A versenyre Gyomaendrődről, Elekről és Gyuláról, majd’ kéttucat 4. és 5. osztályos diák érkezett. A mesélőket Harangozó Imre tanár, néprajzkutató, mesemondó; Varga Enikő magyar szakos tanár és Japport Ferencné nyugalmazott óvodapedagógus, a Bizseri Bábcsoport vezetője értékelte.
Ahogy a verseny előtt beléptem a terembe, olyan volt, mintha egy mesébe pottyantam volna. Köröskörül Mátyás korabeli emberkék vették körül: apródok, parasztok, hercegek, hercegnők, kiskirályok, szép leányzók stb.
– A generációtok nagy többsége sajnos már a műmesék idejében él, de ti szerencsére a „valódi” meséket ismeritek, amelyek igazán tanító jellegűek – mondta köszöntőjébe Kovács Attila. A Gyulai Vár tárlatvezetője hozzátette, "felnőttkorotokban is legyetek mesemondók, ugyanis nem szégyen gyereknek maradni, mert a mese egy olyan műfaj, amely túléli a gyermekkort."
Galéria
– Nagyon sok mindent lehet belőle tanulni – folytatta –, mi több, észrevétlenül tanít alapigazságokra. A hősiességről, az igazságról szónak, és minden jó elnyeri a méltó jutalmát, míg a rosszak a büntetésüket. Ha máig megfogadtuk volna Mátyás intelmeit, valószínűleg jobb körülmények közt élnénk.
Kisné Czeglédi Márta, a Mogyoróssy könyvtár munkatársa elmesélte, korábban szimplán mesemondó versenyként szervezték a rendezvényt, de miután egyre több Mátyás királyos hangzott el, a király új ruhát, azaz a verseny új nevet kapott.
Amíg a negyedikesek meséltek, addig az ötödikesek Kovács Attilával a várral ismerkedtek. És fordítva.
(Mátyás solymai – Fotó: behir.hu/Such Tamás)
-400x225.webp)
