Gregor László a tanterv elkészítőjével, Csákvári László karatemesterrel beszélgetett Gyulán, ahol már több továbbképzést tartottak meg.
– Véget ért egy furcsa tanév, szeptembertől pedig jön a következő. Milyen távlatok vannak a karate kerettanterv megvalósítása előtt?
– A kerettanterv a későbbiekben is formálható, most már látjuk, hogyan lehet az iskolákkal együtt dolgozni, hogy tudunk az iskoláknak segítséget adni, valamint ismerjük, hogy mit tud ebből hasznosítani a Magyar Karate Szakszövetség. Fontos, hogy a 2020. évi Nemzet alaptanterv (NAT) a testnevelés és sportműveltség területén magasabb óraszámot biztosít a küzdősportoknak. Így a birkózás, a cselgáncs és a karate tananyagtartalmai megemelkedett óraszámban szerepelnek a testnevelés órákon. A három sportági szövetség több ponton is próbál segíteni a testnevelő tanároknak, melytőlegy három oldalú megállapodást is aláírtak. A testnevelő tanárképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményekbe igény esetén testnevelő tanár végzettségű szakembereket delegálnak. A felsőfokú végzettséggel rendelkező edzők az iskolákban tudnak heti két órában küzdősport órát tartani, a testnevelés órakeret terhére, segítve ezzel az iskolák feladatellátását és a testnevelő kollégák munkáját. Nem utolsósorban pedig a cselgáncs és a karate sportágakban folynak az akkreditált testnevelés továbbképzések a végzett testnevelő tanárok számára. Ez a program a karate sportágban annyira népszerű, hogy az elmúlt nehéz időszak ellenére szakképző intézmények tekintetében több mint 400 pedagógus kolléga vett már részt a továbbképzésen, a köznevelési intézmények esetében pedig több mint 100 képzett pedagógust találunk. A továbbképzés szeptembertől tovább folytatódik, szeretnénk a végére 1000 pedagógussal megismertetni, hogyan lehet a karatét jól beépíteni a testnevelés óra anyagába. A 30 órás továbbképzés lényege, hogyan tudjuk a karatét megszerettetni a gyerekekkel, ötleteket adunk a testnevelés órákhoz, megmutatjuk, hogy a karate elemeit hogyan lehet más sportágak esetében is kiválóan hasznosítani. Sokan idegenkedtek a továbbképzéstől az elején, a végén pedig jelezték, nem is gondoltak arra, hogy a küzdősportokat ilyen változatosan, több irányban is hasznosítani tudják. Nem beszélve arról, hogy a gyerekek jellemének építésében, a siker és kudarc kezelésében, valamint stresszkezelésben és egyfajta mentális „állóképesség” vagy koncentrációs képesség kialakításában is segít.
– A három, lobbiban is erős küzdősport nem lesz egymás riválisa?
– Úgy gondolom, hogy nem. Ugyanis a megnövelt küzdősport óraszám miatt szükség lesz a képzésekre nagyobb számban. Elég sok iskola van ahhoz, hogy a kollégák irányultságuknak és érdeklődésüknek megfelelően válasszanak a küzdősportágak közül, és az ott szerzett ismereteket építsék be az órákba. Itt kerül előtérbe a sportági szövetségek szerepe, akik szakemberekkel és szaktudással támogatják a pedagógus kollégákat a NAT 2020 által előírt követelmények teljesítésében.
– Gyulán beszélgetünk, ahol a karateélet egy különleges alakja, Baracsi István vállalta el ennek az oktatását. Mennyire kell más módszerekkel oktatni a kollégákat, mint egy karateedzésen? Hiszen nem karatésokról van szó.
– Érdekes kérdés, hiszen a karate azért mégis csak egy nagy fegyelmet és koncentrációt kívánó sportág, ahogy minden küzdősport. Annak érdekében, hogy a kollégák és a diákok gyorsan megtalálják az eddigi mozgásokkal összefüggő kapcsolatokat, elsősorban a játékos feladatok oldaláról közelítjük meg a képzést, nagyon sok olyan küzdőjátékot bemutatva, amely felkelti a kollégák érdeklődését, a gyerekek pedig szívesen játszanak.
– Akkor mondhatjuk, hogy ez a képzés az előadóművész Baracsi István egyéniségére lett kitalálva? Nagyon jó hangulatúak a foglalkozásai.
– Ő hozzáadja a saját, humoros egyéniségét is, előadóművészként olyan atmoszférát tud teremteni, amely eleve magában hordozza a sikert, majd hozzáadva a saját pedagógiai vénáját is mint tanító, garantálja a sikert a képzéseken. Teljesen más irányból érinti meg a kollégákat, hiszen az oktatás során pont a tanításnál is hasznosítható stílust viszi be, megtartva a karatéra jellemző paramétereket – jellem, becsület, akarat, önuralom, tisztelet.
– Összefoglalva nem nagy célkitűzés, hanem a szorgos munka várható.
– Így van. A küzdősport iskolai oktatása semmiképpen nem szólhat arról szól, hogy ki-kit „ver meg”, inkább arról, hogyan tudják kezelni a szemtől-szemben megnyilvánuló stresszhelyzeteket. Egy mérhető sportág esetében, ahol a résztvevők az idővel, a teljesítménnyel versenyeznek, más irányból lehet megközelíteni a stresszkezelést. A küzdősportban fizikai érintkezéssel küzdenek, így teljesen más jellegű stresszhelyzet alakul ki, amely teljesen más érzelmi problémamegoldást kíván. Ez más aspektusban a mindennapi élet része; nemcsak fizikai, hanem verbális téren is. Az iskolás korú gyerekek életében jelen van az agresszió, az interneten, a filmekben és a mindennapi interperszonális kommunikációbanis, akár tudomásul vesszük ezt akár nem. Hiába az a vélemény, hogy ilyennek nem szabadna lenni egy iskolában, a gyerekek mindennap megküzdenek hasonló problémákkal. Ez olyan pszichés folyamatokat kelt a gyermek lelkében, amit meg kell tanulnia kezelni. A küzdősport nagyon jól megtanítja az interperszonális kommunikációban megnyilvánuló emocionális problémamegoldást. A küzdősport hosszú távra építkezik, de óvatosan, óvva a gyerekeket, fokozatosan bevezetve őket a küzdősport által megszerezhető fizikai és jellemfejlesztő műveltségtartalomba. Szeretnénk megmutatni, hogy a küzdősport oktatása erről szól.
Baracsi István, aki a gyulai Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumban tartott karateoktatást kollégáinak, szintén szívesen mondta el tapasztalatait.
– Mi volt a továbbképzés célja?
– A foglalkozást a NAT 2020 testnevelés-műveltségi területen belül megfogalmazott karate mozgásanyag feldolgozása kapcsán tartottuk – pandémiás helyzet miatt csak az iskolán belül. Nemcsak a testnevelők próbálták ki, hanem a tanítók és tanárok is. Három napon át nagyon jó hangulatban folytak a gyakorlatok. Ez egy harminc órás akkreditált képzés, amiről tanúsítványt is kaptak a pedagógusok. Volt, ahol utána az edzéseket is elkezdték, illetve látszott, hogy be is szeretnék építeni az oktatásba az itt tanultakat. Nagyon kíváncsiak voltak a karate önvédelmi jellegére is.
– Mennyire különbözött az edzések hangulata a szakosztályi edzésektől?
– Kicsit másabb volt. Visszanyúltam az előadóművész múltamhoz. Kollégáim nagyon pozitívan álltak hozzá. Ha nem is a megszokott szigorral, de eredményesen tudtunk dolgozni.
Forrás: Gregor László
