– Hazahoztuk a Magyarországnak járó 16,4 milliárd eurónyi európai uniós fejlesztési forrást, és most ennek kézzelfogható eredménye van: megjelent a Magyar Közlönyben az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz felülvizsgálata, így hivatalosan is elkezdődhet a jelentős részben IKOP Pluszból finanszírozott Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv projektjeinek megvalósítása – írta a tárcavezető.
A miniszter úgy fogalmazott, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tíz év alatt összesen 3550 milliárd forintból újítja meg a magyar kötöttpályás közlekedést. Ennek legfontosabb finanszírozási pillére az IKOP Plusz, amely a jelenlegi uniós ciklusban 1406 milliárd forintot biztosít a fejlesztésekre, a következő uniós ciklus projektjeire pedig további 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás áll rendelkezésre mostantól, így a tárcánk több mint 2000 milliárd forintnyi vasútfejlesztést indíthat el ténylegesen.
– A program részeként fejlesztjük a Budapest–Veresegyház–Vác és a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonalat, megújul a budapesti HÉV-hálózat, folytatódnak a budapesti elővárosi vasútfejlesztések, miközben országszerte új beruházások indulnak. Elkezdődik a Debreceni Nagyállomás rekonstrukciójának előkészítése, a Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítése, a miskolci és a szegedi fővonal 160 km/h sebességre fejlesztése, a pécsi fővonal átépítésének előkészítése, új intermodális közlekedési csomópontok épülnek, meghosszabbodhat az M3-as metró és megépülhet a pesti és budai fonódó villamoshálózat folytatása, valamint számos regionális vasúti pálya és állomás korszerűsítése indul el. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv így valóban országos fejlesztési program: a budapesti agglomerációtól az Alföldön át egészen Nyugat-Magyarországig javítja a vasúti közlekedés színvonalát. A program része a vidéki villamosítatlan vonalak közül a nagyobb megyeszékhelyek felé közlekedők esetén új, akkumulátoros motorvonatok beszerzése is, pl. Salgótarján vagy Szekszárd felé – ismertette Vitézy Dávid.
A Baross Gábor Terv részeként ezzel együtt új InterCity-szerelvények, új HÉV-járművek, állomásfelújítások, pályarekonstrukciók, elővárosi vasútfejlesztések, a lassújelek felszámolása, Budapest és a vidéki nagyvárosok kötöttpályás hálózatának fejlesztése, valamint a nemzetközi vasúti kapcsolatok megerősítése is megvalósulhat.
Most már nemcsak tervezzük a magyar vasút megújítását, hanem hivatalosan is elkezdődhetnek azok a projektek, amelyek hosszú idő után ismét fejlődési pályára állíthatják a hazai kötöttpályás közlekedést. A vasútrombolás évei után most valóban a vasútfejlesztés korszaka következik.
Forrás: FB/Vitézy Dávid
