A nap sztorija – A véradók napja

2018. november 27. 14:15 | Diós Zsolt

Minden napra jut legalább egy világnap, fontos és kevésbé fontos ügyek és dolgok kerülnek 24 órára reflektorfénybe. A mai, a Véradók Napja megítélésünk szerint a fontos ünnepek közé tartozik, hiszen a véradás a humanizmus, a felebaráti szeretet egyik megnyilvánulása. E sorok írója először a Magyar Honvédség sorállományú katonájaként adott vért 1993-ban. A Vöröskereszt egy sörrel jutalmazta a bátor cselekedetet, mely a jegyzetírónak meglehetősen jól esett és a véradási szokását a mai napig fenntartja. Magyarországon 260 ezer önkéntes, regisztrált véradót tartanak nyilván, pedig a számuk akár 4 millió is lehetne. De miért pont ez a nap? Mi a jobb: a vér vagy a plazmaadás? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a behir.hu időutazó rovatában. Tartsanak velünk!

 

 

Miért ez a nap?

A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében.

A szervezet hetedik kongresszusa 1987 decemberében határozott úgy, hogy november 27-e legyen a véradók napja és adjon ismétlődő lehetőséget a véradók társadalmi megbecsülésének intézményes kifejezésére. A nap meghatározása annak emlékére történt, hogy 1954. november 27-én adományozott először a legfelsőbb állami testület kitüntetéseket sokszoros véradóknak és kiváló véradó szervezőknek.

 

Vércsoportok (forrás: ripost.hu)

 

A véradók napját pontosan 30 esztendeje, 1988-tól ünnepeljük.

A világnapok között kiemelkedő és különleges ünnep a mai. Az emberség, az emberi szolidaritás és a felebaráti szeretet ünnepe. A véradás nagyszerűsége az önzetlenségben és a szolidaritásban rejlik, abban, hogy erre a vérre bármikor bárkinek szüksége lehet és ez egyben bármikor és bárkinek az életét jelentheti.

A Magyar Vöröskereszt jóvoltából ez az a nap az évben, amikor a társadalom minden felelős tagja legalább néhány percre, legalább egy gondolat erejéig köszönetét és tiszteletét fejezi ki a véradóknak, a véradó-mozgalom tagjainak.

 

 

Miért szükséges a véradás?

A vér nem pótolható élő anyag. Olyan folyékony szövet, amely sejtekből és egyéb alkotórészekből áll, és mely előállítása a tudomány mai állapota szerint nem lehetséges. Az élet nélkülözhetetlen elemét, emberi vért csak az emberi szervezet képes termelni. Mivel a vér semmivel sem pótolható, és évente közel 500 ezer vérre, vérkészítményre szoruló beteg van, a véradás nélkülözhetetlen a rászorulók gyógyításában, az életmentés során. A levett vért műtéteknél, kezeléseknél, vérkészítmények előállításánál használják. A rendszeres, kiegyensúlyozott véradásra azért van szükség, mert a vér tárolása meglehetősen korlátozott.

 

 

Ki adhat, és ki nem adhat vért?

Első véradás esetén 18-60 év közötti személy lehet donor. Rendszeres véradás általában 65 éves korig, kivizsgáló orvos engedélye alapján e kor fölött is engedélyezett.

 

Akár 4 millióan is lehetnének váradók (forrás: blikk.hu)

 

50 kilogramm feletti donor alkalmas az egységnyi mennyiségű teljes vér adására, 50 kilogramm alatt az egy alkalommal levett teljes vér mennyisége nem lehet több, mint a becsült vértérfogat 13 százaléka.

A véradás akkor engedélyezhető, ha a vérnyomás, a hematokritérték és a hemoglobin, vagyis a vérfesték rendben van és ha a pulzusszám percenként 50-110 és a pulzus szabályos.

A teljes vér adása esetén két véradás között legalább 8 hétnek kell eltelnie.

Nem adhatnak vért terhes és szoptató anyák.

Szintén időleges kizárás vonatkozik nátha, torokgyulladás, herpesz esetén, kis és nagy műtétek után, malária, a sebészi és sugárkezelésben részesült rákos megbetegedések, a nem megfelelően beállított magas vérnyomás, az alacsony vérnyomás, a vérszegénység, bizonyos gyógyszerek, egyes májgyulladásos fertőzések és a közeli vérátömlesztés esetén.

