontakozóban.
Egy „kényes" kérdés
Az összevonás új és nagyobb feladatok elé állította a szövetkezet vezetőit, akik keresik a formát, a jobb módszereket a négy fő profilban dolgozó ktsz egységes irányítására.
– Két napja vagyok termelési osztályvezető s bizony szokatlan a munkakör – mondja Lénárt elvtárs, aki korábban a szabóknál töltött be vezető tisztséget. – Három főosztályt szerveztünk: a termelésit, az anyag- és áruosztályt, valamint a számvitelit. Ezen belül csoportok működnek a speciális feladatok irányítására.
– Nem nőtt meg az adminisztráció az összevonás óta? – kockáztatjuk meg a „kényesnek” tűnő kérdést.
– Furcsa, hogy a tagok is emiatt aggódtak a nyáron. Azt mondták: az összevonás csak arra lesz jó, hogy nőjön a nem termelő munkával foglalkozók száma – Ondrej Pál elnökhelyettes, aki egyben a szövetkezet párttitkára, számolni kezd. – Két új művezetőt és három technikust vettünk fel az egyesülés után, de még tovább szeretnénk növelni a műszaki gárda létszámát, mert enélkül nem fejlődhet szövetkezetünk. Ennek ellenére, míg régen a termelő létszámhoz képest 11-12 százalék volt a nem termelői létszám, az összevonás után ez az arány 9 százalékra csökkent. Lénárt elvtárs folytatja, mert az elnökhelyettesnek a községbe kell mennie valamilyen megbeszélésre.
Helytelen nézetek
– A nem termelők létszámát, ahogyan Ondrej elvtárs mondotta, műszakiakkal szeretnénk tovább növelni, mert a jó szakmai irányítás elsősorban attól függ, hogy milyen a műszaki gárda. Van már fődiszpécserünk, akihez tartoznak a művezetők, de csaknem valamennyi osztályon elkelne még egy-két főiskolát végzett szakember. A most alakulóban levő munkaszervezéssel akarjuk központilag összefogni a négy fő szakmát, hogy egyik üzemrészben se érezzék a dolgozók: velük nem törődnek annyira, mint a másik üzemrésszel...
Dicséretre méltó ebben az egységessé formálódó új szövetkezetben az irányítás jobb módszereinek buzgó keresése, a magasabb szintű vezetésre való törekvés. Ezzel parallel azonban, éppen az ezzel kapcsolatos téves nézeteket, amelyek fellelhetők az üzemrészekben, s hol az aggódás, hol a meg nem értés hangján szólalnak meg, hasonlóképpen nagy buzgalommal kellene „tisztába rakni” a vezetőknek. A zavaros nézetek megszűnése ugyanis az egész kollektíva tudati egységéhez és erősödéséhez vezetne. Lénárt elvtársék tolmácsolásában ugyanis a tagok jó része a „nem termelőkhöz” sorolja a műszaki gárdát. Ez merőben helytelen, hiszen a műszakiak közvetlenül a termelés első vonalában tevékenykednek, s ha a fizikai munkában nem is vesznek részt, irányításuk, s főleg jó. átgondolt irányításuk az adott egység termelését lendíti előre. Tehát helytelen őket a nem termelőkhöz sorolni, mint ahogyan helytelen és káros attól is félni, hogy a műszaki létszám növelése „rontja” majd a termelők és nem termelők arányát.
Futja erejükből
Nem véletlen, hogy az egyesülés után éppen abban az üzemágban volt legnagyobb a fejlődés, amelyikbe új technikusok _ és művezetők kerültek: a vasiparban. Az üzemrésznek már a jövő év első felére is biztosított a munkája. Szénaszárító berendezéseket készít az AGROKER-nek, kábító berendezést a Húsipari Kutató Intézetnek, elszívó berendezései pedig Mongóliába, Vietnamba kerülnek az új gyárak munkavédelmi felszereléseinek részeként. Tizenkétmilliós tervvel dolgoznak, de ha az új szerelőcsarnokuk készen lesz, ezt a teljesítményt tovább növelik. Szabórészlegük szintén sokat termel exportra. És azért, mert mindig képesek új cikkel előállni. Vajon elképzelhető lenne ez jó műszaki vezetők nélkül? Aligha. Bemutatott kollekciójuk alapján viking fazonú, különleges eljárással készített, fémcsatokkal felszerelt fiúkabátot állít elő konfekciós részlegük a román kereskedelemnek. E kabátokból, kisebb módosítással tízezer darabra NDK-beli áruházak is igényt tartanak. Cipész üzemrészük a MÁV-nak és a Munkaruházati Vállalatnak a megrendelésén dolgozik. Tizenötezer pár bakancsot és hétezer pár csizmát kell szállítaniuk, de erejükből futja a bányásztröszt által rendelt bőrtenyeres védőkesztyűk készítésére s.
Munkájuk van tehát bőven és éppen e lendületes munka közben kovácsolódik ki az új vezetési módszer Tótkomlóson. Ha ezzel párosul a tagság intenzívebb felvilágosítása mind a feladatokról, mind azokban a dolgokban, amelyekben nem látnak tisztán - az új vezetési módszerrel együtt egységesebb kollektíva is alakul a vegyesipari ktsz-ben."
