Zupkó Gábor: Hajlamosak vagyunk elfeledkezni az Európai Unió pozitívumairól

Két előadást is tartott Békéscsabán a közelmúltban Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Előadásain a csabai diákok megismerkedhettek az Európai Unió szerepével, jelentőségével és feladataival is. Zupkó Gáborral a 7.Tv Aktuális című műsorában Szabó Rita műsorvezető beszélgetett.

 

– Miért tartja fontosnak, hogy már diákkorukban megismerkedjenek a fiatalok az Európai Unióval?

 

Mindannyian európai uniós polgárok vagyunk. Az Európai Unió nem Brüsszelben van, hanem például Békéscsabán és mindenütt az Európai Unió területén. Mint európai uniós polgárok, fontos hogy megismerjük az Európai Unió működését, és befolyásoljuk a döntéseket. Fontos, hogy legyen párbeszéd az uniós polgárokkal, a fiatalok megismerjék az unió törekvéseit és működését, annak előnyeit és kihívásait. Ezért látogattam Békéscsabára is, és itt izgalmas beszélgetést folytattam a középiskolásokkal.

 

– Milyen témaköröket boncolgattak ezeken az előadásokon?

 

Elég átfogó volt, de főleg az Európai Unió jövőjéről és a kihívásairól beszéltünk.

 

– Mit gondol? A magyar emberek mennyire vannak tisztában az Európai Unió szerepével, feladataival?

 

Európában általában sok félreértés van az Európai Unió működésével kapcsolatban, de a magyar polgárok semmivel sem kevésbé tájékozottak, mint az európai átlag. Ez köszönhető annak is, hogy a csatlakozás környékén nagyon aktív volt a felvilágosítás, ráadásul a középiskolában is vannak európai uniós alapismeretek. Egy picit, remélem, hogy köszönhető a mi tevékenységünknek is. Minden megyeszékhelyen, így Békéscsabán is van egy információs iroda, ahova fordulhatnak kérdéseikkel a helybéliek, illetve az iroda is igyekszik aktívan tájékoztatást nyújtani az Európai Unió tevékenységéről.

 

– A diákok hogyan fogadták az előadást? Mennyire voltak érdeklődőek e tekintetben?

 

Nagyon pozitív élményem volt Békéscsabán. Aktívak voltak a diákok, részt vettek, kérdeztek.  Nagyon felkészültek voltak. Kérdésekkel készültek, és a kérdésekből úgy látszott, hogy ismerik az alapvető kihívásokat, és érdeklődtek az unió működése iránt.

 

– Sokat hallhattunk mostanában a Brexitről. Mit jelenthet hosszú távon az Európai Unió számára az Egyesült Királyság kilépése?

 

Ez egy rendkívül sajnálatos döntés, de demokratikus döntése az egyik tagországnak. A kilépési folyamattal kapcsolatos tárgyalások most folynak, remélem, hogy egy kiegyensúlyozott megállapodás születhet a kölcsönös előnyöket figyelembe véve. Van ennek a döntésnek egyébként egy pozitív mellékhatása is. Kicsit marcangoló vita folyt a Brexit előtt és után az Európai Unió jövőjéről, de közvetlenül a döntés után a 27 maradó tagország vezetője összejött, áttekintette az Európai Unió előtt álló kihívásokat. A magyar vezetők is ott voltak. Kifejezték, hogy az országaink előtt álló kihívásokra és az Európa előtt álló kihívásokra a legjobb választ az Európai Unió tudja megadni. Ezért hisznek az unió jövőjében, az unió tagjai szeretnének maradni, és válaszokat kívánnak közösen találni a kihívásokra. Az Európai Unió jövőjéről szóló vita most folyik. Eközben egy kicsit a hangulat is megváltozott. Másfél, két évvel ezelőtt az európai gazdaság döcögősen indult be. Nagyon sokan féltek az Euroszkeptikus pártok megerősödésétől, most pedig úgy látjuk, hogy dinamikusan növekszik az Európai Unió gazdasága, benne a magyar gazdaság is. A foglalkoztatottság sem Európában, sem Magyarországon nem volt ilyen magas, kicsit optimistább a környezet. Talán a legfontosabb az, hogy beindult egy progresszív, jövőbemutató vita az Európai Unió jövőjéről, és nem egy pesszimistább hangulat uralkodott el. Időközben a választásokon a különböző tagországokban különböző pártok nyertek, de mindegyik a jellemzője, hogy az Európai Unión belül képzeli el az országa jövőjét. Azt gondolom, hogy most az Európai Unió jövőjéről egy nagyon pozitív vita folyik. Lehet ez részben a Brexit pozitív mellékhatása, miközben egyébként nagyon sajnálom ezt a döntést.

 

 

– Ez a pozitív irányú változás az Európai Unióban minek köszönhető?

