A nap sztorija – Ez történt 1968. december 24-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt a Karácsony szentségét el nem ismerő Békés Megyei Népújság 1968. december 24-én. Kukkantsunk bele az ünnepre készülő elvtársak és elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy, a békési duzzasztóműről szóló beszámoló, egy a betlehemezés 1968-as szokásait bemutató anyag és egy 43 ember életét követelő vasúti szerencsétlenségről szóló tájékoztatás kerül reflektorfénybe. A lap ekkor már jobb minőségben jelent meg, ezért illusztrációként is használható fényképek is megjelentek, melyeket használunk. Ettől függetlenül mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi, fontosnak ítélt fotóval és természetesen a 2018-as kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

Új mű a Körösökön

Az emberi akarat „diadalíve” áll a Kettős-Körösön Békésnél. Két évvel ezelőtt még csak határozat volt a békési duzzasztómű megépítése. A helykijelölés tavaly tavasszal történt. A folyó meder elzárása, előkészítése az építkezésre tulajdonképpen akkor kezdődött, miután a védőtöltések között új mederbe terelték a folyót. Lánctalpas vontatók szkréper-ládákkal vájták a földet, hogy 200 ezer köbméter segítségével biztonságos munkahelyet készíthessenek a Kelet- Magyarországi Vízügyi Építő Vállalat dolgozóinak. Ők nem kevesebb, mint 11 ezer köbméter kő és 8 ezer köbméter vasbetonmunkát, a tulajdonképpeni duzzasztómű építészeti részének kivitelezését vállalták. A munka gyorsított ütemű volt, hiszen a mű alapozása, felépítése, a víz duzzasztásához szükséges technikai berendezések felszerelése 1968-ra jutott.

Az elkészült duzzasztómű (forrás: Békés Megyei Népújság/Demény)

Az építők és a gépszerelők (a Ganz-MÁVAG dolgozói) sokoldalúan koordinált, munkában vettek részt, hiszen ez év október 1-re befejezték az előírt építési és szerelési feladatot. Az új duzzasztóművet különböző mérésekre és megfigyelésekre átadták egy erre a célra kijelölt bizottságnak, amely azóta is egészen a jövő év tavaszáig, ellenőrzi a berendezések viselkedését, rakoncátlan vízhozamok között. A békési duzzasztó termelésbe állítására, ünnepélyes átadására csak azután kerül sor, miután vízügyi szakembereink megbizonyosodtak a zavarmentes használhatóságról.

A Kettős-Körösön épített új mű szoros értelemben vett építészeti része mellett még igen sok feladat vár megvalósításra. Az üzemelést és a karbantartást biztosító épületek, raktárak, műhelyek, szolgálati lakások készítése még hátra van. A jövő évi feladatok között szerepelnek a Körösök felső szakaszán levő meder- és töltésszakaszok erősítései, hogy a nyári időszakban károsítás nélkül tárolhassanak hat-hétmillió köbméter vizet. De hátra vannak még azok a járulékos intézkedések is, amelyek a hathétmillió köbméter víz gazdaságos hasznosítására irányulnak. Bár a békéscsabai Szabadság Tsz-ben (a Tisza II. Kiskörei Vízlépcső Békés megyei Mintaüzemében) jó üteműek a vízfogadási előkészületek, az eleki és a gyulai öntözőfürt munkálatai csak kezdetlegesek.

A Kettős-Körös vízhozamának hasznosítása ezzel azonban nem fejeződik be, mert e duzzasztómű teszi majd lehetővé a rohamosan fejlődő Békéscsaba ipari és ivó- vízellátását felszíni kiviteli művek útján. De nemcsak Békéscsaba egyik legnagyobb gondja kerülhet megnyugtató rendezésre a századforduló körüli években, hanem Gyula és Békés hasonló irányú törekvése is.

Dupsi Károly

Mai kommentár: A térség fejlődése szempontjából fontos eseményről szóló beszámolóhoz hozzátartozik az a tény, hogy a vízhasznosítási tervek nem 1966-ra eredeztethetőek, hanem 1933-ra. Ebben az évben alakult a Körös-völgyi Vízhasznosító Társulat, melynek célja az öntözőgazdálkodás elősegítése mellett a hajózás megindítása, és a békési kikötő megépítése volt. A békési kikötő 1944-1947 között épült a Kettős-Körös bal partján, a 113,6 folyamkilométer-szelvénynél. A medencés kikötő 75 méter hosszú és 22 méter széles, a bevezető hajócsatorna 130 méter. Az 1968-ban átadott mederduzzasztó jellegzetes építménnyé vált és lehetővé tette, hogy a Körösökön közepes nagyságú hajókkal is lehet közlekedni és, hogy a békési duzzasztómű feletti szakasz az országhatárig alkalmas kishajózásra is. A mű az elmúlt 50 év során a térség horgászainak kedvelt helyévé vált. Persze a környezetvédők nem osztják ezt a rajongást

 

„Hopp Isten, jó estvét…”

Hosszú percekig tartó csönd követte a békéscsabai úttörőházban a kérdést:,- Mit tudtok, gyerekek a betlehem-járásról?

