Pénteken még csak lajstromba kerültek a beérkezett pályamunkák, de szombaton már a szakavatott zsűri hibákat kereső szemei elé kerültek azok a az alkotások, amelyekkel a művészek neveztek a versenyre. A fesztivál célja megkeresni azokat a pályamunkákat, amelyek hűen követik a tájegységenként eltérő népi motívumokat.
Ruházatban szükséges megkülönböztetni a népi viseleteket, illetve azokat az akár napjainkban is hordható modern darabokat, amelyek egy-egy tájegységre jellemző motívumokat mintázzák, esetleg egykori technikákkal készültek. A szőtteseknél külön díjazzák a szakrális, tehát a templomokban vagy egyéb vallási eseményeken megjelenő díszeket vagy viseleteket.
A házigazda Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke elmondta, hogy a beérkezett munkák a hagyományos kézműves tudás sokszínűségét, továbbélését és megújulását egyaránt tükrözik és a zsűri döntése alapozza meg a jubileumi, huszadik fesztivál kiállítási anyagát. A tárlatnak két helyszín, a Békés Megyei Könyvtár és a Munkácsy Mihály Múzeum ad majd otthont.
– Mindig arra törekszünk, hogy a tárgyalkotó népművészetet ne csak a múzeumban lássuk, hanem próbáljuk meg használni és viselni. Napjaink viseletkészítői is arra törekszenek, hogy a mai modern ruhákon megjelenjenek az egykori viseleti jegyek, motívumok. Ezt egyébként kreatív iparnak is nevezhetjük, meggyőződésem, hogy a magyar népművészet a kreatív ipar kincsesbányája lehet, vagy már most is az – hangsúlyozta Pál Miklósné.