Nem tudom, hogy önök hogy vannak vele, de egyre több ismerősöm panaszkodik arra, hogy minél több nap telik el a kényszerű otthonmaradásból, annál inkább nem tud mit kezdeni magával. Mert hát akármennyire is igyekeznek lekötni magukat, örökké nem lehet főzni (a kenyér, a kifli és a kalács is kisül egyszer a hobbipékségben...), mosni, vasalni, takarítani (nincs az a mennyiségű kézkrém, ami elég lenne ahhoz, hogy helyrehozza a kézfertőtlenítő okozta bőrrepedést...), segíteni a gyereknek a tanulásban, telefonálni az ismerősökkel, kutyát/macskát/vadászgörényt vagy egyéb állatot sétáltatni, a szabályokat betartva sportolni a szabadban vagy fitneszvideókra mozogni a négy fal között; kötögetni, keresztrelytvényt fejteni, kertészkedni (akár panelerkélyen is), lomtalanítani (ami most tavasszal elmarad sok helyen, például Békéscsabán is), origamizni, felnőtt színezőzni, sőt, egy idő után unalmas az állandó kommentelgetés a közösségi oldalakon és természetesen az sem a legegészségesebb, ha az ember egész nap csak azt várja, hogy frissüljön a hivatalos járványügyi oldal, a koronavirus.gov.hu.
Szerencsére a tippek tárháza majdhogynem végtelen, főleg azok számára, akik rendelkeznek internettel. Persze jöhet a cinikus megjegyzés, hogy a 21. században élünk, vannak a streaming szolgáltatók, ám de ezek sem kifogástalanok és elégítenek ki mindenféle igényt. Tudniillik bármennyire is keresünk és kutatunk, klasszikus magyar filmeket nemigen találni rajtuk.
Egy szó mint száz, ahogy megírtuk korábban, a Nemzeti Filmintézet összesen 90 irodalmi adaptáció, történelmi film, ifjúsági, rajz-, mese- és dokumentumfilm ingyenes online hozzáférésének biztosításával járul hozzá a koronavírus miatt bevezetett digitális oktatáshoz és az otthon maradni kényszerülők tartalmas szórakozásához. Ez pedig azért jó, mert ingyen hozzáférhetünk A kőszívű ember fiaitól a Vukig számos magyar alkotáshoz. Az NFI teljes listáját ide kattintva érheti el közvetlenül. Ezek közül szemezgettem olyanokat, amelyeket a következő napokban meg– vagy újranézek majd, mert eddig mindig ott volt a kifogás: "erre nem érek rá"
Irodalmi adaptációk:
Ludas Matyi (Ranódy László, Nádasdy Kálmán, 1949)
Az első teljes egészében színes magyar film, a húszéves Soós Imre és a 19 éves Horváth Teri főszereplésével. Fazekas Mihály művének reformkorba áthelyezett filmáltozata.
Isten hozta, őrnagy úr! (Fábri Zoltán, 1969)
Kevesen tudják, hogy Örkény már 1963-ban megírta történetét a dobozoló őrnagyról Csend van címmel. Fábri abban formában nem tartotta elég markánsnak, s csak 1968-ban dolgozta át „abszurd, vígjátéki embermesévé” a Tóték nagysikerű színpadi változatát. Az idegkimerülésben szenvedő Őrnagy (Latinovits Zoltán) kedvelt beosztottja szüleinél tölti szabadságát. Fura kéréseit anya és lánya a fiú érdekében áldozatkészen teljesítik, sőt Ági (Venczel Vera) még szerelmes is lesz bele… Csak a köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok (Sinkovits Imre) szegül ellen a terrornak az emberi önérzet nevében…
Szerelem (1970, Makk Károly)
Fiatal feleség várja haza a férjét. A férfi politikai elítélt, a nő élete emiatt egyre nehezebb. Lelkiismeretesen gondozza az anyósát és próbálja fenntartani a normalitás látszatát. Elhiteti az idős, ágyhoz kötött asszonnyal, hogy a fia Amerikában forgat, és hamarosan hazaérkezik. A két nő között sajátos kötelék szövődik, egymásban táplálják a reményt. A férfi váratlanul amnesztiával szabadul, és elindul haza. Mitől különleges? A Szerelem a magyar filmtörténet egyik legszebb alkotása.
Történelmi témájú filmek:
Valahol Európában (1947, Radványi Géza)
Árva, éhező, elvadult gyerekek róják a szétbombázott országutakat a 2. világháború idején. Lopnak, fosztogatnak. Rábukkannak egy élelemmel teli, romos várra, amely elsőre elhagyatottnak tűnik, de van lakója: Simon Péter (Somlay Artúr), a világtól megcsömörlött híres karmester. A gyerekek bizalmatlanok vele szemben, egyikük fel is akasztaná, de hamar megkedvelik az idős férfit, és amikor a falubeliek tudomást szereznek az ottlétükről, közösen próbálják megvédeni új otthonukat. Mitől különleges? 1945 után, a háború sokkjából elsőként felocsúdó rendezők megpróbáltak szembenézni a világégés által okozott morális és fizikai pusztítással.
