Mondhatjuk, hogy csökkent a szám. Mondhatjuk, hogy a statisztikában ez javulás. De annak a családnak, aki idén veszítette el a szerettét, ez nem vigasz. Ők nem azt nézik, mi volt tavaly. Csak azt érzik: ő már soha nem jön haza. Egyetlen elveszített élet is túl sok. Pótolhatatlan. Egy üres szék az asztalnál. Egy születésnap, ami csendben múlik el. Egy gyermek, aki válasz nélkül marad, ha kimondja: hiányzol. Nem az a kérdés, hogy kevesebb-e az áldozat. Hanem az: mikor értjük meg végre, hogy minden egyes élet kincs? Mert nem statisztikák ülnek a volán mögött – hanem emberek – hívja fel a figyelmet a rendőrség.
Vezessen felelősséggel, hogy mindenki hazaérjen!