Összenéztek, sugdolóztak, vállukat vonogatták a pajtások, míg végül bátortalanul jelentkezett Jakusovszki Pali:
Tavalyelőtt, a téli szünetben Újkígyóson voltam a nagymamámnál. Akkor jött négy-öt fiú.
Kezükben papírból csinált kastélyszerű épülettel, amin – ha jól emlékszem – szárnyas istenségek voltak.
Petrovszki Margitka csak filmen látott ilyesmit, néhány gyereknek pedig a nagyszülők elbeszélései alapján rémlett fél, hogy azelőtt karácsony táján énekeltek, kéregettek a házaknál a szegények. De azt már senki nem tudta megmondani, hogyan függ össze a karácsony és a betlehemezés.

Betlehemező gyerekek 1968-ból (forrás: Békés Megyei Népújság)

Szemmel láthatólag sajnálták a pajtások, hogy nem tudnak többet mondani az újságíró bácsinak, és amikor jött az újabb kérdés: – Ki volt a világ első űrhajósa? – megkönnyebbülten, kórusban válaszolták: Gagarin!

Érdeklődtem számos általános iskolában, a megye különböző tájain, s tapasztalataim nagyjából megegyeznek a békéscsabai úttörőházban hallottakkal. Egyes községekben még útnak indul ugyan karácsony előtt néhány lurkó, de a betlehem-járás ma már sokkal inkább a húsvéti locsolkodáshoz. köszöntéshez hasonlít – egy kis zsebpénz a cél – a mondókáknak alig van közük a hajdani vallásos „misztérium” verseihez.

Megyeszerte kiveszőben van ez a népszokás. Eljárt felette az idő, a szárnyas angyalok helyét a szárnyas emberek, Gagarin és a többi űrhajós foglalta el a gyerekek fejében, szívében. Minden nosztalgia nélkül mondhatjuk ezt, sajnálni legfeljebb azt sajnálhatjuk, hogy lassan a feledés homályába tűnnek azok a mondókák is, amelyek: „Népköltészetünk értékes adalékát képezik”. Az idézet Sipos Soma szarvasi tanártól származik, aki a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat 1883-84-es évkönyvében gyűjtötte össze a háromkirály- és betlehem-járás mondókáit.

Érdekes, hogy már akkoriban is csak máz volt a vallásosság, ezeken a verseken, több mosolyt fakasztottak, mint áhítatot Az öreg pásztor – a betlehemező társaságok állandó figurája – például így köszönt be a házba: „Hopp Isten, jó estvét, már én is itt vagyok!/ Adjon az Isten bort, búzát és palaczkot/ Esztendőre kurtafarku malaczot./ Szekeremnek kerekít,/ Poharamnak fenekit. Hogy ihassak egy kicsit. Vivát!”

Beck Zoltán is hangsúlyozza Néphagyományok Orosházáról és környékéről című munkájában, hogy az egyházi és iskolai színjátszásból táplálkozó betlehemezés, a paraszti vidékeken új jelleget öltött Paraszt-szereplőkkel egészült ki, s a vallásos szöveget egyre inkább felváltották a népi mondókák, dalok, párbeszédek.

A karikatúra (forrás: Békés Megyei Népújság)

Nagy József, idős békéssámsoni ember néhány évvel ezelőtt már olyan betlehemes szöveget mondott tollba a gyűjtőnek, amit sokkal inkább 48-as nótának, betyárdalnak hinnénk, semmint Jézus születését jelentő versnek. Az angyalok, királyok, pásztorok karában az ő idejében már csikós is helyet kapott, aki a többi között ezt mondta: „Ráütöttem minden lóra a numerust,/ Hogy a megye ne tarthasson hozzá just./ De a német nem tudja, hogy mi a rend,/ Száz lovamat elvitte a regiment.” Az öreg pásztor pedig hamisítatlan szegénylegény nótával kontrázott: „Ha az Isten azt a delet megadja,/ Fölpattanok deres szőrű csacsimra,/ Elvágtatok a Lebuki-csárdába”. A valaha Orosháza környékén állt híres betyárcsárda bizony már elég messze esik Jézuska jászlától.

Így formálódott, alakult a nép ajkán a hajdani „misztérium”-ok angyalszárnyak lebegésével kísért szövege, míg lassan a népnyúzó urak és a „német” elleni dalokkal, mókákkal kopogtattak be a tanyákba a bundás, süveges, korommal mázolt arcú legények.

