Új halfajt fedeztek fel a Körösökön, amely a bihari márna nevet kapta, ezzel jelezve a tájat, amelynek szülötte. Az állat a horgászok által is jól ismert márna testvére, csak sokkal kisebb. Valójában nem a bihari márnát keresték a szakemberek, egy genetikai vizsgálat igazolta, hogy létezik.
Számos felfedezéshez a véletlen járul hozzá. Így történt az a bihari márna esetében is. Azt tudták, hogy a márna mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj, de bő másfél évszázadon át azt hitték, hogy az a már 1852 óta ismert Petényi-változat. Ez utóbbival is akadt gondja bőven a szakembereknek, akik előbb egy itáliai, majd egy balkáni fajba sorolták be alfajként, mígnem Kotlík és munkatársai 2002-ben genetikai alapon bebizonyították, hogy mégis önálló faj. Ugyanakkor azt is tisztázták, hogy az elterjedési területe szűkebb, mint korábban gondolták. A Kárpát-medence északi részén ugyanis egy másik faj, a kárpáti márna honos, míg a délebbi területeken egy harmadik faj él, a balkáni márna. A kárpáti és a Petényi-márna viszont annyira hasonlít egymáshoz, hogy külső szemrevételezéssel nem különböztethetőek meg biztonsággal, ezért volt szükség a magyarországi állományok genetikai azonosítására. Ezen munka közben került képbe a bihari márna.
- A genetikai vizsgálat azt erősítette meg, hogy az észak-magyarországi vizekben a kárpáti márna található, illetve a Körösben egy teljesen új, a korábban leírt három fajtól eltérő, negyedik faj él. Végül is a bihari márna nevet kapta - mondta dr. Antal László, a Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológia Tanszékének adjunktusa, a Magyar Haltani Társaság titkára, a több éven át tartó munka szervezője. Hozzátette: a Sebes-Körösben él bizonyítottan a hal, de elképzelhető, hogy máshol is felbukkan. A kutatóknak Magyarországra volt befogási engedélyük, ezért is innen került elő a faj.
A bihari márna, amely arról a tájról kapta a nevét, amelynek szülöttje, egy mindössze tíz-tizenöt, de legfeljebb húsz centiméter hosszú, henger alakú, áramvonalas testű, ezüstös, kékes, barnás hal. A sebes és oxigénben dúsabb vizeket kedveli. Az aljzat közelében él, apró rákokkal, férgekkel, csigákkal táplálkozik.
