A sírásók nehéz, ugyanakkor pontosságot és empátiát igénylő fizikai munkáját szeretné szélesebb körben megismertetni a szakma a már második alkalommal megrendezett Országos Sírásóversennyel. A tavaly Debrecenben megtartott, szokatlan megmérettetésnek idén Gyula adott otthont.
Tűző napsütés és száraz, kemény föld várta a versenyzőket a Református Ótemetőben. Egy szakmabeli szerint a Békés megyei a sírásók szempontjából az egyik legnehezebb terep: a fekete, kötött talaj főleg ilyenkor, csapadékmentes időben adja fel igazán a leckét.
Ez alapján jó választásnak tűnik, hogy a szervezők Gyulára hozták a megmérettetést, hiszen ha itt valaki az elvárt két óra alatt kiássa a 160 centiméter mély sírgödröt, az nagy valószínűség szerint más helyzetben is könnyedén megállja a helyét.
De nem csak a fizikai teljesítmény számít, vallja a tótkomlósi Naplemente Kft. ügyvezető tulajdonosa. Czirléné Kovács Tímea szerint a pontosság és az esztétikai érzék ugyanolyan fontos, hiszen a hozzátartozók kegyeleti elvárásainak csak így tudnak megfelelni.
Maga a verseny is azt a célt szolgálja, hogy a szakma egyre növekvő színvonalára felhívják a figyelmet – tudtuk meg a Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesületének elnökétől. Varga József elmondta, sok hamis feltételezés és előítélet él a köztudatban a sírásókról, a legtöbben gumicsizmás, munkaruhás, ittas emberekként képzelik el őket, ám ez az utóbbi tíz-tizenöt évben rengeteget változott. Szeretnék, ha minél többen megismernék és elismernék a tevékenységüket, hiszen nem mindennapi fizikai munkát végeznek. Bár magát a versenyt sokan megütközve fogadták, Varga József szerint itt elsősorban nem a versengés a fontos. Mint mondta, a résztvevők valamennyien nyertesek azáltal, hogy megmutathatják, mire képesek.