Varga Dezső
Mai kommentár: A magántulajdon felszámolása 1945-től a kommunista párt hatalomátvételével párhuzamosan több lépcsőben zajlott le. A kinyilvánított cél az életszínvonal emelése, a termelőerők fejlesztése, valamint a „kizsákmányolásból" származó jövedelmek megszüntetése és a tervgazdálkodás megszilárdítása volt. Ennek részeként hajtották végre a kisipar és a kiskereskedelem visszaszorítását. Az államosítás eredményeként az egyszemélyes vagy néhány főt foglalkoztató üzletek egymás után zártak be, a kereskedelem és a szolgáltatások rendszere átalakult, és létrejöttek az új, szocialista típusú szövetkezetek, a KTSZ-ek, vagyis a Kisipari Termelő Szövetkezetek. A maszek pékségek, zöldségesek, cipészek, fényképészek, szabók, varrónők, borbélyok, fodrászok ideje lejárt, a régi cégérek zömét évtizedekre elsöpörte a történelem. Ennek látjuk példáját a tótkomlósi KTSZ történetében. Lénárt és Ondrej elvtársak próbálják magyarázni a bizonyítványt, de kilóg a lóláb és érződik a kezdeményezés erőltetettsége.
Rövid hírek
"– OLVASÓINK FIGYELMÉBE. Közöljük, hogy november 24-i, ünnepi számunk 16 oldalon jelenik meg, a szokásostól eltérően 1,20 forintos áron.
– TOVÁBB SZÉPÍTIK A MŰVELŐDÉSI HÁZAT. A szeghalmi járási művelődési ház további csinosítására, felújítására 39 630 forint hitelt biztosított a járási tanács.
– RAKTÁRGÉPESITÉSI BEMUTATÓ. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat november 28-án délelőtt adja át az új raktárt, melynek építkezése befejeződött. Ez alkalomból raktár- és raktárgépesítési bemutatót tartanak a Szerdahelyi úti új telepen.
– A VADÁSZOK ÖRÖMÉRE. Eddig hiánycikk volt a 16-os vadásztöltény, valamint egyéb töltény, melyekhez a vadászok nehezen jutottak hozzá. A napokban ismét lehet ezekből kapni a vadászok nagy örömére, az apró. és nagyvadak bánatára.
– ÜNNEPI CSAPATGYÜLÉS. A KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából november 23-án Békéscsabán az V-ös számú általános iskola úttörői kiállítást, 24-én, vasárnap délelőtt pedig koszorúzást és ünnepi csapatgyűlést rendeznek.
– SZAKKÖRI FOGLALKOZÁS. A Megyei Művelődési Házban Békéscsabán november 24-én, vasárnap délelőtt 9 órakor tartja foglalkozását a házi kert szakkör, melyet Boros László mérnök vezet.
– KIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜLNEK. A jövő évben rendezik meg a szociális otthonok életét bemutató országos fotókiállítást. A gyulai szociális otthon már most készül erre, és a tervek szerint 50 képet küld a kiállításra, melyen nemcsak az otthon ünnepeit, hanem hétköznapjait is bemutatják.
– JUBILEUMI JUTALOM. Békéscsabán a MÁV kereskedelmi hivatalánál teljesít szolgálatot Mihály Elek felügyelő, aki már 40 éve egyfolytában a vasútnál dolgozik. E jubileum alkalmából Molnár Gábor állomásfőnök ünnepélyes keretek között nyújtotta át a 40 év után járó jubileumi jutalmat.
– ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS. Nagykamaráson az MSZMP helyi szervezete, valamint a tanács a társadalmi, tömegszervezetek közös rendezésében a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére ünnepi nagygyűlést tartanak a művelődési házban, melyen Deák Lívia, az MSZMP Központi Ellenőrzési Bizottság tagja, a Budapest V. kerületi pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. A község vezetői egész napos programról gondoskodtak.
– MÉG TART A GARANCIAVÁSÁR. A tv-tulajdonosok nagy örömére a VIDEOTON gyár nemrég hirdette meg, hogy 50 forint ellenében egy évre meg lehet hosszabbítani a készülékek garanciális javítását. Megyénkben nagy az érdeklődés ez iránt, és sokan vették igénybe az újabb kedvezményt. A garanciavásár december 15-ig még tart.
– SZTRIPTÍZ. A prágai Praha Varieté Színházban ezentúl minden este 11 órakor kezdődő varieté-műsor záró száma sztriptíz lesz. Prágában ez az első sztriptizműsor."
Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve megdöbbentő, hogy ezekben a rövid híradásokban is eluralkodnak a Kommunisták Magyarországi Pártjának évfordulójáról szóló megemlékezések. Érdekes, hogy az újra megvásárolható vadásztöltényekről szóló hírbe humort csempészett az egykori szerkesztő. Az pedig szinte érthetetlen és a rendszer működésének ellentmondásosságát bizonyítja, hogy a KMP megalakulásának 50. évfordulóját megelőző napon egy prágai sztriptíz bárról szóló híradás is bekerülhetett a Békés megyei olvasóközönség tudatába.
Egy fotó
Mai fotónk az 1968. november 23-ai Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg a Mátyás király juhásza - A gyermekszínház első bemutatója Békéscsabán című képes beszámoló egyik illusztrációjaként. A felvétel képaláírást is kapott: Kunigunda és Gergő juhász - Felkai Eszter, Tolnai Miklós.
50 év távlatából, 2018-ból is érdekes a fotó, hiszen a pályakezdő Felkai Eszter Déryné- és Jászai Mari-díjas színésznőt, a Békéscsabai Jókai Színház Örökös Tagját láthatjuk rajta. Partnere Tolnai Miklós, aki 1968–1970 között a Békéscsabai Jókai Színházban tagja volt. Később több társulat után a Nemzeti Színház gárdáját is erősítette. 75 éves korában, 2015-ben hunyt el.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
