A tavaszi fagyok gyorsan tönkre tehetik a termés jelentős részét, ez idén sem történt másként. A Nébih is megerősítette, hogy a legnagyobb problémákat a szokatlanul enyhe telek jelentik, valamint a kései, márciusi és áprilisi fagyok.
– Az utóbbi évek tapasztalata az Magyarországon, hogy ami lényegesen megváltozott, az a tél. Rendkívül enyhe teleink vannak, legfeljebb a tél végéhez közeledve lehetnek az évszakra jellemző hidegebb periódusok. Emiatt a termesztett csonthéjas gyümölcsfajok nagyon korán megindulnak, és ezért tudnak különösen komoly károkat okozni a tavaszi lehűlések és fagyok – közölte a Nébih.
Az eddigi betegségek mellé egy újabb veszélyforrás bukkant fel, méghozzá az idegenhonos kajszilevéltetű. Az új kártevő egy súlyos növényi betegséget, a kajszihimlőt okozó vírust aktívan terjeszti, de közvetlenül is képes károkat okozni. Ezért a kertekben és a gazdaságokban el kell kezdeni védekezni ellenük.
Az árak miatt sem lehetünk felhőtlenül boldogok
Az Európai Unión belül egységes a piac, a hazai kajszi termésmennyiség alakulása önmagában nem határozza meg az árakat, hiszen ebben az esetben az összes európai termésmennyiséget figyelembe kell venni, miután szabad az áruforgalom. Az azonban biztos, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan, idén sem lesznek olcsóbbak a gyümölcsök. A nagybani piacon a magyar kajszibarack kilójáért 850-1000 forintot kell fizetni, míg az importért 1000-1100 forintot. Bár a legtöbben talán az őszi, - kajszi és lapos barackkal, illetve nektarinnal találkoznak az áruházakban vagy a piacokon, ennél lényegesen több fajta érhető el hazánkban.
– Magyarországon 70-nél is több kajszifajtát termesztenek árutermelő ültetvényeken, melyek részben hazai, részben pedig az EU-s piacokon értékesülnek – informált a hivatal. Majd hozzátették, hogy az a helyi piactól függ, hogy ki, hány féléhez jut hozzá.
Sok múlhat a nemesítésen
Az elmúlt évtizedek során jelentős átalakuláson ment keresztül a kajszinemesítés szerkezete is világszerte. Túlnyomórészt állami intézményekben, kutatóintézetekben és egyetemeken állították elő az új gyümölcsfajtákat, míg a magánnemesítések száma alacsony volt. Mára azonban ez az arány teljesen megcserélődött. Jellemzően magánnemesítők, nemesítőházak állítják elő az új fajták körülbelül 80%-át. Ezért nagyon erősen piacorientált lett a nemesítés, a kajszifajták esetében pedig a legnagyobb hangsúlyt a korai fajtákra fektetik. Valamint igyekeznek különleges minőségű fajtákat létrehozni, mert a gyümölcsfogyasztásban is úgynevezett „divatok” vannak, melyeknek minél jobban szeretnének megfelelni.
Mi lehet a fagykárok ellenszere?
Erre is a nemesítés lehet a kulcs, hiszen létre lehet hozni olyan fajtákat, melyek ellenállóbbak a hideg időjárással szemben, de csakis fagytól veszélyeztetett termőhelyeken. Ha például olyan nemesítőháztól hoznak be fajtákat, ahol nem fordul elő fagy, vagy csak nagyon ritkán, akkor azokon a területeken értelemszerűen nem igazán tudnak fagyálló fajtákat nemesíteni.
– Éppen ezért, kiemelten fontosnak tartjuk a hazai nemesítés fenntartását – erősítette meg gondolatait a Nébih.
Példaként megemlítették, hogy egy hazai nemesítő esetében, aki fagyoktól veszélyeztetett körülmények között állít elő új kajszifajtákat, akkor az ő nemesítési programjának része lesz az, hogy fagytűrőbb típusokat keressen, hozzon létre.
Összességében elmondható, hogy komoly problémák ütötték fel a fejüket az ültetvényeken, a szélsőséges időjárási körülmények évről évre jobban megnehezítik a termelők dolgát, de még így is kerülhet finom kajszi a családok asztalára – az viszont tény, hogy drágábban. A jövőben pedig nagy szerepet tölthet be a nemesítés is, mellyel ellenállóbb fajokat hozhatnak létre, és így talán sikerül felülkerekedni az enyhe teleken és a tavaszi havazásokon.
Forrás: agrarszektor.hu
