Olvasóink a behir.hu napi rovatának 1968-as lapszemléjében már sokszor találkoztak a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, vagyis a KISZ nevével. A "csodacsapat" 1968-ban ünnepelte elődje, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége megalakulásának ötvenedik évfordulóját. A nem túlságosan komplikált számítások szerint a méltán elfeledett szervezet idén ünnepelné centenáriumát, de mivel nincs rá társadalmi igény ,ezért az ünnepély elmarad, esetleg Thürmer Gyula tekinthet majd vissza emlékkönyvébe. Rovatunk azonban kötelességének érzi a múlt feltárását, így a hazai, ifjú kommunisták történetének megismertetését. Tartsanak velünk!
Felütés
A Kádár-rendszer már kisgyermekkortól gondjaiba vette a fiatalokat és a mozgalmi élet „szépségeivel” töltötte ki szabadidejüket. A kisdobos, majd az úttörő fokozat után a középfokú tanulmányok megkezdésétől automatikusan következett a KISZ, s a jelképes tagsági díj befizetésével megváltott tagságot közvetlen előnyökre lehetett konvertálni, így a továbbtanulásnál, a munkahelyi érvényesülésben, a karrierlehetőségekben. A KISZ-es építőtáborokban pedig a tagok számára a nyári szünidő gazdaságilag is hasznos eltöltésére nyílt lehetőség. Az, hogy a gazdaságnak milyen haszna származott ezekből a munkákból, azt talán ne firtassuk. De nézzük meg azt a fejlődéstörténetet, mely ezt a derűs képet megelőzte.
Az ifjúmunkások
Az ifjú kommunistákat tömörítő első hazai szervezet az 1918. november 30-án létrehozott Ifjúmunkások Országos Szövetsége, vagyis IOSZ volt, mely megalakulásától kezdve kommunista álláspontot képviselt.
A szociáldemokraták sem voltak restek és 1919 elején megalapították a Szocialista Ifjúmunkások Országos Szövetségét, vagyis a SZIOSZ-t.
Ez a két szervezet a Magyarországi Tanácsköztársaság 1919. március 21-ei kikiáltása után 1919. április 6-án egyesült Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége néven. A KIMSZ-nek a kommün alatt szerepe volt a fiatal munkások, diákok mozgósításában a románok és csehek ellen, az úgynevezett Északi hadjáratban. A kommün bukása után illegalitásba kényszerült, s tagjait üldözni kezdték.
Az 1920-as évek elején az ugyancsak illegálisan működő Kommunisták Magyarországi Pártja segítségével szervezték újra. Először 1922-ben, majd pedig 1928 és 1934 között jelent meg illegális lapja, az Ifjú Proletár.
A szervezet második kongresszusa 1930 júliusában volt, Ausztriában. Itt elfogadták a KIMSZ helyzetéről és feladatköréről szóló tervezetet, amelyet később népfrontos ifjúsági programmá dolgoztak át és terjesztették a munkások között.
Húsz év csend, majd egy bátortalan szelecske
A KIMSZ eltűnése után közel két évtizedig sínylődött a magyar ifjúság egy csinos kis kommunista gyűjtőszervezet nélkül. A "szenvedésnek" a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, vagyis a DISZ 1950. június 18-ai megalapítása vetett véget. A szervezet a szovjet mintájú központosítás részeként a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt álló, 14-26 éves fiatalokat tömörítő szervezet célja az ifjúság egységesítése volt. Tagjai a munkások, parasztok, értelmiségiek ifjai lehettek. Központi napilapja a Szabad Ifjúság volt.
1955-ben már 702 ezer tagot számlált, de a fiatalok 1956 októberében, a forradalom idején jobbnak látták a szervezet megszüntetését.
A sors fintora, hogy később a szövetség megalakulásának emlékére nem egy nehézbombázót, hanem egy vitorlázó-repülőgépet neveztek el.
1956 kísértett a KISZ megalakulása felett
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ a DISZ utódjaként, a kommunista párt irányítása alatt álló országos, egységes és egyetlen ifjúsági tömegszervezetként alakult meg 1957. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, Budapesten, a Köztársaság téren álló Erkel Színházban. Felállítása a szovjet típusú politikai intézményrendszer restaurálásának fontos eleme volt. Ezt mutatja, hogy már az Ideiglenes Intéző Bizottság 1956. december 5-i ülésén is napirendre került a megszervezése, de akkor még – a forradalom leverése után egy hónappal – nem találták alkalmasnak a helyzetet.
