Ekkor kezdték ugyanis forgatni A kék bálvány című filmet, amely az első magyar hangosfilmként vonult be a történelembe. Olyan népszerű színészek játszottak benne, mint Jávor Pál, a főszereplő, Beregi Oszkár és Gózon Gyula. Történelmi fontossága ellenére azonban óriási bukás volt, mert a magyar közönség nem tudott azonosulni a témájával.
1930 április 28-án kezdték el forgatni az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt, amely végül filmtörténelmet írt. A mozit 1931. szeptember 25-én mutatták be, nagy várakozásokkal, hiszen ekkoriban itthon ez a technológia még ismeretlennek számított - írja a Ridikül.
A forgatás a régi Corvin Filmgyár telepén, a budapesti Gyarmat utcában zajlott, a végeredményt pedig a budapesti Royal Apolló moziban mutatták be. Olyan népszerű színészek játszottak benne, mint Jávor Pál, a főszereplő, Beregi Oszkár és Gózon Gyula. Rendezte Lázár Lajos, operatőre Eiben István volt. A filmet óriási várakozás előzte meg, és mindenki biztos volt benne, hogy az új technológia letarolja majd a filmipart – de egyelőre nem így történt. A kék bálvány ugyanis, valószínűleg a témája miatt, hatalmas bukás lett itthon.
A nézők ugyanis nem tudtak azonosulni a sztorival: Lóránt báró, miután tönkremegy, kivándorol Amerikába, s pincérként helyezkedik el egy bárban. Amikor az egyik vendéget nem hajlandó kiszolgálni, elbocsájtják állásából. Ám a szerencse mellészegődik: egy sorsjegyen farmot nyer, igaz, csak a hatodrészét. Ott menten beleszeret az egyik társtulajdonosba, nem is sejtve, hogy a lány valójában milliomos. A rossz történetet egy rossz forgatókönyv dolgozta fel, minden rossz volt rajta, úgyhogy a hazai közönségnek nem tetszett, nem is fogadta el. Csupán a film két betétdala volt sikeres.
Ennek ellenére egyértelmű, hogy A kék bálvány történelmi jelentőségű: megnyitotta a magyar hangosfilmgyártás hosszú sorát.
