A járási ügyészség vádiratában arra is indítványt tett, hogy a bíróság kötelezze a terheltet a sértett részre okozott kár megtérítésére is.
A terhelt nő a bűncselekmény elkövetésének idején számottevő vagyonnal, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezett, a csalást elkövetve törekedett rendszeres haszonszerzésre. A nő tudomással bírt arról, hogy a sértettnek a munkájából jelentősebb pénzbevétele származik, ezért elhatározta, hogy jogtalan haszonszerzés végett valótlan indokokkal tévedésbe ejti és a sértettet arra bírja rá, hogy pénzkölcsönöket adjon neki, amelyeket nem kívánt visszafizetni.
A nő 2023 júniusától kezdődően azt állította az ismerőse előtt, hogy beteg gyermeke részére nagyösszegű jelzáloghitel felvételével házat akar vásárolni, de a hitelügyintézéshez, majd később a hitel folyósítás feltételeinek teljesítéséhez – így a kezes fennálló pénztartozásának megfizetéséhez –, illetőleg a megvásárolt ház felújításához, berendezéséhez szükséges pénzzel nem rendelkezik.
A terhelt a sértettet azzal a hamis ígérettel vette rá pénzkölcsön adására, hogy a pénztartozását a jelzáloghitel folyósítását követően megfizeti. A valóságban nem állt szándékában ház vásárlása, és olyan összegű jelzáloghitel felvétele, amelyből származó pénzből a tartozását rendezni tudta volna, a valójában a terheltnek a kölcsönkért pénz visszafizetéséhez elégséges jövedelme, vagyona nem volt.
A sértett a terhelt tévedésbe ejtő magatartása folytán 2023 júniusa és 2024 szeptembere között Orosházán rendszeresen, havonta több alkalommal adott át készpénzt a nőnek mindösszesen 49 000 000 Ft-ot. A terhelt az átvett készpénzt nem a sértettnek előadott célra, ház vásárlására, hitel felvételének költségeire, a hitel folyósítás feltételeinek teljesítésére költötte – hiszen nem is állt szándékában ház vásárlása, jelzáloghitel felvétele –, hanem saját létfenntartására fordította. Az okozott kár nem térült meg.
Forrás: Békés Vármegyei Főügyészség
