A nap sztorija – 50 éve filmen is ragyognak az Egri csillagok

Pontosan 50 esztendeje, 1968-ban mutatták be a magyar filmgyártás első gigaprodukcióját, az Egri csillagokat. Az alkotás közel másfél éven át készült, a kor legjobb művészeivel és filmtechnikájával. Várkonyi Zoltán rendező a hatalom kegyeltjeként pénz, paripa és fegyver birtokosa volt. Például Allah büszke seregét a Magyar Néphadsereg több ezer kiskatonája alakította, akik a forgatás során sokszor hallották a furcsa vezényszót: Elvtársak, imához! Az eredeti bemutató után fél évszázaddal ismét látható a mozikban a legmodernebb technológiával felújított történelmi film. A behir.hu időutazó rovatában a film elkészülésének körülményeit mutatjuk be. Tartsanak velünk!

 

Az eredeti mű és a szerző

A regény első, 1901-es első kiadású borítója (forrás: wikipedia.hu)

Gárdonyi Géza Ziegler Géza néven született 1863. augusztus 3-án Agárdpusztán. A századforduló magyar irodalmának különleges, kiemelkedő alakja. Népiskolai tanítóként és újságíróként is dolgozott, élete utolsó évtizedeit visszavonultan a szépírásnak szentelte. Legismertebb művei az Egri csillagok mellett A láthatatlan ember és az Isten rabjai. 1922. október 30-án, 59 éves korában hunyt el Egerben. Sírja az egri várban található, a városban emlékmúzeum is adózik tiszteletére.

Az Egri csillagok Gárdonyi 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában.
Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul.
Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta.
A regény 2005-ben, A Nagy Könyv elnevezésű országos felmérés eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb regényének megválasztása volt, a Magyarország legkedveltebb regénye címet nyerte el.

 

A rendező

Várkonyi Zoltán a rendezői székben (forrás: filmezzunk.hu)

Várkonyi Zoltán 1912. május 13. született Budapesten. Már gyermekkorában kitűnt kiváló színészi tehetségével. A színiiskola után, kisebb-nagyobb szerepekben, több filmen is szerepelt. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült. 1949-től tanított a Színművészeti Akadémián, melynek 1972-től haláláig rektora volt. Örömét lelte abban, hogy tudását másokkal megossza és elindítson a színészpályán. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt. A rendszer elhivatott pártolójaként és a kor kultúrpolitikáját irányító Aczél György híveként szinte bármit megtehetett. Dicséretére válik, hogy ezekkel a privilégiumokkal nem élt vissza, sőt maradandót alkotott mind a színház, mind a mozi világában. 67 éves korában, 1979. április 10-én hunyt el.

 

A forgatás

Vélhetően még maga Várkonyi Zoltán sem gondolta, hogy a Jókai Mór regényeiből forgatott filmek – A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán – sikereit is képes lesz nemcsak megközelíteni, hanem felül is múlni Gárdonyi Géza 1901-ben megjelent regényének megfilmesítésével.

A forgatás szünetében (forrás: FORTEPAN)

A siker óriási volt: 1967 nyarától 1968 nyaráig forgattak, majd az év december 19-én bemutatták az Egri csillagokat, amely az 1948 óta elkészült magyar filmek közül a harmadik legnépszerűbb alkotás a maga kilencmillió feletti nézőszámával.

Az Egri csillagok az akkori magyar filmgyártás egyik legnagyobb vállalkozása volt, főleg annak tükrében, hogy a filmgyárban egy „hétköznapi” filmet 20-30 nap alatt forgattak le, míg a kétrészes Gárdonyi-mű olyan nagyszabású alkotássá nőtte ki magát, hogy több hónapon keresztül készítették.

Iszonyatos nagy munka volt, hiszen három helyszínen vették fel a filmet: az első rész nagyját, illetve a tengerparti jeleneteket előbb Bulgáriában, a Fekete-tengernél rögzítették, ám később bizonyos jeleneteket újra kellett venni a Balatonnál, majd a második rész egyetlen helyszínét, az egri várat Pilisborosjenő határában építették fel, az ostrom ott játszódott le.

Érdekesség, hogy maga a rendező, Várkonyi Zoltán is feltűnik a filmben, ahogy Ferdinánd királyként egyáltalán nem figyel a magyar követekre, a segélykérő levél felolvasásakor szeme egy labdajáték fordulatait követi.

Szintén nem mindennapi történet az, ahogy a két főszereplőt, Kovács Istvánt és Venczel Verát kiválasztották. Ők az Ifjúsági Magazin olvasóinak köszönhetik, hogy belebújhattak Bornemiszsza Gergely és Cecey Éva bőrébe, ugyanis fölényesen megnyerték a lap által kiírt közvélemény-kutatást.

Szintén a film érdekessége, hogy a forgatókönyvet Nemeskürty István írta, míg a neves festőművész és porcelánfestő, Szász Endre volt a film látványtervezője, a filmkockákon is feltűnik: természetesen egy festőt alakít.

A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy a kor legkiválóbb színészeivel forgattak: Sinkovits Imre Dobó Istvánt alakította, Bárdy György pedig Jumurdzsákot formálta meg. A már említett Venczel Vera és Kovács István mellett szerepelt még a filmben Benkő Péter, Gobbi Hilda, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Major Tamás, Szemere Vera, Bessenyei Ferenc, Koncz Gábor és Zenthe Ferenc is.

A seregnyi statiszta közül kiemelkednek a katonák, ugyanis a hadügyminiszter a Magyar Néphadsereg ötezer kiskatonáját vezényelte ki a forgatásra, ők alakították a török sereget.

 

A felújított alkotás

Magyar katonák a török seregben (forrás: urbanlegends.hu)

A filmtörténeti klasszikust az 50. évforduló alkalmából a Filmalap digitalizálási és felújítási programjában teljes körűen restaurálták a Filmarchívum és a Magyar Filmlabor szakemberei és neves operatőrök, köztük Csukás Sándor közreműködésével, aki az Egri csillagok legendás operatőre, Szécsényi Ferenc kollégája volt.

A 4K minőségben felújított történelmi kalandfilm rövid időre visszatér a magyar mozikba a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

A film nyilvános díszbemutatója október 14-én volt Budapesten, október 25-től pedig több filmszínház a műsorára tűzi. Remek kezdeményezés, hogy az iskolák részére kedvezményes csoportos vetítéseken is megtekinthető az alkotás, amiben a forgalmazó Pannonia Entertainment nyújt szervezési segítséget a pedagógusoknak.

Bízunk benne, hogy a Békés megyei mozikban is látható lesz a felújított alkotást!

Megosztás:

Címke: , ,