A nap sztorija – A televíziózás világnapja

2018. november 22. 14:33 | Diós Zsolt

Az ENSZ 1996-ban döntött a televíziózás világnapjáról, mely egy jó szándékú törekvés, azonban nagyobb az elvi jelentősége, mint a gyakorlati haszna. Az elmúlt 22 esztendő alatt szédítő tempóban fejlődött a technológia és a fogyasztói társadalom jelképévé váltak a falra szerelt freskónyi méretű készülékek. A televíziózás mára beépült a legtöbb ember napi rutinjába, amivel önmagában nem is lenne semmi baj, ha nem a fizikai aktivitás rovására menne. Az inaktív életmód egyik központi oka a televíziózás maga. A behir.hu napi rovata bemutatja a világnapot, a televíziózás történetét és egyéb érdekességeket. Tartsanak velünk!

 

A világnap

Az ENSZ tagállamai 1996. november 21-én és 22-én tartottak egy kétnapos konferenciát, amely aztán World Television Forumként, vagyis televíziós világfórumként vált ismertté. Ez volt az első nagyobb megbeszélés, ahol az ENSZ-tagállamok vezető médiaszemélyiségei azért találkoztak, hogy megvitassák a televízió szerepét a modern világban.

A világfórumból nőtt ki aztán a televíziózás világnapja, mely nem a nézőknek szól, inkább afféle megállapodás a tévétársaságok között, hogy ezen a napon olyan magasabb rendű témákról ejtenek szót műsorrendjükben, mint a béke, az együttműködés, a fejlődés.

Persze ez inkább csak elvileg van így, hiszen Magyarországon sincs ennek semmi gyakorlata. A társaságok ugyanazok a műsorokkal, ugyanannyi reklámmal szőnyegbombázzák a magyar társadalom ízlésvilágát, agyműködését.

 

A televíziózás története

A televízió a 20. század leggyorsabban elterjedt tömegkommunikációs eszköze, története azonban visszanyúlik a 19. század végéig.
Egészen pontosan 1884-ig, amikor Paul Nipkow német mérnökember feltalálta a képfelbontás elvét a róla elnevezett pásztázótárcsával, 1897-ben pedig Karl Ferdinand Braun, szintén német nemzetiségű, Nobel-díjas fizikus kifejlesztette a katódsugárcsövet.

Az első hazai élő adásra készülve (forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Ahogy a legtöbb sztoriból, így a televíziózás történetéből sem maradhattak ki a magyar géniuszok.

Bár Tihanyi Kálmán magyar fizikus szabadalmaztatta 1926-ban az első tévé-rendszert, majd Mihály Dénes magyar mérnök és E.H.Traub fizikus megalkotta a képet 240 sorra felbontó készüléket, sőt 1936-ban, a Gellért Szállóban ki is próbálták az első zárt láncú televízió-közvetítést, amikor 30 méter távolságra közvetítették a képet, a televízió közvetítés nem Magyarországon indult meg elsőként.

1936-ban, Angliában a BBC, és 1939-ben Amerikában az NBC kezdte a rendszeres képközvetítést.

A történetben meg kell említenünk Goldmark Péter Károly magyar származású mérnököt,aki a CBS alkalmazottja dolgozta ki a színes televízió szabványt.

A második világháború után a televízió Nyugat-Európában a demokrácia és a modernizáció eszköze volt. Mindenkinek ugyanazt az információt, szórakozást juttatta el. Segítette az embereket, hogy tájékozott és tudatos polgárokká váljanak. Az analfabetizmussal küzdő országokban az iskolát helyettesítette. Ahol különböző dialektusokat beszéltek, segítette az egységes nemzeti nyelv terjesztését.

Nagy-Britanniában már 1955-ben, a többi országban az 1980-as években jelentek meg a kereskedelmi csatornák. A televíziós műsorok ellentmondásosak lettek, a kereslet is differenciálttá vált. Megjelentek a kábelen, műholdon fogható tematikus csatornák.

A televízió jövőjét nehéz megjósolni. Nem fog eltűnni, de teljes mértékben átalakul és egyénre szabott szolgáltatások elterjedése várható.

 

A televíziózás hazai története

Hazai gyártású Orion tévékészülék (forrás: jgypk.hu)

A magyar televíziózás története 1954. január 20-án kezdődött, amikor beindult Magyarország első televízióadójának kísérleti adása – bár a mai értelemben vett tévé csak 1957. május 1-jén kezdte meg sugárzását.

Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a hazai igények kiszolgálása érdekében még külön tévégyárunk is volt: az Orion típusú készülékeket 1955-től készítették egészen az 1980-as évek végéig, amíg korszerűtlenné nem váltak.

1997-ben kishazánkban is megjelentek és pillanatok alatt uralomra törtek az első kereskedelmi csatornák, akik a nézők felhőtlen szórakoztatására és persze fogyasztásuk ösztönzésére törekedtek. A törekvést mind az RTL Klub, mind a TV2 sikerrel abszolválta.

Az elmúlt húsz esztendőben a televíziózás teljes mértékben átalakította a magyar emberek életét, sőt a társadalom egészében is komoly változásokat okozott.

Ma már közel 150 csatorna sugároz magyar nyelven, ami rendkívül soknak számít egy ilyen kis országban. Leírhatatlanul széles palettáról válogathatunk, hiszen számos műsorszolgáltató igyekszik kielégíteni az igényeinket. Rendkívül népszerűek a tematikus csatornák. Orrvérzésig nézhetünk mesét, klipeket, filmeket, sportot, főzést, divatot vagy akár felnőtt tartalmakat.

A csatornák egy része még 4:3-as képarányt használ, azonban egyre több a szélesvásznú, 16:9-arányra váltott. Az analóg tévét Magyarországon is felváltották a digitális, műholdas adások.

 

Káros mellékhatások

Sajnálatosan a legtöbb embernél a televíziózás a fizikai aktivitás rovására megy.
Az Egészségügyi Világszervezet jóslata szerint az ülő és egyre inkább fekvő életmód leküzdése lesz az egészségügy egyik legnagyobb kihívása. A tendenciák figyelembevételével, vagyis az elhízott gyermekek számának növekedésével, a 2-es számú diabetes egyre hamarabbi életkorban való megjelenésével ez könnyen megérthető.

Minden a tévéről szól? (forrás: kidsnews.hu)

A televíziózás egészségre gyakorolt hatását leginkább közvetve fejti ki, az inaktivitás útján. A testmozgás hiánya becslések szerint 1,9 millió halálesethez vezet évente a világban, a fejlett országokban az inaktivitásnak tulajdonítható a halálozás 6-7 százaléka. A mozgásszegény életmód fokozza a koszorúér-betegségek kialakulásának kockázatát, sőt, közvetlen összefüggés van az inaktivitás és a szív-érrendszeri betegségek okozta halálozás között.

Egyes kutatások kimutatták, hogy igenis van kapcsolat a gyermekkori elhízás és a televízió előtt eltöltött órák számával. Minden napi egy óra tévézés 2 százalékkal növeli az elhízás előfordulását. Az elhízás gyakorisága több mint ötször gyakoribb azon gyerekek között, akik több mint 5 órát tévéznek azon gyermekekhez képest, akik csak napi félórát. A saját tévével rendelkező gyermekek heti 4,6 órával többet tévéznek, mint a saját készülékkel nem rendelkezők. Összességében elmondható, hogy a „tévés gyermekek” esetében az elhízás kockázata fokozott.

Természetesen nem célunk, hogy eltiltsuk az embereket a televíziózástól. Amennyiben a család tagjai közösen szórakoznak, megbeszélve a látottakat és hallottakat, a tévé hozzájárulhat az összetartozás érzésének növekedéséhez. Ezenkívül számos érdekes, értékes és fontos ismertekre is szert tehetnek. Egy a fontos, nem szabad elmulasztani a rendszeres fizikai aktivitást.

 

Hazai pálya

3 éves Békés megye legfiatalabb televíziója a 7.Tv

Érdekes egybeesés, hogy Békés megye legfiatalabb televíziója, a Békéscsabai Médiacentrum által működtetett 7.TV a világnap közelében ünnepli születésnapját. A televízió munkatársai az elmúlt három esztendőben 1098 híradót töltöttek meg tartalommal és naponta tudósítanak a helyi eseményekről, hogy tájékoztathassák a város, a megye lakóit friss hírekről a képernyőn keresztül.
Ahogy a szlogen is szól: Rólunk, Nekünk.

Isten éltesse a 7.TV-t és munkatársait!

További programok »

Életmód

FEL