A véradásból végérvényesen kizáró állapotok például a vérzékenység, a vérképző szervi betegség, a hepatitis-fertőzés, a szívbetegség, bizonyos daganatos megbetegedések, a súlyos asztma, a vérzési zavarok, az AIDS vagy HIV fertőzöttség lehetősége az életmód miatt.

 

 

Mi a véradás menete?

A vérvétel megkönnyítése érdekében előtte érdemes a bőséges étel-italfogyasztás. Kerülni kell a zsíros ételeket, alkoholt, kábítószert nem szabad fogyasztani. Az éhezés és a folyadékhiány rossz általános közérzetet okoz, ráadásul a vérrel legalább 2 deciliter folyadék távozik. A szervezetben lévő megfelelő folyadékmennyiség az erek teltsége miatt könnyebbé teszi a véna megtalálását, egyúttal a vérvétel is gyorsabb.

A véradás piktogramja (forrás: wikipedia.org)

A többszörös véradók a véradó-igazolvány leadása mellett igazolják személyazonosságukat. Első véradók a TAJ kártya, valamint a személyi igazolvány és lakcímkártya leadása mellett feldiktálják adataikat a nyilvántartásba. Minden véradónak először egy adatokat és egészségi állapotára vonatkozó kérdéseket tartalmazó lapot kell kitöltenie, mely alapján az orvos dönt a véradás engedélyezéséről.

Ezt követi a vér hemoglobin koncentrációjának mérése és első véradóknál az előzetes vércsoport meghatározás.

A véradásra való alkalmasságot mindig az orvos helyszíni vizsgálata után engedélyezheti. A leendő véradó részletes kikérdezése – korábbi és jelenlegi betegségeiről, egészségi állapotáról -, és fizikális vizsgálata után az orvos vérnyomásmérésből, szív, tüdő meghallgatásából, a nyaki nyirokcsomók tapintásából, a látható nyálkahártyák megtekintéséből, testsúlymérésből dönt a véradásról. Az orvos engedélye után a véradót egy döntött székbe fektetik és elkezdődik a vérvétel. A donor aláírásával igazolja, hogy a véradásban részt kíván venni, illetve hozzájárul a személyi és egészségi állapotára vonatkozó adatok felhasználásához.

A szokásos véradás kivizsgálással, adatfelvétellel együtt hozzávetőleg 40 percig tart, amiből maga a vér levétele 5-10 perc.

 

 

Vért vagy plazmát?

A kérdés komoly dilemmája a magyar egészségügynek, melyet rovatunk sem kíván megoldani, de megpróbálunk rávilágítani a különbségekre.

Vannak különbségek (forrás: ckh.hu)

Miközben egyre nő azok száma, akik kizárólag vérplazmát adnak, a véradók száma folyamatosan csökken Magyarországon. A plazmaközpontok megnyitása 20-25 százalékkal csökkenti a korábbi véradók számát.

 

A két rendszer között két óriási különbség van. Az első, hogy amíg a vérdonortól levett vér Magyarországon, a magyar egészségügyben kerül felhasználásra, addig a plazmadonor plazmája kiutazik Németországba, ahol akár életmentő gyógyszereke is készülhetnek belőle, de közel sem biztos, hogy az elkészült gyógyszer hazánkban nyújt segítséget.

A másik differencia, hogy amíg a plazmacentrumokban pénzzel ösztönzik a donorokat, a térítésmentes véradási rendszeren nem szabad és a világ civilizált részén nem is terveznek változtatni.

Maradjon is így! Isten éltesse a véradókat!

További programok »

Itthon

Nem csak napi fogyasztásra költik a megnövekedett fizetéseket a magyarok

Augusztusban 11,5 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset Magyarországon, mint egy évvel korábban. A megtakarításokat is szem előtt tartják a magyarok, a júniusban piacra bocsátott Magyar Állampapír Plusz állampapírból több mint 2500 milliárd forint összegben értékesített az Államadósság Kezelő Központ.
2019. november 17. 18:53
FEL