A bizottság ezután 1957. február 26-án határozott a szervezet felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet szervezet, a Komszomol vezetőivel történő konzultálás volt a KISZ megszervezéséről. A magyarok és a szovjetek abban mindannyian egyetértettek, hogy a KISZ-t még március 15-e előtt meg kell alakítani. A körültekintő előkészítést az indokolta, hogy 1956-ban a fiatalok meghatározó szerepet játszottak a forradalom mindegyik fázisában.
A történetünk egyik főszereplője, Földes László, a KISZ egyik megálmodója, aki nem mellesleg a történész Földes György és a zenész Földes László, vagyis Hobó édesapja (a Hobo Blues Band zenekart éppen 40 esztendeje, 1978-ban alapították, ezért rovatunkban hamarosan bemutatjuk a csapatot – A szerk.).
A KISZ megalakításakor még több ifjúsági szervezet, így a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség (MAFISZ), az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ), a Diákszövetség, Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezete (MEFESZ) vagy a Magyar Őrszem Csapatok Szövetsége működött. Ezeket többségében 1957 első felében felszámolták, vagyis vélhetően felsőbb nyomásra kimondták a tevékenységük beszüntetését, önfeloszlatásukat. A többiek a KISZ részévé nyilvánítva magukat adták fel önállóságukat.
1957 nyarán az új szervezet létszáma már meghaladta a 130 ezret, míg a későbbi években, szervezettségének teljes kiépülésekor a taglétszám tartósan 900 ezer fő körül volt.
A KISZ szervezésének kezdeti szakasza az első országos értekezlettel, 1957. október 25-27. között zárult le, ahol a párt ifjúsági és egyben országos tömegszervezetként, a kommunista párt korábbi ifjúsági szervezeteinek (KIMSZ, DISZ) utódjaként határozta meg önmagát.
A kibontakozás időszaka
A 1960-as évek első felében az ifjúság mozgósítására és az új nemzedékek társadalomba való beilleszkedésének feladataira helyezték a hangsúlyt. A KISZ ekkor szervezett akciói alkalmanként a közösségi együttlét és cselekvés élményének nyújtására is alkalmasnak bizonyultak az ifjúság különböző csoportjainak.
A KISZ voltaképpen egyszerre volt „önkéntes", tehát államilag szervezett tömegszervezet és az élcsapat kinevelésének előkészítője. A káderek esetében ugyanis a párt előiskolájaként, az iskolai, egyetemi, területi szervezetek a funkcionáriusainak versenyistállójaként működött.
Támadás a tömegkultúra irányából
A KISZ az ideológia hatékony csepegtetése érdekében rácsatlakozott a beat-mozgalomra is: rendezvényeiken engedélyezték a beat-zenekarok fellépését, a klubéletbe is bevonták a beat-zenészeket. A Forradalmi Ifjúsági Napok megrendezésén túl a hetvenes évektől számos ifjúsági akciót indítottak: egyetemisták és főiskolások művelődéséért, az Edzett ifjúságért, vagy a Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért és más hangzatos, de eléggé üres elnevezések alatt.
A diszkó berobbanása sem kerülte el a KISZ-t, sőt 1980-ban a KISZ KB Kulturális Osztálya már a diszkó-kultúra felkarolásában és befolyásolásában vélte felfedezni az ifjúság megnyerésének új eszközét.
A változás szele
Az 1980-as évek második felében, a gorbacsovi reformok hatására a KISZ-ben is megindult a bomlás, a politikai erjedés és az évtized végére a legitimációs gondokkal küzdő szervezet a párt reformkommunista irányához kapcsolódva a demokratikus szocializmus égisze alatt az átalakulás útjára lépett. A korábban megbélyegzett punkokat is maga köré próbálta édesgetni, kevés sikerrel.
A vesztüket érző ifjú kommunisták beindították az iratmegsemmisítőket és még gyorsan átjátszották a korábban közösnek hazudott, felhalmozott javakat.
1989. április 21-én a szervezet kimondta monopolhelyzetének feladását, vagyis elismerte más ifjúsági szervezetek alakulásának jogát és függetlenedését az MSZMP-től, egyben átalakult Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséggé, azaz DEMISZ-szé. Majd szépen és lassan a politikai szemétdomb, nem szelektíven válogatott kupacába került.
Béke poraira.
