A világjárvány kezdetén még a WHO csak a fertőzötteknek ajánlotta a maszkot – azóta ez az elmélet megdőlt, mint ahogy sok minden más is a járvánnyal kapcsolatban – közölte az M1 Híradója. Koromrészecskékkel modellezték szegedi fizikusok a koronavírus szemcsenagyságát, éppen akkora részecskét állítottak elő, mint a levegőben keringő vírus. Azt vizsgálták, hogy az átjut-e a maszkon.
– Abban a részecskeméret tartományban, ami a vírusterjedés szempontjából legfontosabb, az általunk vizsgált maszkokból, a nem nagyon jók is kb. a 95 százalékát visszatartják annak a részecskeméretnek, ami a legrosszabb fajtája a vírushordozónak. A jó maszkok esetében a visszatartási képesség 99,5 százalék – mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem fizikusa.
A szakemberek szerint minden maszk kellő védelmet nyújt, de nemcsak akkor kell hordani, amikor például beszélgetünk valakivel. A vírusok ugyanis a méretük miatt sokáig a levegőben maradnak és nagyon lassan mozognak.
– Nem teljesen követik a levegőben lévő áramlások a belégzés irányát, hanem attól eltérő komponensekkel rendelkezik, és mivel nagyon kicsi, nem is fog nagyon rövid idő alatt kiülepedni a levegőből. Általában egy száz nanométereres részecske több napon keresztül is a levegőben tartózkodhat. Ilyen szempontból az igazi veszélyességét a levegőben tartózkodás ideje adja meg – hangsúlyozta Ajtai Tibor, az Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tudományos főmunkatársa.
A kutatók főleg minősített maszkokat vizsgáltak, és olyanokat, amelyeket az egészségügyben is használnak. Az eredmények alapján a magasabb minősítésű FFP osztályú maszkok és a sebészeti maszkok között nagyon kicsi különbség van.
Az sem mindegy azonban, hogyan használjuk a maszkot! A maszk csak akkor véd, ha az orrot és a szájat is elfedi, tehát ha megfelelően viselik.
A szegedi kutatók ezzel együtt azt is javasolják, hogy dolgozzanak ki minősítő rendszert a maszkoknál, amelyből a vásárló megtudná, hogy a maszk valóban véd-e a koronavírus ellen.
Forrás: hirado.hu
