A szakértő kifejtette: aki ingatlanbefektetésben gondolkodik, az elmúlt években a koronavírus-járvány óta jó néhány dilemmával találkozhatott. Előbb a pandémia, majd a rövid távú lakáskiadás önkormányzatok általi korlátozhatósága – utóbbira a gyakorlatban nem vagy alig került sor eddig, de mint bizonytalansági tényező megmaradt. Ingatlanba pedig egészen tavalyig megérte befektetni, hiszen folyamatosan nőttek a lakásárak, a bérbeadás pedig négy-hat százalékos hozamot jelentett. Most, amikor az ingatlanárak stagnálnak vagy néhol már csökkennek, és az állampapírok az ingatlanhoz képest több mint háromszoros hozamot kínálnak, egy-kétéves távon egyértelműen jobb befektetésnek bizonyulnak – mutatott rá a szakértő.
Az albérletpiacon a kereslet és a kínálat is bővült. Amire folyamatosan igény van, az a jó állapotú, az újszerű, illetve néhol az új építésű lakások, valamint a garzonok, amelyek könnyen el- és kiadhatók. A bérbeadóknak és a bérlőknek is egyre fontosabb az energiahatékonyság, a bérlők az alacsonyabb rezsi fejében hajlandók lettek valamivel magasabb bérleti díjat fizetni.
– A kiadhatóság szempontjából szintén népszerűek a három-négy szobás lakások. A lakhatási költségeket megosztva, szobánként jellemzően főiskolások, egyetemisták veszik ki ezeket. Párok esetén megszokott a közösen fenntartott albérlet – mondta Balogh László.
Az előbb felsoroltak jellemzően nagyvárosi, társasházi lakások. A három-négy fős albérletek pedig nem csupán a diákokra jellemző összeköltözést jelentik, hiszen ahol beruházás zajlik vagy zajlott, az azonos helyen dolgozó kollégák is dönthetnek úgy, hogy egyazon lakás egy-egy szobáját kiveszik. A falusi CSOK és a munkahelyek közelében elérhető megfizethető lakhatási lehetőség felhajtó erő lehet az adott térség ingatlanpiacát tekintve – mutatott rá a szakértő.
Jóval kisebb szegmenst és keresletet jelentenek az albérletpiacon belül a kiadó családi házak. Balogh László elmondta, házat azok bérelnek, akiknek kifejezetten erre van szükségük – például gyerekkel és háziállattal költöznének –, ezek jellemzően kijjebb találhatók és drágábbak is.
Hozzátette ugyanakkor, hogy noha az ingatlan.com albérletállományának csak a tíz százalékánál tüntetik fel, hogy kisállat hozható, sok bérbeadó jött rá arra, hogy pont a családok, kisállattartók azok, akik jobban megbecsülik a lakhatási lehetőséget. Összevetésül érdemes megemlíteni, hogy néhány évvel korábban feleennyi állatbarát albérletet kínáltak – említette meg Balogh László.
A szakértő szavaiból kiderül, jogilag szabályozottabb és fehérebb lett az albérletpiac. Ami a jogi részét illeti, egyre többen vannak, akik közjegyző előtt tesznek nyilatkozatot arról, hogy hol ki fogadja be a velük költöző kiskorúakat, ha az albérleti lakhatásuk megszűnne. Ez bár első hallásra furcsa lehet, valójában kettős célú: véd az utcára kerüléstől, a bérbeadó pedig ajtón kívül tudhatja azt a bérlőt, aki nem fizet.
Ezzel együtt szerződést is jóval többen kötnek, főleg a kilencvenes évekhez viszonyítva. Miután 2010-et követően a lakáskiadás után csak személyi jövedelemadót kell fizetni, még többen terelik teljesen hivatalos útra a lakásbérlést.
Aki pedig közvetítőn keresztül bérel, gyakran találkozhat azzal, hogy jövedelem- vagy munkáltatói igazolást kérnek tőle. Balogh László megjegyezte, hogy amíg egy eladó hónapokig is várhat érdeklődőre, a bérbeadóknak választási lehetőségük van. A bérlők egyharmada ajánlás, ismeretség útján talál lakhatást.
Forrás:VG
