A cikk szerzői az online platformokon, például fact checking, azaz tényellenőrző portálokon, a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon és a Twitteren, valamint online sajtóorgánumokban felbukkanó álhíreket, pletykákat, összeesküvés-elméleteket gyűjtöttek össze 2019. december 31. és 2020. április 5. között. Összesen 2311 esetet találtak a világ 87 országából 25 különböző nyelven, amelyek a koronavírus eredetével vagy kezelésével kapcsolatban totálisan téves vagy félrevezető információkat tartalmaztak.
Ilyen például, hogy ha az ember sok hagymát eszik, esetleg ecettel gargalizál vagy éppen libazsírral keni be a mellkasát, az majd megöli a vírust. Arról is számtalan mém kering az interneten, hogy a tömény alkohol fogyasztása fertőtleníti a testet és végez a kórokozóval. A szaunán és a traktorozáson kívül ezt javasolta a COVID-19 ellenszereként a fehérorosz diktátor, Alekszandr Lukasenka is március végén.
A jó tanácsok nem is maradtak következmények nélkül: a tanulmány szerint 5876 esetben kerültek kórházba, ebből nyolcszázan életüket vesztették, hatvanan pedig teljesen megvakultak, miután metilalkoholt ittak a koronavírus elleni védekezésként. Katarban két egészséges dél-ázsiai férfi felülettisztítót vagy alkoholos kézfertőtlenítőt nyelt le, miután koronavírusos betegekkel kerültek kapcsolatba. Indiában tizenketten rosszul lettek, amikor mérgező maszlag magvaiból készített alkoholos italt fogyasztottak. Mindegyikük azt mondta, láttak egy YouTube-videót arról, hogy a maszlag magvai immunissá tesznek a koronavírus-fertőzéssel szemben.
Korábban a WHO közölte, hogy a koronavírust övező, infodémiának nevezett jelenség ugyanolyan gyorsan terjed, mint maga a vírus, és az összeesküvés-elméletek, pletykák, kulturális stigmák és álhírek hozzájárulnak a halálozások és megbetegedések számának emelkedéséhez.
A tanulmány szerzői a nemzetközi szervezetek, kormányzatok és közösségi platformok felelősségét emelték ki az infodémia elleni harcban. Ez utóbbiakat világszerte élesen bírálták, amiért túl lassan reagálnak az álhírekre. Egy júniusban közzétett felmérés szerint, amelyet a digitális gyűlölettel szembeni fellépésért küzdő központ, a brit Center for Countering Digital Hate készített, a Facebook több száz koronavírussal kapcsolatos posztot hagyott érintetlenül, figyelmeztető jelzés nélkül, hiába jelentették őket a felhasználók.
A közösségimédia-platformokon az internetes csalók is megpróbálnak hasznot húzni a járványból: néhányan például teljesen hatástalan kitűzőket árulnak, amelyek állítólag védenek a koronavírus ellen, mások pedig olyan ásványianyag-kiegészítő csodaszert kínálnak, amely valójában hígított fehérítő.
A vakcina szintén sokak fantáziáját beindította: annak ellenére, hogy a közösségi oldalak számos koronavírus elleni oltással kapcsolatos posztot eltávolítottak vagy megtévesztőként jelöltek meg, egy felmérés szerint az amerikaiak 28 százaléka gondolja azt, hogy Bill Gates arra akarja használni a vakcinát, hogy mikrochipet ültessen be az emberekbe. Szakértők úgy vélik, hogy a hasonló tévinformációk és az oltásellenesek alááshatják a koronavírus elleni oltás sikerét.
Forrás: qubit.hu
