35 éves a „sárga újság” – momentumok az elmúlt három és fél évtizedből

11:27 | Mikóczy Erika

Egy kis időutazásra invitáljuk önöket. 35 évvel ezelőtt, 1991. október 2-án jelent meg először a Heti Mérleg, amely 1999-től kéthetente, Csabai Mérlegként jut el olvasóinkhoz. A jubileum alkalmából felvillantunk néhány momentumot az elmúlt 35 évből az újságban megjelent cikkek alapján. Köszönet mindazoknak, akikről írhattunk, akik olvasták az újságot, és akik az elmúlt három és fél évtizedben bármilyen módon közreműködtek abban, hogy a lap megszülethessen.

 
1991/5. szám – Cseh Tamás: Mert énekelni akarok…

„Dalaink 20 év óta arról szólnak, hogyan élünk. Hogy Kelet-Európáról énekelek? Életünket, gyermekeink életét az határozza meg, ami itt, Kelet-Európában történik. Muszáj erről énekelni, mert ez izgat minket. Ily módon lehet politikusabbnak ítélni ezeket a dalokat, de semmiképp sem kitervelten azok. Régen egy rendszer volt: a rossz rendszer. Elég volt, hogy elindulj – aki arra fordult, veled volt. Ma ahányan vagyunk, annyifelé megyünk, annyiféle pálya, életlehetőség, szándék, karrier.”

 

1992/11. szám – Göncz Árpád Békéscsabán

Göncz Árpád köztársasági elnök Pap János polgármester meghívására vett részt azon a közgyűlésen, amelyen Fekete Pált, az 1956-os Megyei Forradalmi Tanács elnökét Békéscsaba díszpolgárává választották. Ugyancsak aznap, ő nyitotta meg az Oriens ’92 – I. Kelet-Európai Kultúrbörzét a színházban, ahol a Nemzeti Színház művészei Sütő András, Advent a Hargitán című darabját adták elő. Göncz Árpád ezt mondta: „A komp Magyarországgal elindult Nyugat felé – reméljük, a túlparton biztonságosan le is tudjuk ereszteni a horgonyt.”

 

 Göncz Árpádot Gécs Béla az általa készített mini Heti Mérleggel ajándékozta meg

 
1993/34. szám – Megnyílt az evangélikus gimnázium

Több százan gyűltek össze az evangélikus nagytemplomban, ahol a 160 diákkal újrainduló Békéscsabai Evangélikus Gimnázium tanévnyitója előtt igét hirdetett dr. Harmati Béla püspök. Kiemelte: „hirdessük Jézus fényét, Isten világosságát! 275 év története néz itt ránk, gondoljunk elődeinkre és arra, hogy ez iskolában korábban már sugárzott valami a világosságból! Hálaadással tekintsünk vissza Békéscsaba múltjára és evangélikus egyház hagyományaira! A leendő tanulók legyenek büszkék e hagyományokra!”

 

1997/37. szám – Az első Csabai Kolbászfesztivál

Egyesek szerint egy parasztlakodalomra, mások szerint a müncheni sörfesztiválra hasonlított leginkább az első Csabai Kolbászfesztivál. De talán az a nézet a leghelyénvalóbb, mely szerint valami olyan különleges dolgot talált ki Ambrus Zoltán, és valósított meg számtalan segítőjével, amelyet még nem látott ország-világ. „Ilyen kiváló rendezvényen még soha nem fordultam meg – mondta Orbán Viktor, a Fidesz-MPP elnöke, aki Prisztavok Mátyás csapatában maga is részt vett a kolbászkészítők versenyén.

 

 Kudlik Júlia és Koós János a Csabai Kolbászfesztivál zsűrijében

 
2000/11. szám – Millenniumi iskolanap

Hajdan kicsit irigykedtünk a szüleinkre, nagyszüleinkre, akik annyi mindent élhettek át, miközben körülöttünk úgymond nem történt semmi. Aztán egyszer csak izzani kezdett a levegő, és alig több mint tíz éve már velünk íródott a történelem. A millenniumi iskolanapon városunk diákjai most 1000 év történelmét sűrítették egy napba. Történelmi jelmezversenyen és más megmérettetéseken bizonyították, hogy tarsolyukban a múlt tanulságaival készek megbirkózni a XXI. század kihívásaival.

 

2004/9. szám – Otthon Békéscsabán, az Európai Unióban

 Hazánk másik 9 országgal együtt csatlakozott az Európai Unió eddig 15 országból álló családjához. Kíváncsiság, várakozás van bennünk, biztos munkát, tisztább környezetet, nyugodt öregkort, könnyebb megélhetést remélünk. Tudjuk, hogy ez máról holnapra, nem következhet be, azonban dolgozni tudó és szerető emberekkel, idővel elérhető. Rengeteg érték a hozományunk, termékeinkkel, kultúránkkal, hagyományainkkal gazdagítjuk az Európai Uniót. Miért ne lehetnénk a csatlakozás nyertesei?

 

2004. május elsején a csabai repülőtéren is ünnepeltünk 

 
2007/15. szám – Mélygarázs és szökőkút a belvárosban?