 

A személyes véleményem az, hogy hajlamosak vagyunk elfeledkezni az Európai Unió pozitív hatásairól, és a vitákra összpontosítani. Izgalmasabbak a viták, és elfelejtjük azt, hogy ennek a közösségnek az egyik legfőbb eredménye, hogy az Európai Unió területén évtizedekig megőrizte a békét, ami nem volt jellemző erre a kontinensre. Elfelejtjük, hogy mennyiben jelenti az egységes piac a gazdaság egyik fontos motorját, és mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy ezek az országok a közösségnek a részei. Globális folyamatokat tudnak befolyásolni. Egyedül nem tudnának, de egy félmilliárdos közösség részeként, a világ legnagyobb kereskedelmi együttműködésének a részeként, világméretű folyamatokat tudnak befolyásolni. Tehát a béke, a gazdaság, és a globális befolyás szempontjából alapvető az uniós tagság. Amit néha elfelejtünk, hiszen ez olyan természetes. Sokan egyébként a Brexit hívei közül is azt mondják most, hogy ez olyan automatikusnak tűnt – lehet, hogy már meg is változtatnák a véleményüket többen. Ne vegyük automatikusnak ezeket, ébredjünk rá a jelentőségére –  a Brexit döntés az egy ilyen ébresztőóra volt. Hogy nem automatikus a kereskedés, a személyek szabad mozgása, az egységes piac működése, vagy pedig a támogatási alapok megléte. Ez mind-mind az uniós együttműködésnek köszönhető. Emellett ha együtt szólalunk föl globális szinten, annak van hangja, külön-külön viszont nincs ilyen befolyásunk.

 

– Az Európai Uniónak milyen szerepe van a tagországok mindennapjai tekintetében? Illetve hogyan áll a felzárkóztatás?

 

Ha csak a mindennapokat nézzük, például legutóbb uniós szinten közösen született döntés a bankkártyákra vonatkozó költségek korlátozására. Ez hasonló a roaming díjakkal kapcsolatos döntéshez, ami a mobilköltségek csökkentéséhez járult hozzá, és a mindennapjainkat befolyásolja. Vagy például a repülőjegyek ára jelentősen csökkent, amikor a monopóliumokat megtörte az uniós döntés. A mindennapjainkat leginkább az befolyásolja Magyarországon, hogy a mi gazdaságunk exportorientált. A magyar gazdaság exportjának a 80 százaléka, vagy annál kicsit több is az egységes piacra irányul. Gyakorlatilag az uniós piacon értékesítjük azoknak a termékeknek a többségét, amit a magyar gazdaság megtermel. Ezért nyugodtan mondhatom, több százezer magyar állása függ attól, hogy sikeresek legyünk ezen a piacon – és sikeresek vagyunk. A magyar gazdaságnak, a magyar exportnak pozitív a mérlege az uniós piac felé. Tehát hatékonyak vagyunk, sikeresek vagyunk. Az európai gazdaság csak akkor lehet versenyképes és sikeres, ha minden régiója sikeres, és hozzájárul a fejlődéséhez. Ezért működik a regionális politika, működnek a kohéziós alapok. A legtöbb magyar régió részesül ebből, hogy fejlődjön az infrastruktúra, hogy el lehessen jutni egyik helyről a másikra, hogy jó legyen az oktatás, sikeres legyen a képzés. Mert ott lehet jól befektetni, ahova el lehet jutni, ahonnan el lehet szállítani a termékeket, ahol jól képzett szakembereket lehet alkalmazni, ahol támogatást lehet adni a kis- és közepes vállalkozásoknak az elinduláshoz és a versenyképességhez. Ezért is fontos Magyarország számára ez a regionális politika, ami remélem, hogy a következő időszakban is megfelelő támogatást fog kapni.

 

– Hogyan áll a források lehívásával hazánk?

 

Ebben elég hatékony Magyarország. Több változás, átszervezés is történt. Erről nem nekem kell véleményt mondani, hiszen ebben a magyar kormányzatnak van feladata. Amit lehet javítani – de ez minden országra érvényes –, az a források felhasználásának a hatékonysága. Hogy az valóban működő gazdaságba kerüljön, és hozzájáruljon egy versenyképességi, termelékenységi fordulathoz. Hiszen az ország akkor tud felzárkózni az uniós fejlettségi átlaghoz, hogyha a gazdaság még talán ennél is nagyobb mértékben növekszik. Ahhoz viszont valóban szükség van arra, hogy ezeket a pénzeket valóban a működő gazdaságban, és hatékonyan használjuk föl.

 

– A 2020 utáni tervezési ciklusról lehet-e már esetleg valamit tudni?

 

Megkezdődött az ezzel kapcsolatos vita. A közeljövőben Budapesten is több konferencia foglalkozik majd ezzel, ezekre európai uniós biztosok is érkeznek.  Ennek a vitának része lesz, hogy mennyi forrásból gazdálkodhat majd az Európai Unió, mekkora lehet a költségvetés. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy mennyi juthat majd bizonyos területekre, kevesebb vagy több. Nyilvánvalóan egy érvágás Nagy-Britannia távozása, hiszen jelentősen hozzájárult az Európai Unió költségvetéséhez. Magyarország álláspontja az, hogy meg kell tartani a költségvetés ambícióit. Ez a bizottság álláspontjával egyezik. A bizottság is úgy gondolja, hogy a jövőben is szükség van regionális politikára, az agrárgazdaság támogatására. A konkrét összegekről, a mértékről és a szabályokról a következő időszak részletes vitái fognak majd szólni. Regionális politikára azért is szükség van, mert ez nemcsak egyfajta támogatás, nemcsak transzferként kell rátekinteni, hanem összességében, az Európai Unió egészét nézve: akkor lesz sikeres az Európai Unió, hogyha minden régiója hozzá tud járulni a versenyképes gazdaság növekedéséhez. Tehát leszakadó régiókkal nem lehet az unió egésze versenyképes és sikeres.

 

– Jelenleg a migráció kérdése is sokakat foglalkoztat. Az Európai Unióra ez milyen hatással van, illetve hogyan próbál ezen a helyzeten segíteni?

 

A migrációval kapcsolatos kihívásokat nem az Európai Unió találta föl, nem is Magyarország természetesen. Elsősorban a kihívást az irreguláris migráció okozza, aminek egy váratlan hulláma érte el Európát 2015-ben, és erre nem volt senki sem felkészülve. Sem Magyarország, sem a tagországok, sem az uniós intézményrendszer. Egy olyan hullám, amivel akkor, és abban a pillanatban nem tudott hatékonyan megbirkózni. A jelen pillanatban azt kell, hogy mondjam, hogy a migráció, különösen az irreguláris migráció kezelésével kapcsolatban csaknem konszenzus van. Az a konszenzus, hogy az irreguláris migrációt meg kell próbálni megelőzni. Ennek érdekében az Európai Unió a tagországokkal egyetértésben nagyon sok mindent tesz. Így az afrikai országokban befektetünk, támogatást adunk, hiszen úgy lehet a legjobban megelőzni a migrációt, ha el sem indul valaki, ha az életpályáját ott helyben tudja elképzelni. Az afrikai országokban meg kell küzdeni a klímaváltozással, gazdasági perspektívát kell adni. Ehhez közvetlen támogatást ad az Európai Unió. Az Európai Unió és Törökország által aláírt nyilatkozatnak köszönhetőben abból az irányból praktikusan megszűnt a migráció. Az ott lévő menekültek ellátásához több milliárd eurós támogatást ad az Európai Unió. Nagyon sokan ott maradnak, vissza szeretnének térni Szíriába, ha megszűnik a konfliktus, addig sem utaznak tovább. Közösen lépünk fel a csempészhálózatokkal szemben, közösen erősítjük meg a határainkat. Amiben véleménykülönbség van, az például az, hogy az érkező menedékre jogosultak elosztása a szolidaritás keretében megtörténjen, vagy pedig más típusú szolidaritást is mutathatnak a tagországok. Tehát pénzügyi segítséggel is ki lehet mutatni a szolidaritást. A közbeszédben erre a véleménykülönbségre szűkül le a vita. Ez picit nehézséget okoz, mert úgy tűnhet, hogy semmiben sem értenek egyet a tagországok, és az intézmények. Valamiben egyetértenek: a megelőzésben, a határok megvédésében, az illegálisan itt tartózkodó migránsoknak visszatérítésében. Ez több ezres mértékben történik ma is. Hogy a szolidaritás milyen módon valósulhat meg, arról folyik a vita. Júniusra tervezik az európai vezetők, hogy valamilyen kompromisszumot kidolgoznak. Remélem, hogy lesz ebben is kompromisszum, mint ahogy az összes többi kérdésben. Eddig az Európai Unió intézményrendszere hatékony volt. Aki esetleg a vitából arra következtet, hogy ez nagyon vitatkozó intézményrendszer, annak részben igaza van. De egy demokratikus intézményrendszer. Semmilyen olyan szabály nem születhet európai szinten, amiben a tagországok demokratikusan megválasztott vezetői nem alkottak véleményt. Egyébként a sok vita után általában nagy többséggel egyetértenek. A miniszteri tanács statisztikái alapján a magyar szavazatok 97 százalékban a többséggel együtt voltak. Magyarország is részese ennek a kompromisszum-keresésnek. A közbeszéd sajátja, hogy többet beszélünk arról a három százalékról, ahol inkább vita volt.

 

 

 

Megosztás:

Címke: , ,