– Eredetileg Svájcból, a Bodeni-tótól indult volna az idei túra, de ez a koronavírus miatt nem valósulhatott meg – ismertette az előzményeket az Aktuális vendégeként Gyurkó Dániel producer és túravezető. Mint mondta, két hónappal az indulás előtt döntöttek a későbbre tervezett, Körös-Tisza vízitúra mellett. A túravezető kiemelte, hogy ezen a szakaszon korábban kenuval és motorcsónakkal többször is hajózott.
– Két hajóval indultunk útnak. Knyihár Mihály személyében egy nagyon jó társat találtunk, akivel egyformán gondolkozunk a hajózásról. Az úti élményeket Major Gyula operatőr és rendező, valamint az ifjabbik Major rögzítették – mondta el Gyurkó Dániel.
A túrát a viszontagságos időjárás és annak utóhatásai is nehezítették.
– Június 11-én indultunk el Köröstarcsáról, amely kedvelt kiindulási és kikötési pontunk. A Körösökön nem volt problémánk, de a Tiszára kiérve találkoztunk az áradással, így 5-7 méteres plusz vízzel mentünk. Homokpadokkal számoltunk, ahol fürödhetünk és ahol rengeteg madarat láthatunk, de ez részben meghiúsult. Rengeteg hordalékot láttunk, amely Ukrajnából, illetve Romániából érkezett. A Szamoson és a Tiszán meglepő módon sok műanyag flakont hozott magával az ár – számolt be a túravezető.
Az áradás a kikötést is nehezítette. Gyurkó Dániel elmondta, hogy Tiszafüreden, valamint a Tisza és a Szamos torkolatánál tudtak kikötni, illetve az út során különböző bokrokhoz is rögzítették hajóikat. Az út 25 napon át tartott, a túrázók július 5-én érkeztek meg Köröstarcsára. A túravezető a felszerelésekkel és a pihenési lehetőséggel kapcsolatban elmondta, hogy az alvást meg tudták oldani a hajókon, ennivalóról pedig bőségesen gondoskodtak. Azonban nemcsak a túrázóknak, a hajóknak is fogyasztaniuk kellett.
– Általában 200 liter benzint viszek magammal, ami 5-6 napig elég, ugyanakkor a megáradt Tiszán haladva többet fogyasztottak a hajók. A nehézségek ellenére is minden problémát sikerült megoldani, mert a víz szeretete ott van motivációként, most már több mint negyven éve. Major Gyulával 2011 óta már a kilencedik filmet forgatjuk, a filmekben azt szeretnénk megmutatni, hogy Békés megyéből hova lehet eljutni, illetve honnan lehet megérkezni – mondta el a motivációkkal kapcsolatban a film producere.
A túrázók már a következő utat tervezik. Gyurkó Dániel kiemelte, hogy a Svájcból induló túrát mindenképpen meg szeretnék csinálni, legutóbbi útjuk során pedig Major Gyula vetette fel, hogy ismét hajózzanak el a Fekete-tengerig, ám ezúttal másik útvonalon. A Szent György-ágat választva a hajósok mintegy 100 kilométerrel hosszabb utat vállalnak, mint 2012-es és 2017-es túrájuk során. Gyurkó Dániel hozzátette, hogy jelenleg egy másik filmen is dolgoznak: Mezőhegyessel közösen egy, a Békés megyi lovaséletről szóló alkotást szeretnének elkészíteni.
– Fontos, hogy az embernek jó helyismerete legyen, illetve rendelkezni kell a filmkészítés tudásával, aminek egy része megszerzett rutin, a másik pedig az adott helyzetben adja magát – ezt már Major Gyula operatőr és rendező mondta. Hozzátette, hogy a tervezés mellett sokszor maga a természet állítja őket váratlan kihívások elé.
– A nyári, szép Tiszáról akartunk forgtani, ehelyett a nagy esőzések hatásaival találkoztunk. Szerettünk volna több madarat, partmenti és vízi élővilágot felvenni. Szerettük volna bemutatni a strandokat, kikötőket is, de az eredeti koncepciónk nem igazán sikerült. Az áradás miatt nem jutottunk el Tiszabecsig, ahol a Tisza az országba ömlik. Végül Tivadarnál fordultunk meg, ahonnan már az árral irányban sokkal gyorsabban hajóztunk. Míg az árral szemben felfelé nagyjából 7 km per órás sebességgel haladtunk, ez visszafelé a duplája volt – összegezte a rendező, aki nem egyedül állt a kamera mögött.
Major Gyula elmondta, hogy fia évek óta segíti operatőrként a filmek elkészülését. Az ifjabbik Major – édesapja instrukciói nyomán – a Tisza szépségét igyekezett bemutatni, de fontos szerepet kapott a csapatkohézió bemutatása, a mindennapok megélése és a vízivilág láttatása.
– Sosem vagyok elégedett, ez akkor szokott változni, ha sikeresen elkészül a film és sok nézője lesz. A mostani filmet nem terveztük hosszúra, nagyjából 50 perces lesz, ezt viszont tartalmasan tudjuk megtölteni. Azt például nem is gondoltuk volna, hogy át tudunk menni úgy a tiszalöki erőmű alatt úgy, hogy nem kell zsilipelni, mert a táblák között akkora volt a vízállás, hogy csak úgy átcsorogtunk. Békésszentandrásnál hasonló volt az eset, ott 2 méter 60 centire emelték a zsilipkaput, mi pedig ott néztük, hogy vajon átfér-e a hajó alatta – idézte fel Major Gyula.
A rendező elmondta, hogy legalább 10-20 órányi anyaggal számolnak, ami hosszas utómunkát igényel. Jelenleg a felvételek rendszerezése zajlik, amit egy elővágás követ. A film a szövegkönyv és a forgatókönyv befejezésével decemberre készülhet el.
– Bár számomra elsősorban munkát jelent a túra, de mindeközben kikapcsolódás is, hiszen máskülönben egyikünk se vágna bele. Ez egy szép feladat és kihívás és az is fontos, hogy egy összeszokott csapattal hajózunk. Több ezer kilométerrel a hátunk mögött szinte már ismerjük egymás gondolatait, így nem nehéz instruálni az embereket, hogy egy-egy megszólalásban mi hangozzon el – foglalta össze Major Gyula.
