Mi is az az Urbex?
Akit hívogat a városfelfedezés, annak valószínűleg nem idegen az urbex (urban exploring) kifejezés. Ez nagyjából az elhagyatott épületek felfedezését takarja. Magyarországon is nagy kultúrája van ennek a "túrázási" formának, és aki eddig csak videókon vagy blogokon látott ilyesmit, az most a kaland kedvéért is kipróbálhatja, hogy milyen egy elhagyatott épületben járni.
Garázsvásár vagy kiállítás?
Az épület gondnoka, Hocz István raktárként bérli az egykori iskola épületét. Elmondta, hogy sok csecsebecsét kínálnak eladásra a családja régi dolgai közül, amelyeket nem volt szíve kidobni. Igazi tárlatvezetést tartott nkeünk az épületben, ahol szinte megállt az idő. Az iskola színpadja előtt impozáns nézőtér terül el, ahol most faltól falig állnak az eladásra kínált értékek: a festményektől a ventilátorokon át a bádogkannákig „minden is” van.
A „tárlatvezetésen” megakadt a szemem egy eredeti dobozában lévő AKA Sandalon lábmelegítőn, amely vélhetően egy 70-es évekbeli impulzusvásárlás félredobott maradványa. Ezek mellett rengeteg üvegáru, sok-sok szőnyeg is megtalálható itt, de ami talán a leginkább megfogja a szemlélőt, az a múlt szépsége és azok a tárgyak, amelyek minőségben gyakran mérföldeket vernek jelenkori társaikra. (A kézzel készült szomjoltó bor-oltó pedig jó példa arra, hogy az épületben mindenhol felbukkan egy-egy meghökkentő tárgy.)
Amellett, hogy három szinten találkozhatunk a portékákkal, a folyosókon is dobozokban tornyosulnak a régiségek. Ez a "garázsvásár" egyben korlenyomat, mind az épület, mind a tárgyak tekintetében.
Új gazdát keres
A Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola és Kollégiumban 2005-ben szűnt meg az oktatás, azóta az ingatlan üresen áll a Lencsési út 140. alatt. Jelenleg raktárként szolgál, amelyet a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltet.
Egy tavalyi sajtótájékoztatón Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta: az önkormányzat úgy döntött, hogy nyilvános árverésen áruba bocsátja az ingatlant. Hozzátette: ipari, kereskedelmi tevékenység nem végezhető a területen, de lakásokat, szállásokat, oktatási vagy szociális intézményeket ki lehetne alakítani az épületben. Az ingatlan kikiáltási ára 150 millió forint. A város akkori számításai szerint 2-4 milliárd forint forrásra van szükség az épület modernizálásához.
Csuba Anita jelenleg a békéscsabai Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium tanára. Tanult és tanított is a ruhaipari iskolában, egy virágzó és aktív iskolai életről mesélt. Elmondta, hogy az intézményben mondhatni nőuralom volt, hiszen a ruhaipar mint szakma leginkább a hölgyeket vonzotta. Anita akkor tanult ott, amikor a művészeti élet már kibontotta szárnyait. Nemcsak könnyűipari, de iparművészeti tevékenység is folyt az akkor RIPSZ-nek nevezett iskolában. Anita elmondta, hogy az intézmény drága divatlapokat vásárolt, amelyeket a diákok bibliaként lapozgattak és tanultak belőlük.
– Egyszer egy kiállításon nálunk járt Cipő, a Republic énekese: első sorból nézte a divatbemutatót, amelyen az akkori barátnője iparművészként kiállító volt – mesélte.
***
A városnak továbbra is célja az épület értékesítése, praktikus tehát a készletkisöprés. Így az egykori iskola is kiürül és a "műkincsek" sem a szeméttelepen végzik.
Galéria