-1024x576.jpg "Részlet a Valahol Európában című filmből. Forrás: filmarchiv.hu")
Húsz óra (1965, Fábri Zoltán)
Riporter érkezik a faluba, hogy felgöngyölítse, mi történt ott 1956-ban. Miért lőtt rá legjobb barátjára Balogh Anti? És miért ölte meg az ávós Varga Sándor a gyerekkori barátját? Sorra járja a házakat, beszélget az emberekkel, halmozódnak a tragédiák. Kiderül, hogyan tett tönkre a barátságokat a politika, mibe rokkantak bele a falusiak. Mitől különleges? A Húsz óra a magyar paraszti sors keserű, megrázó tablója. Fábri Zoltán az elsők között beszél a korábban tabunak számító témákról: 56-ról, a Rákosi-korszak túlkapásairól. Történetét visszaemlékezésekből, szaggatott időrendben bontja ki.
Sose halunk meg (1992, Koltai Róbert)
Gyuszi bácsi, a csupaszív, nőcsábász vállfaárus elviszi magával unokaöccsét, a jólnevelt, gátlásos Imit, hogy férfit neveljen belőle. Megismerteti a szabadság, a nők, az ételek ízeivel, a vállfaárusítás és a lovizás titkaival, és közben magába az életbe avatja be. Mitől különleges? A film a rendezőre oly jellemző műfaj, a szomorúvígjáték első darabja s egyben etalonja. Poénjait, szófordulatait, betétdalát az egész ország ismeri.
Gyermek- és ifjúsági filmek:
Két bors ökröcske (1955, Macskássy Gyula)
A Két bors ökröcske egy székely népmesén alapul. Gergő elindul fát vágni a sűrű erdőbe, ahol munka közben megjelenik neki egy titokzatos öregapó, s enni kér tőle. Hálája jeléül két aprócska varázsökröcskét ad neki ajándékba, akik mindenben a fiúcska segítéségre lesznek. A földesúr is szemet vet a csodálatos erejű ökröcskékre, ám Gergő nem adja el neki az állatokat. Ekkor mérgében a földesúr három lehetetlennek tűnő feladat teljesítésére ad parancsot, amelyeket ha nem sikerül Gergőnek teljesítenie, önszántából át kell adnia az ökröket. Ám az ökröcskékkel Gergőnek valamennyi parancsot sikerül teljesítenie, és a végén az önkényeskedő földesúr jár pórul.
A három nyúl (Dargay Attila, 1972)
A három nyúl 1972-ben bemutatott magyar rajzfilm, amely Zelk Zoltán verses meséje alapján készült. Az animációs játékfilm rendezője és írója Dargay Attila. A zenéjét Pethő Zsolt szerezte. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg.
A három nyúl (Dargay Attila, 1972) from Nemzeti Filmintézet Filmarchívum on Vimeo.
Égigérő fű ( 1979, Palásthy György)
Misu egy belvárosi bérházban nyaral. A környéken sok barátja akad, mégis unatkozik. Az egyik lakó, Poldi bácsi hosszú parkőri szolgálata után nyugdíjba készül. A kedves idős úr minden reggel és este azt hajtogatja, mennyire fog neki hiányozni a szép zöld gyep. Misu elhatározza, hogy Poldi bácsi utolsó napjára befüvesíti a gangos ház kővel borított udvarát. A lelkes kisfiú a nemes cél érdekében mindenkit mozgósít.
Vili a veréb (Gémes József, 1989)
A budapesti Klauzál téren lakó Paraj Vilmos rossz gyerek. Nem elég, hogy betegséget színlelve otthon marad, amikor matematikadolgozat fenyegeti, de unalmában Cili macskára vadászik vízipisztollyal, sőt nem restell a park verebei közé lőni légpuskájával. Vesztére észreveszi őt a madarakat etető idős hölgy, akiről – miután észrevétlenül betoppant Vili szobájába – kiderül, hogy ő Verbéna, a verebek tündére. Büntetésül jó kisfiúvá változtatja Vilit mágikus spray-flakonjával, majd elragadja a hév, és átváltoztatás-bemutatóba kezd. Sajnos épp akkor fogy ki a flakon, amikor Vili már verébbé változott.
+1: Százéves filmhíradók
Az első komolyabb tömb, amely fennmaradt, az 1918/19-es forradalmak alatt készült híradók csaknem egy éves periódusa, melynek kópiáit 1919 után a Horthy-rendőrség foglalta le a laboratóriumokban. A kinagyított képkockák alapján számos bírósági ítélet született, és a film lett a tárgyi bizonyítéka annak, hogy a forradalom napjaiban ki merre járt, hol mit csinált. Egyszerű nyomozati anyag lett tehát AZ EST FILM és a VÖRÖS RIPORT FILM valamennyi tekercse, amely a perek után a bűnügyi levéltár raktárába került.
