A tárcavezető elmondta, hogy Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás az elmúlt években többé-kevésbé, de folyamatosan nőtt. Amikor a MAHOP 2013-ban elindult, még 5,4 kilogramm volt, 2021-re pedig 6,52 kilogrammra emelkedett, ez több mint 20 százalékos növekedés - ismertette. "Lassan, de biztosan haladunk tehát előre, ahogyan sok más területen is: a magunk útját járva" - fogalmazott az agrárminiszter. Jelezte: a hazai halfogyasztás mintegy 35-40 százaléka a karácsonyt megelőző időszakra esik, ez egyes nagy haltermelők esetében akár az éves forgalom 60-70 százalékát is adhatja. Elmondása szerint a hazai haltermelésben és a hazai termelésű halak fogyasztásában továbbra is a ponty a meghatározó, a második helyen pedig az afrikai harcsa áll. Hozzátette, hogy az intenzív akvakultúrában termelt étkezési halak 94 százalékát az afrikai harcsa teszi ki. A faj termelése a 2013. évi 2050 tonnáról a 2022-es lehalászási jelentés adatai szerint 5777 tonnára emelkedett. Jelenleg Magyarország az Európai Unió legnagyobb afrikaiharcsa-termelője - tette hozzá a miniszter.
Nagy István kiemelte, hogy Magyarország számára a halfogyasztás növelése népegészségügyi szempontból is stratégiai cél, mivel Magyarországon a vezető halálokok között vannak a szív és érrendszeri megbetegedések, és a halfogyasztás igazoltan csökkenti e megbetegedések kockázatát. Hozzátette: e célok elérése érdekében jelentős támogatásban részesül a magyarországi akvakultúra ágazat. A MAHOP keretében a 2013-2020-as időszakban a halfogyasztás promócióját célzó Kapj rá! elnevezésű kampányra 960 millió forint jutott - emlékeztetett az agrárminiszter. A tárcavezető elmondta, hogy az akvakultúra ágazat tervszerű fejlesztésének kormányzati szándékát mutatja a Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv elfogadása is, amely 2030-ig fogalmazta meg az ágazat fejlesztését célzó feladatokat. Hozzátette: a terv részeként szeretnék növelni a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejleszteni az ott alkalmazott termelési technológiát, a feldolgozást. A kormány szeretné elérni, hogy az európai exportpiacon is versenyképes fajokat vonjanak be a tenyésztésbe.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke arról számolt be, hogy az idei haltermés sokkal jobb volt, mint a tavalyi, a bőséges csapadéknak köszönhetően a tavakat fel tudták tölteni a termelők az üzemi vízszintre, valamint a takarmányárak terén is kedvező fordulat történt. A magyar haltermelők biztosítani fogják a karácsonyi asztalra a kiváló minőségű hazai halat - jelezte. Adatai szerint Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termelt halfaj a ponty, ebből tavaly több mint 11 000 tonna piaci méretű korosztályt halásztak le a 26 000 hektáron gazdálkodó tógazdasági haltermelők. Afrikai harcsából pedig több mint 4000 tonnát termeltek a precíziós zárt rendszerekben.
Forrás: Agrárminisztérium
