Az eltemetett vár című vándorkiállítás – amely az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. működtetésében lévő gyulai vár és az Erkel Ferenc Múzeum közös projektje – a gyulai vár palánkerődítéseinek, Liska András régész, az Erkel múzeum szakmai vezetője irányításával, 2015-2016-ban lezajlott kutatásairól, annak geofizikai és régészeti vizsgálatainak eredményeiről számol be – írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a várat üzemeltető cég. Hozzáteszik: a tárlat a felhasznált tudományos módszerek ismertetése mellett a már ismert képi és írásos forrásokat is bemutatja, amely magáról a kutatásról, annak szerteágazó vizsgálati területeiről és azok bizonyos nehézségeiről szól, bepillantást engedve az ásatások mindennapjaiba, és a feltárásokat követő feldolgozásba is, azt érzékeltetve, hogy a munka még messze nem zárult le. A kiállítás csak a jelenleg ismert eredményeket és a rendelkezésre álló, részben restaurált leletanyag egy részét hivatott bemutatni, a teljes kutatási programnak mintegy "munkaközi állapotát" rögzítve. A tárlaton ugyanakkor láthatók lesznek olyan eredmények is, amelyek nem csupán a korábbiakhoz képest, hanem önmagukban is jelentős újdonságnak számítanak – mondjuk például az 1566. évi ostrom egyes részleteinek tekintetében.
– A kiállításon felsorakoztatjuk azokat a képi forrásokat, amelyeket már a régészeti feltárásokat megelőző kutatómunka során számba vettünk – avat be a tárlat részleteibe Liska András. Az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője, aki a 2015-2016-ban lezajlott ásatásokat vezette, kiemelte: különösen nagy hangsúlyt kapnak a gyulai vár hiteles, korabeli ábrázolásai, és azoknak a vár és a város végvári időszakára rekonstruálható topográfiai vonatkozásai. A tárlat betekintést nyújt az úgynevezett roncsolásmentes kutatások, a műszeres vizsgálatok metodikájába, és azok eredményeiről is beszámol. A közelmúltban elvégzett ásatások során előkerült, már restaurált régészeti leletek közül is bemutatunk néhány jellemző darabot – teszi hozzá.
A tárlaton levetítik a gyulai vár körül elvégzett régészeti feltárások folyamatáról szóló, a helyszínen forgatott kisfilmet, valamint az ásatások eredményeit felhasználva elkészített digitális rekonstrukciót is. Ez utóbbi alkotás madártávlatból tárja a látogatók elé a vár építéstörténetét két korszakban: 1566-ban és az 1690 körüli időszakban. Liska András hozzáteszi: ezt a kisfilmet jelenleg csak a gyulai vár lovagtermében vetítjük, másutt a nagyközönség eddig nem láthatta.
– A vándorkiállítás nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet Békés megye és a tágabb régió legismertebb középkori műemlékének, a gyulai várnak a kiállításaira, és kedvcsinálóként ízelítőt adjon abból a hiteles, történelmi élményből, amiben a Gyulára látogatók részesülhetnek – fogalmazott a szakember.
A vándorkiállításnak hat Békés megyei település közművelődési intézménye ad helyet; első helyszíne Mezőkovácsháza lesz, ahol február 2-án nyílik a tárlat. Azt követően sorrendben Gyomaendrőd, Mezőberény, Battonya, Szeghalom, Körösladány látja vendégül a tárlatot.
Nem első alkalommal jelenik meg Békés megye településein az Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
A gyulai kiállítóhelyeket, a helyi múzeumot és művelődési központot működtető cég fontosnak tartja, hogy helyben is ismerjék tevékenységüket, s a térségben élők is tisztában legyenek a rájuk bízott értékek létével. Kiemelt törekvésük, hogy ezen kincsek folyamatosan megújításra kerülő, élményszerű bemutatásával arra hívják fel az itt élők figyelmét, hogy közvetlen közelükben is számtalan izgalmas felfedezni valóval találkozhatnak.
A február 2-án induló vándorkiállítás mellett Gyula kirándul elnevezésű sorozatukban rendszeresen megjelennek kistelepülések iskoláiban, ahol a kiállítóhelyek gazdag históriáiról és gyűjteményeiről játékokkal, valamint műtárgyak kézzel fogható bemutatásával és lenyűgöző történeteivel mesélnek a gyermekeknek.
