A kormány álláspontja szerint az EP-ben lezajlott szerdai szavazás helyes értelmezése – a lisszaboni szerződés alapján – egyértelműen az, hogy a jelentést az Európai Parlament nem fogadta el – mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos sajtótájékoztatóját csütörtökön.
Az EP nem fogadta el a Sargentini-dokumentumot
A kormány szerdán tárgyalta az Európai Parlament (EP) szavazásával kapcsolatos helyzetet – kezdte sajtótájékoztatóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A lisszaboni szerződés alapján a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban volt döntés, és ennek helyes értelmezése egyértelműen az, hogy a jelentést az Európai Parlament nem fogadta el – foglalta össze a tárgyalás eredményét. A lisszaboni szerződés – fűzte hozzá – egyértelműen fogalmaz: a leadott szavazatok kétharmada szükséges a hetedik cikkellyel fenyegető jelentés elfogadásához – azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség.
Az, hogy azt az EP saját szabályait is tévesen értelmezve a szavazástól tartózkodókat figyelmen kívül hagyta az eredmény megállapításánál, olyan, „mintha bármely országban a házszabály felülírná az Alaptörvényt. Itt maga a lisszaboni szerződés az irányadó, amely szerint a leadott szavazatok kétharmada a szükséges, ezért a szavazásnak további jogkövetkezménye nem lehet – szögezte le. A magyar kormány tehát a szükséges lépéseket megteszi, a hamarosan sorra kerülő európai uniós kormányülésen döntés is születik a konkrét jogi lépésekről. Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet.
A miniszter felidézte: a Sargentini-jelentés valamennyi pontját érdemben cáfolta már a kormány, sőt, az olyan ügyeket is említ, amelyben hazánk már megállapodásra jutott a bizottsággal, és amely nyomán több jogszabály, illetve az alkotmány is módosult.
Azt is látjuk – folytatta –, hogy minden, a jogállamisággal kapcsolatos kérdés csak „mondvacsinált indoka” ennek a jelentésnek, hiszen a valóság az, hogy a bevándorláspolitikában fennálló törésvonalak határozták meg a döntést. „Ennek eredményeként azzal kellett szembesülnünk, hogy az EP-ben a bevándorláspárti erők többségben vannak” – mondta, hozzátéve: lesz egy EP-választás 2019 májusában, „ezen először adhatnak választ az európai választópolgárok arra, hogy a migráció témakörében állást foglaljanak”.
Falusi útalap jön létre
Falusi útalap létrehozásáról döntött a kormány, az intézkedés célja, hogy az alsóbbrendű utak minősége is javuljon a jövőben – mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A miniszter kifejtette: az általános költségvetési tartalékból 150 milliárd forintot különítenének el a Magyar falu programra, amelyből mintegy 50 milliárdot fordítanának alsóbbrendű utakra. Emellett az autópálya-matricák árából, illetve annak emeléséből 35-36 milliárd forint bevétellel számolnak, így összesen 80-90 milliárd áll majd rendelkezésre erre a célra.
Gulyás Gergely közölte azt is, hogy áttekintette a kormány a gazdasági növekedési adatokat: már látszik, hogy az idén 3,5 százalék feletti lesz a növekedés, így 2018-ban is fognak nyugdíjprémiumot fizetni. Bejelentette továbbá, hogy jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd.
Konzultáció a családtámogatásokról
A kormány nemzeti konzultációt kezdeményez a családtámogatások témájában – Gulyás Gergely kifejtette: GDP-arányosan Magyarország fordít a legtöbbet, 5 százalékot családtámogatásokra egész Európában, ami azt eredményezte, hogy a termékenységi mutató 1,23-ról 1,5-re nőtt, azaz 200 magyarnak 150 gyermeke születik. Ez még messze van természetes reprodukciótól, ami a kormány célja, ezért további intézkedések várhatók a következő hónapokban, amelyek már januártól, illetve az egész kormányzati ciklusban segítik a gyermekvállalást – jelezte a miniszter.
Közhasznú felsőoktatási intézmény lesz a Corvinus
Jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd – közölte Gulyás Gergely. Mint ismertette: a fenntartói modellváltás előkészítéséért az innovációs tárca felel, ezért erre az időszakra a fenntartói jogok is ide kerülnek. A miniszter jelezte: a kormány jelentős vagyont fog az alapítvány rendelkezésére bocsátani, amit kizárólag az intézmény fenntartására, működtetésére és fejlesztésére lehet fordítani.
Az a célja a döntésnek, hogy nagyobb szabadság mellett, a rendelkezésre álló jelentős anyagi források felhasználásával az egyetem a 200 legjobb intézmény közé kerüljön. Kitért arra is, hogy Corvinus-ösztöndíj jön létre, amely azt fogja garantálni, hogy a jelenlegi fizetős-nem fizetős arány kedvezőtlen irányba nem fog elmozdulni.
Forrás: M1, MTI, hirado.hu
