A nap sztorija – Drámázzanak velünk magyar dráma napján!

Ma, szeptember 21-én van a magyar dráma napja. Miért ez a nap? Mit ünneplünk és mi a nap története? Az idei évben keveredik-e Békés megyei szál a drámairodalom ünnepébe? Ezeknek a kérdéseknek járt utána a behir.hu napi rovata. Tartsanak velünk, drámázzunk együtt!

 

Madách Imre (forrás: mek.oszk.hu)

A nap

A magyar dráma napja a magyarországi és határon kívüli magyar drámairodalom ünnepe.
Napra pontosan 135 esztendeje, 1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját a Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében.

1984-ben kezdeményezte a Magyar Írók Szövetsége, hogy ennek évfordulóján legyen a magyar dráma napja. Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon a magyar színházak külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szerveznek, hogy ezekkel népszerűsítsék a magyar drámát.

Ezen a napon adják át a Szép Ernő-jutalmakat, idén három alkotó részesül a díjban.

 

 

A mű

Paulay Ede (forrás: wikipedia.hu)

Madách Imre a dráma első változatát Lucifer címmel 1852-ben a börtönben vetette papírra, ahová a halálraítélt szabadságharcos, Rákóczy János rejtegetése miatt került.

A második változat 1856 és 1857 között született, a Tragédiához saját feljegyzése szerint 1859. február 17-én kezdett és bő egy évvel később, 1860. március 20-án fejezte be a munkát.

Az egyetlen kéziratot először barátjának, Szontágh Pálnak mutatta meg, majd az ő ösztönzésére juttatta el 1861 márciusában bírálatra Arany Jánosnak. Arany a szöveget néhol túl nyersnek érezte, mintegy ezer sort javított a 4141-ből, de ezek többsége stilisztikai, helyesírási változtatás volt, így bizonyos, hogy a műnek Madách az igazi szerzője. A mű a Kisfaludy Társaság támogatásával, 1861-es évszámmal, de 1862. január 16-án hagyta el Emich Gusztáv nyomdáját, a szerző halála előtt két évvel. Az alkotás kedvező fogadtatásra talált.

A drámai költemény az első emberpár, Ádám és Éva, illetve az örök kétkedő Lucifer alakja köré fonva 15 színben dolgozza fel a történelmet, az emberiség egyetemes kérdéseivel foglalkozik. A filozófiai mélységű alkotást a világirodalom olyan remekműveivel szokták egyenrangúként emlegetni, mint John Milton Elveszett paradicsoma, Goethe Faustja és Ibsen Peer Gyntje. Az ember tragédiája a magyar irodalom egyik legnehezebben értelmezhető alkotásainak egyike, amelyet az elmúlt 135 évben számtalan felfogásban dolgoztak fel.

 

 

Az ősbemutató

Az ember tragédiája 1908-ban (forrás: kulturpart.hu)

A drámát első alkalommal Paulay Ede, a Nemzeti Színház igazgatójának rendezésében 1883. szeptember 21-én állították színpadra. Az ősbemutatón Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László játszotta, utóbbi haláláig megtartotta szerepét a Nemzetiben.

A kísérőzenét a gyulai születésű, de már akkor a fővárosban élő Erkel Ferenc szerezte. Ádám jelmezeit Paulay tervezte, és ő rajzolta meg a díszletek vázlatát is.

A mai szemmel elképesztően hosszú, bő négyórás előadáson az eredeti mű összes verssora elhangzott, a 86 szerep legkisebbikét is nagynevű színészek alakították.

A premier azzal is bekerült a magyar színháztörténetbe, hogy a Nemzetiben ekkor alkalmaztak először villanyvilágítást, a díszletek mozgatását pedig süllyesztőkkel és forgókkal biztosították.

Paulay rendezése több mint száz előadást ért meg, a művet 1889-ig valamennyi nagyobb vidéki magyar város színházában bemutatták.

 

 

A folytatás

A mű a második világháború után 1947-ben, új értelmezésben került színre, de a kommunista kultúrpolitika hamarosan betiltotta. Az agyoniskolázott vezetők a darabot reakciósnak minősítették, a korlátolt műbőrkalaposok a falanszter színben a szocialista eszmék kigúnyolását látták.

Előadás 1963-ban. Főszerepekben: Básti Lajos, Lukács Margit és Ungváry László (forrás: MTI/Pálfai Gábor)

Az ember tragédiáját csak nyolc év múlva, 1955-ben játszhatták újra, de akkor sem sokáig, végleg csak 1957-től került a repertoárba.

A dráma első szabadtéri előadása 1933-ban volt Szegeden.

Az 500. előadást 1934-ben Horváth Árpád, az ezrediket Major Tamás, az 1500-ikat 2000-ben Iglódi István rendezte.

A Tragédiát – színre vitelének centenáriumán – 1983. szeptember 21-én Vámos László rendezésében Bubik István, Tóth Éva és Balkay Géza főszereplésével adták elő.

Az eltelt 135 évben minden bemutató az érdeklődés középpontjába került. Minden előadás más és más értelmezésben mutatta be a Tragédiát, ettől volt és ezért izgalmas a színpadra állítása.

A művet több mint negyven nyelvre, köztük jiddisre, japánra, arabra, és cigányra is lefordították.

1999-ben Garas Dezső bábszínházi produkciót rendezett belőle. 

Az ember tragédiájából tévéfilm is készült. Az Oscar díjas rendező, Nemes-Jeles László édesapja, Jeles András 1984-ben gyermekszereplőkkel készítette el filmes parafrázisát Angyali üdvözlet címmel. Az alkotás ihlette Eötvös Péter Az ördög tragédiája című operáját.

Jankovics Marcell több mint húsz évig dolgozott animációs filmjén, amelyet 2011-ben mutattak be.

 

 

A Szép Ernő-díjak

A Szép Ernő-jutalom – nevezik Szép Ernő-díjnak is – 1984-ben alapított irodalmi díj, amelyet drámaíróknak osztanak ki. A díjat Pogányné Szép Berta, Szép Ernő húga alapította. 1992-ig csupán egy alkotó, a “legjobb drámaíró” vehette át, 1992-től viszont a díjazottak köre 2-3-ra bővült.

 

Závada Péter (forrás: litera.hu)

 

A kuratórium döntése alapján 2018-ban Szép Ernő-életműdíjban részesül Tasnádi István drámaíró, forgatókönyvíró, rendező drámaírói életművéért és színházi munkájáért. Szép Ernő-díjat vehet át Hajdu Szabolcs filmrendező, színházi rendező, forgatókönyvíró, színész drámaírói munkáiért és a Látókép Ensemble előadásainak létrehozásáért. Szép Ernő-különdíjban részesül Závada Péter költő, zenész, aki a tótkomlósi születésű, a település történetét kiváló munkáiban feldolgozó, a település díszpolgári címével büszkélkedő Závada Pál gyermeke. Péter sokoldalú művész, az irodalom mellett az Akkezdet Phiai zenekar oszlopos tagja, a dalok szerzője.

Zalán Tibor, a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja is elnyerte már a díjat, először 2001-ben drámaírói munkásságáért, színházművészeti tevékenységéért, majd 2017-ben Szép Ernő-életműdíjat kapott az évtizedeken átívelő drámaírói és színházi tevékenységéért, költői nyelvéért és széles műfaji merítésű, folyamatos dramaturgiai munkájáért.

Az elismerést szakmai kuratórium ítéli oda, a díj anyagi fedezetét azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja.

Isten éltesse a magyar drámát!

Megosztás:

Címke: , ,