Általában ugyanazokon a helyeken figyelhetjük meg őket, ahol a korábbi években is gyakran feltűntek. Nagyon ragaszkodnak a télre kiválasztott területükhöz, azaz a telelő egyedek is revírt tartanak.
A nagy őrgébics kedveli a fákkal, bokrokkal tarkított, nyílt pusztai területeket, a legelők, kaszálók környékét, így a Kis-Sárréten könnyen talál magának alkalmas élőhelyeket. Az ilyen, tradicionális helyeken jelenleg mintegy 18-20 példányt figyeltek meg, de nyilván ennél több is tartózkodhat a térségben. Ez a szám megfelel a korábbi évek átlagának.
Tipikus vártamadár, egy-egy kiemelkedő pontról, legtöbbször kisebb fákról, bokrokról, elektromos illetve telefonvezetékekről kémleli a vadászterületét és innen csap le zsákmányára, máskor vércséhez hasonlóan, szitálva keresi azt meg. A nálunk telelő madarak legtöbbször apró rágcsálókat, ritkábban kistestű énekesmadarakat zsákmányolnak, de amennyiben az időjárás engedi, úgy nagyobb testű rovarokat is fogyasztanak.
A vártahelyén gyakran közelről is megfigyelhetjük ezt a fekete rigónál alig kisebb madarat, melynek felsőteste hamuszürke színű, alulról fehér, szárnya és farka fekete. Testméretéhez képest nagy feje szintén szürke, s egy fekete szemsáv húzódik rajta. Kampósan végződő, erős csőre is ragadozó életmódjára utal.
Európa és Ázsia nagy részén fészkel, de Észak-Afrikában is megtalálható. Hazánkban kis számban a Szatmár-beregi részeken költ, az Alföldön csak téli vendég. Több népi neve is ismert, leggyakoribb a bábaszarka, de Erdélyben többek között használatos a szarkakergető, a szarkacserregő és a szarkakirály elnevezés is.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