A városfejlesztési tervben szerepel a történelmi városközpont megújítása, ott ma jobbára csak átmenő forgalom van, illetve parkolóként működik. Rendezvényteret hoznának létre és olyan fejlesztéseket generálnának, amelyek megtöltik élettel a város szívét. A gépjármű-forgalmat a Szabadság tér és a Kossuth tér között aluljáró megépítésével a földszint alá terelnék, és mélygarázs épülne. A Fiume előtt kapna helyet egy szökőkút, és a rendezvénytér a Kossuth tér felől rózsalugassal zárulna.

 

2010/18. szám – Szennyvízcsatornázás, mérföldkő

Vantara Gyula polgármester dobpergés kíséretében fordította el az új végátemelő berendezés kapcsolóját a szennyvízberuházás hivatalos nyitányaként megrendezett avatóünnepségen. Az újonnan elkészült kulcsfontosságú létesítmény segítségével az eddig csatornázatlan területek is bekapcsolódhatnak a város szennyvíztisztítási rendszerébe. Ezen kívül eddig 15 kilométer gravitációs vezeték, 7 kilométer nyomóvezeték és 3 kisebb átemelő épült meg, és a közel 9000 bekötővezetékből több mint 700 készült el.

 

2016/12. szám – Befejeződött a vasútfejlesztés

Békéscsaba eddigi legnagyobb beruházása ért a végéhez: 35 milliárd forintot fordítottak a vasút-korszerűsítésre. Ez tartalmazta a vasútállomás épületének és környezetének a felújítását, a kétszer kétsávos Orosházi úti felüljáró megépítését, a repülőhíd felújítását, a Szerdahelyi utcai aluljáró megépítését. Az átadón Tokaji Róbert, a MÁV műszaki igazgatója elmondta, hogy a felújításnak köszönhetően, a tervek szerint magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó vonatok is érkezhetnek ide a jövőben.

 

 A vasútfejlesztés hivatalos átadása 2016-ban

 

2018/9. szám – „Békéscsaba 300” emlékév

Egy a város történetét bemutató filmmel vette kezdetét április 28-án a Jókai színházban az az ünnepség, amellyel elindult a Békéscsaba újratelepítésének 300. és várossá nyilvánításának 100. évfordulója alkalmából létrehozott programsorozat. Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár megjegyezte: az ilyen jubileumi alkalmakon lehet igazán átélni az összetartozást. Az egész éven át tartó rendezvénysorozat tanúbizonyságot tesz arról, milyen értékes kulturális élet alakult ki itt az évek során.

 

2019/11. szám – Kiégett az István malom

Május 21-én kigyulladt a Gőzmalom téren álló István malom. A tűzesetet néhány perccel 17 óra után észlelte egy járókelő, aki értesítette a katasztrófavédelmet. A több mint százéves, több éve üresen álló ipari műemlékhez ötös, kiemelt fokozatban riasztották a tűzoltókat, akik Békéscsaba mellett még hat településről érkeztek a helyszínre. A lángok átterjedtek az épület összes szintjére, 18.30-ra összeomlott a tetőszerkezet és az épület mind a hat szintjének födémszerkezete beszakadt.

 

2019. május 21-én kigyulladt a Gőzmalom téren álló István malom

 
2019/19. szám – Átadták az M44-es első szakaszát

Elkészült az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt és Kondoros közötti szakasza, amelyet október 2-án adtak át. A fejlesztés Békés megye egyik legjobban várt és legtöbbet emlegetett beruházása. A 62 kilométeres szakasz átadásával, 20 perccel csökken a menetidő Budapest és Békéscsaba között. A Tiszakürt–Kondoros közötti szakasz biztonságosabbá teszi a közlekedést, tehermentesíti a 44-es számú főutat, csökkenti a zaj- és levegőszennyezettséget. A beruházás 145 milliárd forintba került.

 

2020/6. szám – Koronavírus-járvány

Szarvas Péter polgármester: „Mindnyájunk részéről felelős magatartásra van szükség ahhoz, hogy a koronavírus-járvány terjedését tőlünk telhetően lassítsuk vagy megakadályozzuk. Békéscsaba polgármestereként olyan intézkedéseket hoztam és hozok, amelyek ezt a célt szolgálják. Soha nem gondoltam volna, hogy eljön az a nap, amikor leáll a város kulturális, oktatási, sport és civil élete, nehéz helyzetbe kerülhetnek gazdálkodó szervezetek és munkavállalók. Fogjunk össze, hogy a krízishelyzet hatásait minimalizáljuk.” 

 

2022/13. szám – Hídavatás hordógurítással

A Békésmegyei Közlöny 1879 júniusában írta a következőket: „Csaba városa a Széchenyi liget előtti fahíd helyére vashidat fog építeni, ismét egy lépés előre...” A Sztraka Ernő által tervezett, vaslemeztartós, téglahídfős létesítmény ezután a város egyik ékessége lett. A mai Kiss Ernő és Kórház utcai vashíd története a napokban egy újabb fejezettel gazdagodott: június 25-én, ünnepélyes keretek között avatták fel az újjáépített, régi fényében tündöklő hidat.

Galéria

További programok »

FEL