Mostanában, amikor lassan az aszfalt is olvadásnak indul a hazai közutakon, nehéz lehet a jegesmedvék helyébe képzelnünk magunkat. (Vagy épp ellenkezőleg? Inkább cserélnénk velük térfelet?) Pedig szerencsétlen emlősöknek hamarosan nem marad talpalattnyi helyük sem a túléléshez.
Az "utolsó jeges térség" nevű északi-sarki területről korábban úgy tartották a tudósok, hogy hosszabb ideig fagyott marad, mint az Északi-sark többi része. De egy új elemzés rámutatott, hogy tavaly nyáron rekord olvadás zajlott le ezen a helyen is. A hanyatlást a változó éghajlattal együtt járó erős szelek okozták.
– A Grönlandtól északra fekvő Wandel-tenger egy részét nevezték el a tudósok "az utolsó jeges térségnek". Normális esetben ezen a területen egész évben vastag, többéves jég marad meg. A tengeri jég az Északi-sarkvidék körül úszik, és természetes módon Grönland és Kanada északi partvidékénél halmozódik fel – osztotta meg térségről készült tanulmány részleteit a Washingtoni Egyetem egyik munkatársa.
A jegesmedvék a jeget arra használják, hogy fókákra vadásszanak, amelyek a befagyott vízen építenek odúkat, hogy felneveljék utódaikat.
2020 augusztusában a Wandel-tengeren áthajózó német kutatóhajó váratlanul nyílt vízen találta magát ott, ahol egyébként vastag jégnek kellett volna lennie. A kutatók jelenleg is műholdas felvételek és tengeri jégmodellek segítségével igyekeznek megtalálni a rejtély okát. A műholdas mérések tavaly tavasszal még azt mutatták, hogy a Wandel-tengert borító tengeri jég vastagabb volt, mint a korábbi években. 2020 augusztusára azonban a felvételek szerint rekordalacsony, 50 százalékos jégkoncentráció maradt.
A kutatók szerint a szokatlanul erős szelek kihajtották a tengeri jég zömét a térségből, de ez csak azért vált lehetségessé, mert az évek óta tartó felmelegedés miatt a jég elvékonyodott.
– A térségben 2020 telén és tavaszán voltak régebbi, vastagabb jégfoltok, amelyek besodródtak, de volt elég vékonyabb, újabb jég is, amely elolvadt és így előbukkant a nyílt víz. Ez beindította a hőenergia elnyelésének körforgását, ami még több jeget olvasztott el, annak ellenére, hogy a térségben volt vastagabb jég – áll a tanulmányban.
A kutatók szerint a rekord olvadás 80 százalékban az időjárással kapcsolatos tényezőknek, például a szélnek, 20 százalékban pedig a klímaváltozással összefüggő elvékonyodásnak volt köszönhető.
Forrás: MTI