Az előadás végén zsákot tartottak, s ha a gazda nem bélelte ki „friss kaláccsal, kolbásszal”, attól sem riadtak vissza, hogy egy óvatlan pillanatban benyúljanak a kemencébe, füstölőbe.

Manapság másfajta szórakozás járja az ünnepi estéken, a legtöbb házban ott pislog a karácsonyfa gyertyái mellett ” tv képernyője is. Érthető, ha a karikaturista így képzeli el a modern betlehemeseket.

Békés Dezső

Mai kommentár: Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja a teljes ünnepi számban igyekszik jelentéktelennek beállítani az egyik legnagyobb keresztény ünnepet, mellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek. A regnáló hatalom betiltani nem merte az örömnapot, ezért hagyta, hogy a kisemberek ünnepeljenek, de a maga eszközeivel mindent megtett a vallási vonal eltompításával, a szokások maradinak való beállításával. Ezt bizonyítja ez az egyébként bájos írás, mely kultúrtörténeti érdekességeket is felsorakoztat. Azonban mára, 2018-ra visszaállt a világ rendje és a gyerekek mindent tudnak a betlehemezésről és vajmi keveset Gagarinról.

 

A MÁV hivatalos jelentése a Mende-Sülysáp közötti vasúti szerencsétlenségről
A kormány részvétnyilvánítása

A MÁV Vezérigazgatósága közli, december 22-én 17 órakor Mende és Sülysáp állomások között a Budapest Keleti pályaudvarról 16 óra 15 perckor induló 6616/a békéscsabai személyvonat a nyílt pályán összeütközött egy Budapest felé tartó tehervonattal.

A baleset következtében negyvenhárom személy meghalt, ötvenhét személy megsérült, közülük 27-en elsősegélynyújtás után elhagyták a kórházat.

Mentés közben (forrás: MTI/Kácsor László)

Az összeütközés következtében a személyvonat mozdonya mögötti első személykocsi a mozdony szerkocsijába fúródott, a második kocsi az elsőbe torlódott. A tehervonat kocsijai közül több kisiklott. A pálya felszabadításáig a helyi személyforgalmat átszállással, a távolsági vonatok forgalmát Cegléd útirányon át tartották fenn.

A balesetvizsgáló bizottság eddigi megállapítása szerint felelősség terheli Szántai Ferencet, Mende állomás forgalmi szolgálattevőjét és Papp Lászlót, a személyvonat mozdonyvezetőjét, aki maga is súlyos sérülést szenvedett Szántai Ferencet a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. A forgalmi szolgálattevő súlyos mulasztást követett el, mert az állomási biztosító berendezést szabálytalanul kezelte és a vonatot helytelen vágányra irányította.

A mozdonyvezető azzal követte el a szabálytalanságot, hogy a még Budapesten kapott írásbeli rendelkezést figyelmen kívül hagyva, szabálytalanul haladt át Mende állomáson és nem figyelt fel arra, hogy helytelen vágányon közlekedik.
A MÁV Vezérigazgatósága az elhunytakat saját halottainak tekinti, temetésükről gondoskodik. Hozzátartozóik és a balesetet szenvedett személyek részére azonnali anyagi segítség nyújtására tett intézkedést.

A szerencsétlenség áldozatairól és kórházban fekvő sérültjeiről a MÁV Vezérigazgatósága a 498-592 vagy a 228-290-es telefonon ad felvilágosítást.
*
A forradalmi munkás-paraszt kormány mély megrendüléssel értesült a súlyos kimenetelű vasúti szerencsétlenségről. Az áldozatok hozzátartozóinak részvétét és együttérzését fejezi ki. A kormány intézkedett, hogy az áldozatok hozzátartozói és a sebesültek megfelelő segítségnyújtásban részesüljenek. (MTI)

Mai kommentár: Az 1968-as Karácsonyt Békés megyében egy súlyos 43 ember halálát követelő tragédia árnyékolta be. A szerencsétlenségről 50 esztendő távlatából annyit tudunk, hogy abban az időben a Budapest-Lőkösháza vonalon komoly átépítés zajlott. Az egyvágányú vonalat kétvágányúra alakították, az állomási biztosítóberendezéseket korszerűre cserélték, az átalakításokat folyamatosan, több ütemben hajtották végre. A munkálatok eredményeképpen 1968. december 20-án Mende és Sülysáp állomások között a második vágányt üzembe helyezték. A baleset több MÁV alkalmazott hibájából, óvatlanságából, fegyelmetlenségéből következett be, akiket a bíróság hosszabb-rövidebb idejű letöltendő szabadságvesztésre ítélt. Érdekesség, hogy a tragédiából Hívójel címen tévéfilm is készült Juhász Jácint és Bencze Ferenc főszereplésével.

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1968. december 14-ei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg karácsonyi üdvözletként.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

ÁLDOTT, BÉKÉS KARÁCSONYT KÍVÁNUNK ROVATUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK!

Megosztás: