A Magyar Közút Zrt.-nél már november közepén megkezdődött a téli átállás az ország teljes területén, így Békés megyében is. Fagyás vagy hóesés esetén a lehető legrövidebb időn belül járhatóvá kell tenni a kezelőknek az utakat. A téli átállás témájában Virág Mihállyal, a Magyar Közút Zrt. Békés megyei igazgatójával beszélgetett még novemberben a 7. Tv Aktuális című műsorában Szabó Rita műsorvezető.
– Mit jelent pontosan a téli átállás?
– Azt jelenti, hogy azokra az eszközeinkre, amelyek valamilyen formában alkalmasak téli eszközök – sószórók, hóekék – hordozására, azokat felszereljük. Ezek egy folyamat, melyet mind a négy mérnökségünkön, Békéscsabán, Gyomaendrődön, Orosházán és Sarkadon is elvégzünk, minden mérnökségen az adott rendelkezésre álló géppark figyelembevételével. Nyilván az elosztás nem azonos, mert Békéscsabán nagyobb forgalmú, magasabb rendű úthálózatból több van, a sarkadi mérnökség területén viszont már kevesebb. Arányosan aszerint oszlanak el a gépek, hogy melyik mérnökségen, körülbelül milyen nagyságú beavatkozásra lehet számítani.
– Hány kilométernyi útszakasz biztonságos járhatóságáért felelősek itt Békés megyében?
– Békés megyében a kezelésünkben levő országos közutak hossza 1469 kilométer. Ez nagyjából úgy oszlik meg a négy mérnökség között, hogy Békéscsabán, Gyomaendrődön és Sarkadon 380 kilométer körüli található, Sarkadon pedig 318 kilométer nagyságrendű. Az úthálózatot az előkészítési folyamat részeként úgynevezett szolgáltatási osztályokba soroljuk, ami a forgalomtól függően különböző lehet, eszerint első, második, harmadik, negyedik és ötödik szolgáltatási osztályba sorolás lehetséges. Vannak olyan utak, amelyeket a helyzetükből adódóan sorolunk be, tehát nemcsak a forgalomnagyság az érdekes. Ilyenek a főutak. Az elsőrendű főutakat automatikusan kettes szolgáltatási osztályba kell sorolni, a másodrendű főutakat, mint például a 47-es, 46-os út, a hármas szolgáltatási osztályba. A megyében mintegy 900 kilométernyi út a negyedik és az ötödik kategóriába tartozik. Ezek a kategóriák, osztályba sorolások meghatározzák például az adott helyen nyújtandó szolgáltatásnak mennyiségét, szintidejét és gyakoriságát is. Ez most elsősorban télről beszélünk, de ugyanez van a nyári időszakban is, a nyári munkák tekintetében.
– Vannak-e kifejezetten olyan útszakaszok a megyében, amelyekre ilyenkor, a téli időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani?
– A besorolás határozza meg a szintidőt. A szintidő azt jelenti, hogy az észleléstől – az adott időjárási körülmény, adott esetben síkosság, vagy pedig hóesés észlelésétől – mennyi időn belül kell az adott szolgáltatási osztályba besorolt utakon a védekezést elkezdeni. Ez az elsőrendű főutak esetében általában egy-két óra, a másodrendű főutak tekintetében kettő-három óra, a többi utak tekintetében pedig olyan négy-hat óra. Ugyanúgy ez a szabályzat határozza meg a védekezési munkák befejezési határidejét is. Tehát hogy lehetőség szerint mi az a még elviselhető időpont, amikor a védekezési elhárítási munkákat el tudjuk végezni a síkosság-mentesítés, illetve a hó-eltakarítás tekintetében is.
– Milyen gépekkel végzik el a szükséges beavatkozásokat?
– Ezek a gépek úgynevezett eszközhordozók, tehát alapgépek. Nyári időszakban tehergépkocsik. Hál Istennek az utóbbi évekbe, folyamatosan minőségi cseréket hajtottunk végre. A valamikori korszerűnek számító Škoda Liaz tehergépkocsikat cseréltük le Renault, az utóbbi években pedig Mercedes típusú gépkocsikra. A felkészítés, illetve az átállás idején ezekre kerül a sószóró, illetve egy megfelelő felfogó szerkezeten keresztül pedig a hóeke.
– Hány géppel látják el ezeket a feladatokat?
– Különböző kategóriák vannak, mert több cserélhető adapter van, és ilyen szempontból elég nehéz is összeszámolni, hogy adott helyzetben mikor, mennyi van. 21 darab nagy teljesítményű teherautónk van, amellett még vannak Mercedes Unimog eszközhordozók, így összesen, egy időben 25 sószórásra alkalmas adapter működhet a megyében. Ez a síkosság-mentesítésre vonatkozik. Amikor olyan jellegű hóesés van, elegendőek azok a hóekék, mint amelyek alaphelyzetben ezeken a gépeken is vannak. Amikor viszont olyan időjárási körülmények vannak, hogy intenzívebben havazik, és például még szél is nehezíti a munkákat, akkor életbe lép az úgynevezett elhárítási fokozat. Ekkor 12 órás váltásban, 40-45 gép tud hó-eltakarítási munkát végezni.
– Ezek a járművek alkalmasak a nedvesített sószórásra?
– Az adapterek igen. Gyakorlatilag 80-90 százalékuk alkalmas a nedvesített sószórásra. Ennek az a lényege, hogy a szóráskor egy folyadékot permetezünk a kiszórandó sóra. Ezáltal a nedvesítés hatására nagyobb a tapadó-képessége, és a járművek vagy adott esetben a szél kevésbé hordja le a burkolatról. Ezért hatékonyabb a nedvesített sószórással való védekezés.
– Mennyi sókészlet szükséges egy ilyen téli időszakra, ha számszerűsíteni kellene?
– Ezt nagyon nehéz meghatározni. Van olyan év, amikor 1500-1800 tonna körüli sót használunk fel, valamikor pedig több mint 3000 tonnát. A sótároló kapacitásunk az közel 5000 tonna nagyságrendű, a tél során folyamatosan feltöltjük a készletet.
– Milyen időjárási viszonyok okozzák a legnagyobb gondot önöknek?
– Nyilvánvalóan a legnagyobb problémát a hófúvás, az intenzív havazás és az erős szél okozza. Nem is gondolná az ember, hogy adott helyzetben, ha nincs is jelentős hómennyiség, de száraz, hideg az idő, a hó, az könnyen felkapható. Viszonylag kevés hómennyiség esetében is egy erős szél tud hófúvásokat okozni. Természetesen minden közlekedő elvárná, hogy amikor ő elindul az autóval, tiszta legyen a felület őelőtte. Amikor észleljük a síkosságot vagy a havazást, akkor a telephelyről indulnak el a járművek. Ezek a járművek 25-35 kilométeres köröket kell, hogy bejárjanak. Ahhoz idő kell, hogy a legtávolabbi pontra is odaérjenek. Addig bizony a síkosság fennáll, addig bizony a hó az esik, és természetesen előfordul, hogy az első percekben valaki megcsúszik, amikor még nem ér oda a szórókocsi vagy a hóeke, mert fizikai lehetetlenség, hogy azonnal odaérjen. Természetesen azon igyekszünk, hogy mihamarabb odaérjünk, de van egy olyan átmeneti időszak, amikor még nem történik meg a síkosság-mentesítés, vagy éppen a hó-eltakarítás.
– 24 órás ügyelet működik a kiemelt időszakban. Mit lehet erről tudni? Hogyan oldják meg ezt az ügyeletet?
– Saját eszközökkel és saját személyzettel elsősorban, de ezek nem elegendők. Ahol nincs elegendő ember, télre határozott idejű szerződéssel felvett gépkocsivezetőkkel oldjuk meg a munkát. A békéscsabai mérnökségen például mindenféleképpen kell felvennünk a téli időszakra gépjárművezetőket, akikkel a váltásokat meg tudjuk oldani.
– Meddig tart a téli átállás időszaka, mikor fejeződik be?
– November 10-ével kezdődik és általában március 15-e az az időpont, amikor befejeződik. Persze ez nem egy kőbe vésett dolog, mert nagyban befolyásolja az időjárás. Előfordult már, hogy március 15-e előtt lefújtuk a szolgálatot, és olyan is, hogy még áprilisban is ügyeletet adtunk, és tartott a szolgálat.
